Lehetséges, hogy a Fidesz brüsszeli képviselője fontos szerepet játszik a kórházi adósságok kezelésében?

Bár eddig még nem fordult elő, hogy egy év leforgása alatt kétszer is próbálta volna a kormány konszolidálni a kórházak adósságait, az idei év azonban mégis egy negatív rekordot hozott a felszínre. A helyzet továbbra is aggasztó, és úgy tűnik, a spirál megállítása lehetetlennek tűnik. Ebből kifolyólag három érintett szervezet sajtótájékoztatót tartott, hogy újfent felhívja a figyelmet a válságos helyzetre: az egészségügyi intézmények tartozásainak mértéke átlépte a kritikus szintet.

„Örömteli hír, hogy az egészségügyi államtitkárság kommunikációja jelentős mértékben fejlődött, ám sajnálatos módon a költségvetés továbbra sem biztosít elegendő forrást a kórházi adósságok alapvető megoldására” – nyilatkozta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára bevezetőjében.

Gyakran hallani, hogy mekkora összeg áramlott az egészségügyi szektorba az évközi adósságkezelés keretein belül, de sok esetben ezek a források a bérek kifizetésére mennek el. Igaz, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem a legkedvezőbb, de ha a kormány valamit prioritásként kezel, akkor arra mindig talál forrást. A főtitkár hangsúlyozta, hogy bár időnként sikerült a kórházak adósságát minimális szintre csökkenteni, az elmúlt két évben ez nem volt jellemző, és teljes körű adósságrendezésre még soha nem került sor.

Rásky László hozzátette: "De jó hír, hogy az egészségügyi államtitkárságtól havi 12,5 milliárd forintot kapunk, igaz, nem visszamenőleg, hanem végül csak jövő évtől. Egyetértenek velünk, hogy a valós forrásigény azonban ennek a duplája. A technikai részletek, hogy ez a 150 milliárd forint hogyan jut el a beszállítókhoz, még nem ismert".

A kormány nyárig két részletben mintegy 104,5 milliárd forintnyi tartozást rendezett az év során fölhalmozott mintegy 200 milliárdból. Az első részletet, körülbelül 63,4 milliárd forintot május végéig kapták meg a kórházak, további 41,1 milliárdot júliusban. Ám ezután is látszott, hogy szükség lesz egy harmadik, nagyobb konszolidációs összegre. Havonta ugyanis 14-15 milliárddal nőttek a kórházak kifizetetlen számlái. (Ez a növekmény 2023-ban még csak havonta átlagosan 3,7 milliárd volt.) A harmadik adósságrendezést októberre ígérte a kormány 100 milliárd forint értékben, ami végül 39 milliárdra zsugorodott, amit valószínűleg csak jövő év elején fizetnek ki.

Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Klaszter (Mediklaszter) főtitkára figyelmeztetett, hogy kritikus időszakhoz érkeztünk. Ha azonnali intézkedések nem történnek, komoly ellátórendszeri gondokkal kell szembenéznünk. A beszállítók folyamatos nyomás alatt állnak, hogy csökkentsék a béreket, illetve más kiadásaikat, ami portfólió- és létszámcsökkentésekhez, sőt, akár a működés felfüggesztéséhez is vezethet. Ez a helyzet már most is visszafordíthatatlanná vált, és a magyar piacról való teljes kivonulásokat vonhat maga után. Fontos lenne, hogy valamiféle konszenzusra jussunk, hiszen ez a kis- és középvállalkozások 40 százalékát érinti, ami komoly következményekkel járhat a gazdaság szélesebb spektrumára nézve is.

Dr. Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesület (ETOSZ) vezetője hangsúlyozta, hogy a kórházi adósságok megoldása nem csupán a minisztérium hatáskörébe tartozik, hanem egy átfogó kormányzati problémát jelent. Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai világosan mutatják, hogy érdemi előrelépés nem történt ezen a területen.

Szerinte a kormány képes volt rendkívüli intézkedéseket bevezetni, mint például a háborús vészhelyzet esetén, de most, amikor a helyzet kritikusra fordult, úgy tűnik, nem hajlandó hasonló lépésekre. A kórházi osztálybezárások gyakran az eszközhiány következményei, ami végső soron a betegekre gyakorol súlyos hatást. Nem meglepő, hogy az elmúlt évtized alatt megduplázódott a betegek panaszainak száma.

"Jelenleg a kormánynak van egy új, versenyképességi stratégiája, amelyben az orvostechnikai iparág is szerepel. Ugyanakkor, ahogy azt tapasztaljuk, az állam olyan fojtogató légkört alakít ki, amely megnehezíti a normális működést. Néha ugyan enged a szorítás, hogy egy kis levegőhöz juthassunk, de a betegek sosem tudnak igazán fellélegezni" - fogalmazott képszerűen az igazgató.

Pedig az összes lejárt szállítói adósságállomány közel 95 százalékát teszik ki a kórházi adósságok. Arra is kitért Rádai, hogy a jövőre folyósítandó 150 milliárd forint még az erős forintra lett kiszámítva (390 forint/euró), tehát fennáll a veszély, hogy mennyi fog jutni dologi költségekre a beszállítóknál, akik jelenleg is hiteleznek az államnak. Az is ellentmondásos helyzet, hogy a késedelmi kamat elengedésére a kórházak igényt tartanak, miközben a orvostechnikai beszállítóknak emiatt banki hitelt kell felvenniük, és a bankok soha nem engedik el a kamatok fizetését.

„Elérkezett az idő, hogy a kormány aktívan lépjen. A jövő évre tervezett gazdasági növekedés akár a 4 százalékot is megütheti, és ez nem csupán számadat, hanem konkrét előnyökkel is járhat. Különösen releváns, hogy Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa, aki a feladatain belül az orvostechnikai szektor fejlesztéséért is felel, éppen ebben az időszakban tölti be a pozícióját. Az európai és hazai tendenciák összhangja elengedhetetlen, és szégyenletes lenne, ha éppen nálunk maradnának megoldatlanok az adósságkérdések, amelyek a beszállítók helyzetét is javítanák” – emelte ki az ETOSZ vezetője.

Kiemelte, hogy noha az állam ambiciózus terveket vázolt fel, a változások nem valósulnak meg egyik napról a másikra. Ezért sürgető szükség van alternatív megoldások kidolgozására. Amennyiben ez elmarad, az orvostechnikai iparág nem lesz képes hozzájárulni Magyarország gazdasági fejlődéséhez.