8 színész, aki nem volt elragadtatva attól, hogy reboot készült a filmhez, amely népszerűvé tette őket 1. **Michael Keaton** - A Batman legendás alakítója kifejezte nemtetszését, amikor a rebootot bejelentették, mivel úgy érezte, hogy az eredeti film var

Ezek a színészek nem igazán csípték, hogy újraálmodták legendás alakításaikat.

Jerry Lee Lewis 1963-as klasszikus vígjátékát 1996-ban alkotta újra Eddie Murphy, aki alaposan magáévá tette a projektet: több szerepben is látható benne, és mindegyikben halálosan idegesítő. A film így is sikeres lett, amit Lewis is elismert, azonban volt pár kritikus szava. A következők: "Nagyon tisztelem Eddie-t, de ezt nem kellett volna megcsinálnia. Amit én csináltam, az tökéletes volt alapból, és ebből a tökéletességből elvesz, ha hagyod, hogy valaki más is megcsinálja. A fingós vicceknél teljesen elvesztett engem."

1966-ban debütált az Alfie, amely az egyik első film volt, amely a vonzó és csábító fiatalember életét mutatta be, és amely révén a közönség felfigyelhetett Michael Caine nevére. Amikor azonban 2004-ben Jude Law főszereplésével elkészült a remake, a tapasztalt színész nem érezte, hogy izgalom töltené el. Kifejtette, hogy Law alakítása túlságosan intelligens és öntudatos volt ahhoz, hogy a karakter valóban hiteles legyen. Szerinte Alfie egy olyan figura, aki naivan sodródik az eseményekkel, és a végén nem is érti, miért taszítja el magától annyi embert. Ezzel szemben Law karaktere inkább tűnt manipulatívnak és gonosznak, mintsem ostobának, ami Caine véleménye szerint hozzájárult ahhoz, hogy a remake nem tudta megidézni az eredeti film vicces, könnyed hangulatát.

A Rejtélyek szigete című teljesen agyalágyult remake maximum arra volt jó, hogy Nicolas Cage elérjen egy bizonyos mélypontra, ahonnan már csakis felfelé haladhatott. Az 1973-as A vesszőből font ember feldolgozása többek között az eredeti alkotás sztárja, Christopher Lee tetszését sem nyerte el, aki így beszélt róla:

A "Vesszőből font ember" valószínűleg a legjobb alkotásom, amit valaha létrehoztam; az Aranypolgárral együtt ez a film vált a világ legnagyobb kultuszfilmjei közé. Az emberek még mindig élénken emlegetik és vitatják. Most viszont hallottam, hogy remake készül belőle. Őszintén szólva, nem hiszek a remake-ekben. Egy filmhez lehet folytatást készíteni, de egy ilyen legendás és sikeres alkotás újraértelmezése számomra értelmetlen lépésnek tűnik.

Természetesen, Póki mindig is a szívünkhöz nőtt a Marvel Univerzumban, de Sam Raimi Pókember-trilógiája volt az, amely először varázsolta el a modern filmes közönséget a karakterrel. Ez a trilógia generációs klasszikussá vált, és azóta is sokak kedvence. Nem meglepő tehát, hogy Kirsten Dunst, aki Mary-Jane Watsont megformálta, magabiztosan nyilatkozott a remake-ekről 2017-ben: "Mi csináltuk a legjobbat, szóval kit érdekel? Ha újra akarják csinálni, akkor nyugodtan. De ez már csak pénzlehúzás." Egyetérthetünk vele abban, hogy a legújabb Pókember-filmek valóban hatalmas bevételeket hoznak, így nehéz vitatkozni a véleményével, hiszen a nézők továbbra is keresik az új élményeket.

A Robotzsaru 2014-es feldolgozása nem igazán tudta megugrani az eredeti, vérgőzös nyolcvanas évek klasszikusának szintjét, de azért akadtak volna benne lehetőségek. Ezt a véleményt valószínűleg sokan osztják, és nem mellesleg Nancy Allen, az eredeti filmek egyik ikonikus színésznője sem kertelt a véleményével a remake kapcsán. Ő így nyilatkozott:

Nem hinném, hogy az ikonikus filmeket újra kéne csinálni. A miénk egy nagyszerű forgatókönyv alapján, a tökéletes rendezővel és egy fantasztikus szereplőgárdával készült. Joe, a producer hitt a szkriptben, és egy különleges film lett az eredménye. Nagyon zavar, amikor a stúdiók fognak egy tökéletes alkotást, és még több pénzt próbálnak leakasztani róla.

Bár az ezredforduló körüli A múmia-filmek sokak szerint kissé elcsépeltnek és nosztalgikusnak tűnnek, nehéz nem szeretni őket. Ennek nagy része Brendan Fraser magával ragadó személyiségének, valamint a Rachel Weisz-szel kialakult fergeteges kémiai kapcsolatának köszönhető. Amikor a stúdió 2017-ben Tom Cruise főszereplésével próbálta meg feltámasztani a franchise-t, hogy elindítson egy saját szörnyuniverzális projektet, a dolog csúfos kudarcba fulladt. A kritikusok és a nézők is egyaránt elutasították a filmet, és újabb folytatás sosem készült el. Nem meglepő, hogy Fraser sem volt elragadtatva az eredménytől. Ezt mondta róla: "A film végén jön a legnagyobb csalódás, amikor a nézők rájönnek, hogy én egyáltalán nem leszek benne."

Walter Jones, aki az eredeti Power Rangers sorozatban Zack Taylorként, azaz a Fekete Rangert alakította, nem volt elragadtatva a nagyszabású mozifilmtől. Kifejezetten egy hiányzó részlet miatt volt elégedetlen: úgy érezte, hogy a film nem tükrözi hűen karakterének egyik lényeges vonását. A Hip Hop Kido nevű fiktív harcművészeti stílus, amelyet Taylor a sorozat során mesterfokon űzött, teljesen kimaradt a film adaptációjából. Jones véleménye szerint ez a stilisztikai elem alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy ki is volt ő a Power Rangers világában.

A 2016-os Szellemirtók, amelyben női csapatot láthattunk, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és a közönség reakciója is vegyes volt. Azonban Leslie Jones, a film egyik főszereplője, továbbra is kiáll a produkció mellett, ami bátor lépés a részéről. Ráadásul kifejezte nemtetszését azzal kapcsolatban is, hogy 2021-ben egy teljesen új szereplőgárdával és történettel rukkoltak elő, tulajdonképpen újraértelmezve a már meglévő remake-et. Jones érzelmeit így fogalmazta meg: "Ez egyszerűen sértő! Megcsaltak minket. A végén már nem is számítottunk rá... annyira bosszantó. Olyan aljas húzás. És őszintén, leszarom, hogyan fogalmazok erről!" Az biztos, hogy ő az egyik legelkötelezettebb támogatója a 2016-os verziónak, és valószínűleg senki nem fogja túlszárnyalni ezt a lelkesedést.