Melyik szempont elsődlegesebb számodra: a kényelem, a költségek vagy a fenntarthatóság?

A lakossági hőenergia felhasználásának mozgatórugóit vizsgálták a Debreceni Egyetem kutatói. Érdekes megállapításra jutottak a szakemberek, ugyanis azt találták, hogy a környezettudatosság nagyobb mértékben esik latba a választáskor, mint a kényelmi tényező.

A neves Energy Strategy Reviews folyóiratban publikálták az eredményekkel foglalkozó cikket, amely a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány által odaítélt Publikációs Díjat is megkapta.

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Intézet professzora, Bai Attila vezetésével a társadalom energiaszükségleteivel kapcsolatos stratégiai döntéshozatalt vette górcső alá a kutatócsoport.

A professzor elmondta: több mint harminc éve foglalkozik a megújuló energiaforrásokkal, elsősorban a gazdasági részével. Vállalkozóként és szakértőként is dolgozott a területen, úgy érzi, az elmélet és a gyakorlat hasznosan kiegészíti egymást mind a két területen.

A publikáció gondolata már hat-hét évvel ezelőtt megszületett bennem, és most érkezett el az ideje, hogy megosszam. A kutatásunk középpontjában a lakossági hőenergia-fogyasztás állt, különös figyelmet fordítva arra, hogy az emberek mennyit hajlandók és képesek áldozni azért, hogy kényelmes vagy környezetbarát energiaforrásokból nyerjék el ezt a hőenergiát. Itt nem pusztán az energia ára a lényeg, hanem az a kérdés, hogy a felhasználók mennyire értékelik a fenntarthatóságot és a komfortot, amikor anyagi döntéseket hoznak – részletezte Bai Attila.

A téma kezdetben egy TDK-dolgozat keretein belül került bemutatásra, ezt követően pedig 2021 elején megjelent egy Q2-es rangú tudományos cikk is. Az eddigi legátfogóbb és Publikációs Díjjal elismert kutatás azonban az Energy Strategy Reviews Q1-es folyóiratában kapott helyet, ahol részletesen elemzik a kérdést.

A legfrissebb projektünk keretében statisztikusok, szociológusok és ökonómusok együttműködésére támaszkodtunk, hogy a kutatásunk szakmai megalapozottságát maximálisan biztosítani tudjuk. A kérdőíves felmérésünk országos szinten reprezentatív mintát biztosít, és a módszertanunkban a hibrid választási modellezést alkalmaztuk. Célunk többek között az volt, hogy a népességet olyan klaszterekbe soroljuk, amelyek jelentősen eltérnek egymástól az energiafogyasztási szokások tekintetében - nyilatkozta a GTK oktatója.

Az elemzett adatok alapján a már jól ismert sztereotípiák ismét megerősítést nyertek. Az emberek egyértelműen osztják azt a nézetet, hogy a tűzifa nem csupán környezetszennyező, hanem drága energiaforrást is képvisel. Ezzel szemben a földgáz általánosan kedvezőbb megítélés alá esik, hiszen sokan az olcsóságát és a kényelmét emelik ki, mint fő előnyét.

A kutatásunk során felfedeztük, hogy a teljes népesség 29%-a olyan szegmenst képvisel, amely egyszerre orientálódik a kényelem és a környezetvédelem irányába. E csoport számára a környezetbarát tüzelőanyagok választása körülbelül 50%-kal, míg a kazánok esetében közel 20%-kal haladja meg a kényelmi szempontokért fizetendő többletköltséget. Azok, akik ebbe a kategóriába tartoznak, jellemzően jobb anyagi helyzetben élnek és viszonylag fiatalabbak. Egy másik csoport, amely főként nyugdíjasokból áll, elsősorban az energiaforrások árára összpontosít. Emellett akadnak olyanok is, főként a nagyvárosi lakosok, akik inkább a berendezések árát tartják szem előtt, amikor hőforrást választanak. A kutatásunk külön érdekességét adta, hogy egy szociológiai felméréssel próbáltuk feltárni a döntések mögött álló motivációkat. Az eredmények értékes információkkal szolgálhatnak egy szelektív támogatási politika megalkotásához, és segíthetnek a döntéshozóknak abban, hogy pontosan kiket érdemes megszólítani az egyes energiaforrásokkal kapcsolatosan. Összességében elmondható, hogy Magyarországon a környezetbarát megoldások értéke jelentősen felülmúlja a kényelemhez kapcsolódó értékeket - mondta el Bai Attila, aki arról is beszámolt, hogy már a következő lépéseken dolgoznak. Most arra kíváncsiak, hogy a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán konfliktus, valamint az energiaválság milyen hatással volt és van az emberek tudatára, elvárásaira és fizetési hajlandóságára.

A professzor a Publikációs Díj átadása során hangsúlyozta, hogy számára ez a kitüntetés rendkívüli megtiszteltetést jelent. Bai Attila azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a szerzőtársai munkája nélkül a kutatás nem valósulhatott volna meg, így az elismerés egyformán az ő érdemük is.

A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját 2024-ben huszonöten érdemelték ki, a díj odaítélésének feltétele, hogy az egyetem kutatói a kiírást megelőző évben Q1/D1-es besorolású folyóiratban publikálják eredményeiket. A megújuló energiaforrások környezeti és komfortértéke kevésbé vizsgált terület, így nemzetközi szinten is innovatívnak tekinthető az elkészült és díjazott tanulmány.