2026-tól új korszak kezdődik a vállalatokkal kapcsolatos büntetőjogi intézkedések terén. Az eddigi szabályozások átalakulnak, és a cégek felelőssége jelentősen megnő. E változások célja, hogy a jogi kereteket szigorúbbá tegyék, ezzel is biztosítva a válla

Induljunk ki a kiindulópontból: mik azok a keretek, amelyek meghatározzák, mikor vonható felelősségre egy vállalat?

Egy vállalat felelőssége bűncselekmények kapcsán több tényezőtől függ. Az elsődleges eset, amikor a cég vezetője a vállalat tevékenységi körébe tartozó korrupciós bűncselekményt követ el, vagy ha a vállalat eszközeit és erőforrásait használja fel a bűncselekmény elkövetésére. Ezen kívül a cég jogi felelősséggel bírhat, ha egyik munkavállalója, vagy akár a tulajdonos maga is elkövet korrupciós vagy más bűncselekményt, különösen akkor, ha a vezetőségnek lehetősége lett volna a cselekmény megelőzésére, de elmulasztotta a megfelelő ellenőrzést és irányítást. Továbbá, a vállalat akkor is vonható felelősségre, ha a bűncselekményt a vezetők tudtával más személy hajtja végre.

Hazánkban egyébként a cégekkel szembeni büntetőjogi intézkedések igen gyakran költségvetési csalás (egyszerűbben: adócsalás) miatt kerülnek alkalmazásra. Erre jó példa, amikor a cég áfakörhintában több millió forint értékben fogad be olyan fiktív számlákat, amelyek mögött nem áll valós teljesítés. A visszaigényelt áfa igen magas hiányt jelenthet az államkasszának. Szintén gyakoriak a cégek tevékenységi körében elkövetett korrupciós bűncselekmények. Erre eklatáns példa, amikor a cég vezetője pénzt ajánl a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjének annak érdekében, hogy a cég nyerje meg a pályázatot.

A büntetőbíróság az eljárás alá vont céggel szemben háromféle intézkedést alkalmazhat: pénzbírságot szabhat ki, a cég tevékenységét korlátozhatja, vagy a legsúlyosabb esetben akár a cég megszüntetéséről is dönthet. Jelenleg nincs szabályozva, hogy a büntetőbíróságok milyen szempontok mérlegelése alapján dönthetnek az intézkedésekről.

Ez a helyzet kockázatos, mivel keretek nélkül a jogi eljárás végkimenetele kiszámíthatatlannak tűnhet. Egy magasabb összegű pénzbírság akár egy jogszerűen működő vállalat felszámolásához is vezethet. Azonban 2026. január 1-től változások várhatóak: a szankciókat ezentúl mindig a cég pénzügyi állapotának és vezetőjének felelősségének figyelembevételével, a bűncselekmény súlyához, valamint az okozott kár vagy vagyoni hátrány mértékéhez igazítva fogják megállapítani.

Ugyanúgy a pénzbírságnál maradva, a kiszabható összegek is változnak. Jövő évtől a kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege a jelenlegi 780 ezer forintról 1 millió forintra emelkedik, legmagasabb összege pedig a cég az elkövetést megelőző évben elért árbevételének 5%-a lehet, ha három évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követtek el.

A cég pedig akár meg is úszhatja a bírságot, ha azonos ügyben vele szemben már joghátrányt alkalmaztak közigazgatási hatóságok vagy bíróságok, és erre tekintettel már nem indokolt a büntetőjogi intézkedés alkalmazása. Ennek megfelelően, ha áfacsalás esetén az adóhatóság már megfizettette az adóhiányt a céggel, akkor annak összegét a büntetőbíróságnak figyelembe kell venni a céggel szemben kiszabható pénzbírság meghatározásánál.

A pénzbírságtól hátralépve, a többi szankció, azaz tevékenység korlátozása és a cég megszüntetése körüli szabályok is változnak. Ez előbbi 2026-tól csak akkor lesz alkalmazható, ha nem állnak fenn a megszüntetés feltételei és anélkül nem biztosítható a törvényes működés helyreállítása. A legsúlyosabb intézkedésre, azaz a cég megszüntetésére pedig csak akkor kerülhet sor, ha a cég eleve bűncselekmény eredményeképpen vagy annak leplezésére jött létre, és nincs reális esély a jogsértő működés helyreállítására, vagy más módon nem biztosítható, hogy ne történjen bűnismétlés. A bíróság a szankció alkalmazásánál egyéb körülményeket is mérlegelhet, így például természetkárosítás esetén enyhítheti a szankció mértékét, ha a cég helyreállította az okozott káros következményeket.

A vállalat vagyonára vonatkozó zár alá vételt jelenleg akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan felmerül a gyanú, hogy a várható pénzbírság végrehajtását megakadályozhatják, például a vagyon eltüntetésével. A következő évben, annak érdekében, hogy a kisebb vagyoni károkat okozó esetekben elkerüljük a zár alá vételt, és hogy a lefoglalt vagyon mértéke ne legyen indokolatlanul magas, a büntetőbíróságnak először alaposan át kell tekintenie a cég viselkedését és vagyonkezelésének körülményeit. Ez segít meghatározni, hogy indokolt-e a zár alá vétel elrendelése.

A szabályozások terén is jelentős változások várhatóak, különösen a cégjegyzékbe való bejegyzések tekintetében. Ezentúl nem szükséges minden esetben rögzíteni a cégjegyzékben, ha a társaságot büntetőjogi intézkedések fenyegetik. Kisebb súlyú bűncselekmények esetén ugyanis komoly gazdasági hátrányokat okozhat, ha a cégkivonaton megjelenik a büntetőjogi "bélyeg", ami jelentős reputációvesztést vonhat maga után az üzleti partnerek körében. A jövő évtől kezdődően a pénzbírság biztosítékaként elrendelt zár alá vételt csak akkor kell feltüntetni a cégjegyzékben, ha egyértelműen valószínűsíthető, hogy a cég megszüntetése elkerülhetetlen. Így tehát a kisebb súlyú bűncselekmények esetén elkerülhető a stigmatizáló bejegyzés. Továbbá, fontos újítás, hogy a cégek jogorvoslati lehetőséget kapnak ezen bejegyzések ellen, ami jelentős lépés a jogi védelmük érdekében.

Figyelembe véve, hogy 2026. január 1-jétől a jogszabályi változások következtében a cégek cselekedetei a büntetőeljárások során még nagyobb jelentőséggel bírnak, kiemelten fontos, hogy időben és szakszerű jogi támogatást kérjünk.