A Fidesz és a Tisza: Ki nyeri a választást? – A közvélemény-kutatók összecsapása A közelgő választások izgalma a levegőben vibrál, és a közvélemény-kutatók között is heves viták bontakoznak ki. A kérdés, hogy a Fidesz vagy a Tisza lesz a befutó, egyre tö

A Nézőpont Intézet és a Závecz Research közvélemény-kutatási adatai mást mutatnak a pártverseny állásáról, az egyiknél a Fidesz-KDNP, a másiknál a Tisza Párt vezet. Ez adta az alaphangját Mráz Ágoston Sámuel és Závecz Tibor vitájának, akik a Tranzit Fesztiválon csaptak össze. Nem született konszenzus a "manipulációs kerekasztalról" sem.
A mai világunkban a közvélemény-kutatások szerepe sokszínű: ígéret, amelyet teljesítenek, jóslat, amelynek valóra válása kérdéses, vagy akár egy üzenet, amely valakitől valakinek szól. E téma kapcsán Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta: "A Nézőpont Intézet nem része a manipulációs kerekasztalnak, így erről tapasztalati választ nem tudok adni. Ám leíró jelleggel megállapíthatom, hogy mindhárom állítás valamilyen szinten helytálló. A modern kampányok elképzelhetetlenek megbízható közvélemény-kutatás nélkül, és egy alapos kutatás nem alapozható meg előre elvárt vagy kívánt eredményekre. A kutatás célja a valóság feltárása."
A mai kampányok világában egyre gyakoribbá vált, hogy a kutatások látszatát keltő közleményekkel próbálják befolyásolni a közvéleményt. Ez a jelenség Magyarországon is megfigyelhető. Különösen a 2022-es választások során tapasztalhattuk, hogy a baloldalhoz köthető kutatások olykor merőben eltértek a valóságtól, így a közvélemény manipulálásának eszközeivé váltak.
- fogalmazott a Nézőpont Intézet vezetője, azzal folytatva, hogy korábban egy 444-es cikkben több közvélemény-kutató állította, manipulálni akarták a közvéleményt. Azóta várja a magyarázatot, a bocsánatkérést több kollégától, de ez elmaradt.
Závecz Tibor határozottan kijelentette, hogy soha nem állt szándékában olyan kutatások létezéséről beszélni, amelyek manipulációs céllal készültek volna. Szerinte az említett cikk fő üzenete inkább arra fókuszált, hogy miként zajlott a kampány, valamint arra, hogy a kutatók milyen mértékben járultak hozzá ehhez a folyamathoz.
Manipulációs kerekasztal nem létezik. Ez olyan fantáziatermék, amit publicisták, propagandisták, vagy a kormányzati kommunikációt megfogalmazó emberek hoztak létre. Nincs ilyen
- hangsúlyozta a kutató, hozzátéve: a kutatások nem jóslatok, becsülni lehet. A közvélemény-kutatás az aktuális helyzetképet próbálja feltárni, amivel muníciót ad a politikai döntéshozóknak és a közvéleménynek. Závecz Tibor attól óvna mindenkit, hogy a jövő évi választási eredmények ismeretében bárkit számon kérjen a korábbi kutatásai miatt. A mai állításoknak semmi köze nincs ahhoz, hogy mi lesz a választáson, pedig sokan próbálják csökkenteni a közvélemény-kutatók renoméját, amikor visszamenőleg kérnek számon adatokat.
A kutatások célcsoportjának kérdése izgalmas vitát generált. "A megrendelő közelében végzett munka minőségét a kidolgozás mélysége tükrözi - minél inkább elérhetjük őt, annál kifinomultabb és részletesebb anyaggal szolgálhatunk" - osztotta meg véleményét Mráz Ágoston Sámuel. Hozzátette, hogy "a nyilvánosság számára egy egyszerű közlemény kerül ki, míg a megrendelő részére alaposabb, átfogóbb tanulmányok készülnek." Ezen a ponton Tiborral folytatott eszmecseréjükre utalva megjegyezte: "Minden baráti kapcsolat ellenére, amit köztünk fennáll, az a cikk, amit te oknyomozónak minősítettél, valójában arról tanúskodik, hogy a 2022-es választások előtt ezek a kutatócégek manipulációs kerekasztalokat működtettek a baloldali kampánycsapat részeként, és irányították, hogy miként publikálják kutatási eredményeiket."
Mráz Ágoston Sámuel egyetértene abban, hogy a jövő áprilisi eredmények előrejelzése lehetetlen, mégis fontos, hogy már most megértsük, miért publikálnak egyes adatokat. Závecz Tibor véleménye szerint a kutatóknak saját cégeik nevében kell felelősséget vállalniuk az általuk közölt adatokért. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy senkinek sincs joga számonkérni őket a fél évvel ezelőtti adatok alapján, különösen annak tükrében, hogy milyen eredmények születtek azóta.
"Mindenki felelős a saját adataiért, ugyanakkor nem láthatjuk mások adatbázisát" - emelte ki Mráz Ágoston Sámuel. Véleménye szerint azok a kutatások, amelyek a Tisza egyre növekvő előnyét hangsúlyozzák, valójában a "remény árusítására" irányulhatnak.
A kutatási közlemény arról is szólhat, hogy akár a kutató, akár a publikáló, akár a megrendelő azt akarja elérni, hogy a baloldali választópolgár elhiggye, csak és kizárólag a Tisza lehet az ellenfele a Fidesznek, és képes megverni a Fideszt
A Nézőpont vezetője kifejtette, hogy nem kívánja megvádolni egyik intézetet sem az adatok manipulálásával, azonban megjegyezte, hogy az, ha azt állítják, hogy az ellenzék 18 százalékponttal vezet a Fidesszel szemben, súlyosan ellentmond a magyar politikai rendszer választói felépítésének. Ezen állítás nemcsak hogy hiteltelen, hanem könnyen félreérthető is lehet, hiszen az adatok nem az összes aktív választópolgárra vonatkoznak, hanem csupán a biztos pártválasztók köréből származnak.
Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, hogy ha mindössze 4 millió ember véleményét osztják meg, akkor az nem ad hiteles képet arról, hogy mit gondolnak azok, akik valóban befolyásolják a választás kimenetelét. Ezzel szemben Závecz Tibor megjegyezte, hogy legutóbbi méréseik szerint a Tisza 11 százalékpontos előnnyel bír a biztos pártválasztók körében. Ő Mráz Ágoston Sámuellel ellentétben úgy véli, hogy ez a csoport elegendő ahhoz, hogy tükrözze a választási hajlandóságot, hiszen azok, akik elmennek szavazni és pártot választanak, képezik a tényleges választói tábort.
Závecz Tibor elmerült egy mély szakmai diskurzusban, ahol megjegyezte: „Amit Ágostonék vizsgálnak, az egy tágabb spektrumot ölel fel, amelyben azok a csoportok is helyet kapnak, akik valamilyen okból még nem határozták meg egyértelműen politikai orientációjukat. Ez egy fontos aspektus, de nem a mai napra vonatkozik. Az a fajta diszkrét különbség, amit ők beemelnek a kutatási kereteikbe, teljesen eltérő eredményekhez vezet, mint a mi saját, szigorúbb mérési módszereink. Míg a mi megközelítésünk tisztán a mérésekre épít, addig az övék a méréseken túl becsléseket is tartalmaz.”
Mráz Ágoston Sámuel is beszállt: "A legvalószínűbb listás eredmény az összes aktív választó véleményét próbálja figyelembe venni. Vannak a bevallott és vannak a beazonosítandó vélemények". A biztos pártválasztó kategória pedig azért nem mutatja meg a pártverseny állását, mert van további másfél millió aktív szavazó, a Nézőpont őket is figyelembe veszi. "Ez nem tenyérjóslás, vannak objektív módszerek. A becslés kicsit negatív felhangú. Azáltal, hogy tíz-tizenöt másik kérdésben tudjuk, hogy ezek az emberek milyen válaszokat adnak, statisztikai eszközökkel nagy pontossággal besorolható, hogy melyik politikai táborba tartoznak" - húzta alá a Nézőpont Intézet vezetője.
Závecz Tibor hangsúlyozta, nem ismerik a jelölteket, nem tudják, hogy milyen döntések születnek, mik kerülnek elő az íróasztalok fiókjaiból.
Felelőtlenség lenne arról beszélgetni, hogy ki nyeri meg a választást, de arról lehet beszélni, hogy a két nagyon, a Fideszen és a Tiszán kívül még hárman rúghatnak labdába, a DK, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt. Ha most lenne a választás, akkor a mi adataink alapján, a listás részét a Tisza Párt nyerné
„Tedd egyedivé a szövegedet!” – mondta Závecz Tibor, miközben a kreatív írás rejtelmeiről beszélgettek.
Mráz Ágoston Sámuel kifejtette: "Tibor továbbra is a stabil pártválasztókra támaszkodik, ami számomra személyes csalódást jelent. Ezen kívül a saját statisztikáink eltérő eredményeket mutatnak."
Nem tudom megmondani, mi lesz a választás végkimenetele. Augusztus végén jósolni erről meglehetősen kockázatos lenne, sőt, talán még gyanús is. A kutatók és elemzők a valószínűségek világában mozognak, különböző forgatókönyveket vázolnak fel. Az elmúlt időszak, különösen a 2022-es választások óta eltelt események és az EP-választás eredményei alapján úgy tűnik, hogy a Fidesz győzelme a nyár sikereinek tükrében valószínűbb, mint a Tiszáé.
- Osztotta meg véleményét Mráz Ágoston Sámuel.
A hagyományos nyár végi politikai fesztivál, a Tranzit keretein belül pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is színpadra lépett, és előadását követően érdekes gondolatokat osztott meg a közönséggel. Az eseményről részletes beszámolónk található itt. Ezen kívül az Orbán Balázs és Szent-Iványi István közötti élénk vitáról is tudósítottunk, amelyet itt olvashat el.