Az elmúlt másfél évtized során a kormány összesen 450 milliárd forintot invesztált az árvízi védekezést elősegítő védművek fejlesztésébe.

V. Németh Zsolt kiemelte: az, hogy az utóbbi időben a figyelem fókusza a vízkészlet-gazdálkodásra került, a víz megtartása vált fontossá, nem jelenti azt, hogy bármilyen módon is csökkenhetne a veszélyérzetünk, illetve csökkenthetnénk azokat a készségeket, amelyek az eredményes árvízi védekezéshez szükségesek.

Ezért kiemelten fontos az árvízvédelmi infrastruktúrák rendszeres ellenőrzése. Ennek keretében a Rába szentgotthárdi szakaszát árvízvédelmi szakértőkkel közösen vizsgálták meg.

Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar árvízi védekezés eredményessége figyelemre méltó, különösen, ha összehasonlítjuk a szomszédos országokban végrehajtott hasonló intézkedésekkel. Megjegyezte, hogy ez a siker egy jól megtervezett és tudatosan végrehajtott stratégia gyümölcse.

Bejelentette, hogy a Vásárhelyi Terv további fejlesztései olyan feladatokat határoznak meg, amelyek az egész országra kiterjednek. A vízügyi hatóságok, bár gyakran kompromisszumokra kényszerülnek, módszeres egyeztetésekkel dolgoznak azon, hogy ezeket a feladatokat hatékonyan végrehajtsák.

V. Németh Zsolt a pénteki bejárás tapasztalatai alapján kijelentette: a Rábán a védművek jó műszaki állapotban vannak, a műtárgyak működnek, a szükséges karbantartásokat a vízügyes szakemberek folyamatosan végzik, ember és eszköz rendelkezésre áll.

Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője a legutóbbi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Rába folyón 2023-ban és 2024-ben is tapasztalhattunk harmadfokot meghaladó áradásokat. Ezek az események jelentős védekezési intézkedéseket követeltek meg a folyó szentgotthárdi és körmendi szakaszán, aláhúzva a vízgazdálkodás fontosságát a térség biztonsága érdekében.

Kifejtette, éppen ezért aktuális a védművek állapotának felmérése. Már a tavalyi és tavalyelőtti árvizek levonulása után feltérképezték az akkor mutatkozó problémákat, megkezdték és azóta is végzik a helyreállítási, megerősítési munkálatokat.

Szentgotthárdon éppen a Rába bal partján található padka kotrása folyik. A helyiek beszámolói szerint az elmúlt két évben bekövetkezett árvizek következtében jelentős, akár egy métert meghaladó iszapréteg rakódott le a területen.

Egy különleges megközelítést alkalmazva, elmondta, hogy Csörötnek településén, ahol a Rába partjának eróziója már az önkormányzati védtöltést is fenyegeti, kőműves technikák segítségével végeznek megerősítéseket. A munkálatok két szakaszban zajlanak, és várhatóan november végéig befejeződnek.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy Szentgotthárdnál a korábban kialakított támfalak és megemelt töltések kiváló állapotban állnak, azonban folyamatos feladatot jelent a töltések évi kétszeri kaszálása. Szavai szerint több helyszínen is meg kell küzdeniük egy újonnan megjelenő özönnövénnyel, a japán keserűfű terjedésével.