A kutatások szerint a fogamzásgátló szerek 10 éves használata akár 69%-kal is mérsékelheti a méhrák megjelenésének kockázatát.
Akár 69 százalékkal is mérséklődhet a méhtestrák kialakulásának kockázata azoknál a nőknél, akik minimum tíz évig szednek fogamzásgátló tablettát - derül ki a Semmelweis Egyetem friss tanulmányából. Az elemzés eredményei időarányos védőhatásra utalnak: már rövidebb idejű fogamzásgátlás is számottevően csökkentheti a betegség előfordulásának esélyét.
A legfrissebb kutatások alapján egy érdekes összefüggés figyelhető meg az orális fogamzásgátlók alkalmazása és a méhtestrák előfordulásának gyakorisága között: ezek a két tényező fordított arányosságot mutat. Ezt a megállapítást egy nemrégiben megjelent tanulmány támasztja alá, amely az Acta Obstetricia et Gynecologica Scandinavica című tudományos folyóiratban látott napvilágot, és az egyetem munkatársai végezték. A kutatás során 56 nemzetközi tanulmány adatait elemezték, amelyek összesen közel 10 ezer méhrákos beteg információit tartalmazták. Emellett a publikáció említi, hogy világszerte már több mint 150 millió nő választotta a fogamzásgátló tablettákat.
Egy friss tanulmány eredményei szerint a fogamzásgátló tablettát valaha szedő nők körében 39%-kal alacsonyabb a méhtestrák előfordulásának valószínűsége, mint azoknál, akik soha nem használták ezeket a készítményeket. Az alkalmazás időtartama jelentős hatással van a kockázatra: ha a nő kevesebb mint öt évig szedte a tablettát, a kockázatcsökkenés 34%-ra tehető. Viszont ha az alkalmazás öt évnél hosszabb ideig tart, ez a szám 61%-ra ugrik, míg a legalább tízéves használat esetén akár 69%-os csökkenést is tapasztalhatunk.
Amikor a kutatást kizárólag a kombinált hormonális fogamzásgátlókra összpontosították, amelyek ösztrogént és progeszteront egyaránt tartalmaznak, a védőhatás még hangsúlyosabbá vált. Ezen készítmények használata során 54%-kal alacsonyabb kockázatot figyeltek meg azokhoz képest, akik nem alkalmaztak tablettát.
"Az orális fogamzásgátlók hatásmechanizmusa révén befolyásolják a hormonális egyensúlyt, ami a méhnyálkahártya sejtjeinek osztódási folyamatainak csökkentéséhez vezet. Ennek következtében várhatóan kevesebb mutáció alakul ki ezekben a sejtekben, ami hosszú távon mérsékelheti a daganatos megbetegedések kockázatát" – fejtette ki Harajka András, a tanulmány vezető szerzője, aki a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjában PhD-hallgatóként dolgozik.
A méhtestrák előfordulása a 35 és 70 év közötti nők esetében több mint nyolcszor gyakoribb, mint a fiatalabb nők körében. Az elhízás, amelyet a 30 feletti testtömegindex (BMI) jelez, közel háromszorosára emeli a betegség kialakulásának kockázatát. Érdekes, hogy a szülés (paritás) akár 31%-kal is csökkentheti a méhtestrák valószínűségét, míg a későbbi menopauza a kockázat több mint kétszeresére növelheti azt.
A méhtestrák napjainkban a legelterjedtebb nőgyógyászati daganattípus a magas jövedelmű országokban – olvasható egy friss jelentésben. 2020-ban világszerte több mint 417 ezer új diagnózist állapítottak meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései szerint ez a szám 2050-re akár 49%-kal is növekedhet. A növekvő esetek mögött a népesség elöregedése, az elhízás és különböző hormonális tényezők húzódnak meg. Korábbi kutatások azt mutatják, hogy az ösztrogén és a progeszteron szintje, valamint azok egyensúlya kulcsszerepet játszik a betegség megjelenésében.
Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetője és a tanulmány társszerzője hangsúlyozta, hogy a méhtest rák kockázatának csökkentése jelentős szempont lehet a fogamzásgátló módszerek kiválasztásakor. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek a módszereknek használata nem mentes a mellékhatásoktól sem. Előfordulhatnak hangulatingadozások, émelygés, illetve ritkábban, de súlyosabb következmények is, mint a fokozott vérrögképződés vagy a sztrók kockázata. Ezeket a tényezőket alaposan mérlegelni kell az orvos-beteg konzultációk során.
