A Magyar Hang újságíróinak hozzájárulása is elengedhetetlen lett volna a hazugságvizsgálat lefolytatásához.
A nemzetbiztonsági törvény értelmében még akkor sem vethetők alá újságírók hazugságvizsgálatnak, ha azok beleegyeznek - hívja fel a figyelmet Magyar György, megjegyezve, hogy a hatóságok képviselői túllépték hatáskörüket, valószínűleg központi utasításra. Az ügyvéd a blogjában titkosszolgálatok működését jól ismerő forrásaira hivatkozva arról számol be, hogy az érintett újságírók túlságosan jóhiszeműen vállalták a vizsgálatot, amivel veszélyes precedenst állítottak fel. Különös magyar sajátosság, hogy nálunk a propagandát és a titkosszolgálatokat is ugyanaz a miniszter irányítja. Szolidaritásunkat fejezzük ki a Magyar Hang újságíróinak, akik, a szakma szabályait figyelembe véve, sajnálatos módon álhírt közöltek - írja Magyar György, aki szerint most az Alkotmánybírósági Hivatalon a sor: derítsék ki, honnan ered a bukott szír elnök állítólagos budapesti érkezéséről szóló hamis információ.
A Magyar Ügyvéd Blog legújabb bejegyzése egy olyan független újság történetének izgalmas részleteit taglalja, amely még mindig harcol a fennmaradásért. Az események egy különös pillanattal kezdődtek: a Magyar Hang arról tudósított, hogy december 7-én a Syrian Airlines járata rendkívüli biztonsági intézkedések közepette landolt Ferihegyen. Ekkor már javában zajlottak a változások Szíriában, miután Bassár el-Aszad elnököt elűzték, és az iszlamista felkelők átvették a hatalmat Damaszkuszban.
Ebből akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a több évtizede regnáló diktátor meneküléséhez Magyarország segítséget nyújtott - mutat rá az ügyvéd. Ám a portál kellő óvatossággal járt el, mert a szír gép landolásáról ismeretlen forrásból kapták a tájékoztatást, amit a külügyminiszternek küldött sms-sel, valamint az ORFK-nak és a TEK-nek feltett kérdésekkel próbáltak megerősíteni. Miután sehonnan nem kaptak választ, úgy döntöttek, közlik a - később cáfolt - információt. György Zsombor főszerkesztő ezt röviddel ezután súlyos szakmai hibának minősítette, és mindenkitől elnézést kért.
Itt akár vége is lehetne a történetnek, de abba sikerült még Magyar Pétert is belekeverni, aki a saját Facebook-oldalán megosztotta a hírt. "Ez még rosszabb, mint Magyar Péter eddigi számtalan hazugsága, ugyanis ha egy őrült dzsihadista meghallja, hogy itt azt beszélik, hogy Magyarországon bújtatják a szír elnököt, és itt meggyilkol vagy felrobbant néhány magyart, akkor azért ki fogja vállalni a felelősséget?" - reagált a Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás, akinek nem kedvence a Tisza Párt elnöke. Szerinte ez egyértelműen nemzetbiztonsági kockázatot jelentett. Miközben a BBC az orosz állami média jelentéseire hivatkozva közölte, hogy el-Aszad Moszkvába menekült. A BBC pedig mégiscsak tekintélyesebb nemzetközi hírforrás, mint a Magyar Hang...
Az Alkotmányvédelmi Hivatal azonnali hatállyal nemzetbiztonsági vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, ki és miért terjesztette azt az álhírt, hogy a bukott szíriai diktátor, Bassár el-Aszad Budapestre érkezhetett. A vizsgálat eredményéről tájékoztatni fogják az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) a Mandiner megkeresésére. "Kár, hogy a törvény a nemzetbiztonsági vizsgálat fogalmát nem tartalmazza" - jegyzi meg a blog szerzője.
Magyar György, a titkosszolgálatok működését jól ismerő források alapján, rámutatott, hogy a hivatal számos eszközzel rendelkezik a feladatai ellátásához. Amennyiben rendelkeznek a szükséges felhatalmazással és az igazságügyi miniszter engedélyével, lehetőségük van például telefonbeszélgetések lehallgatására, az elektronikus hírközlő hálózatokon zajló kommunikáció ellenőrzésére, valamint zárt helyiségek és járművek megfigyelésére. Az ügyvéd véleménye szerint fontos lett volna kideríteni, ki áll a hamis e-mail mögött. Szakértők azonban az Alkotmányvédelmi Hivatal "beszélgetésre" való meghívását amatőr és jogszerűtlen megoldásnak értékelik.
Érdekes fejlemény zajlott le 2018-ban: az új büntetőeljárási törvény (Be.) értelmében a büntetőeljárás megkezdésének már nem elengedhetetlen feltétele a bűncselekmény gyanúja. Elegendő, ha egy személy "bűncselekmény elkövetőjeként potenciálisan érintett". Ebben az esetben egy úgynevezett előkészítő eljárás indítható, amelynek fő célja a gyanú megerősítése. "Fontos, hogy a büntetőeljárási törvény és a nemzetbiztonsági törvény ne keveredjenek össze!" - figyelmeztet az ügyvéd. Ennek oka, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem jogosult nyomozásra vagy előkészítő eljárás lefolytatására. Amennyiben bűncselekmény gyanúját észlelik, haladéktalanul feljelentést kell tenniük az illetékes nyomozóhatóságnál - magyarázza.
Természetesen a hatályos jogszabályok nem zárják ki, hogy a titkosszolgálatok széleskörű tájékozódást folytassanak olyan ügyekben, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Ezt megvalósíthatják titkos módszerekkel, vagy akár úgy is, hogy a hivatalos székhelyükre "beszélgetésre" invitálnak egyes személyeket. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez az "eljárási cselekmény" kizárólag önkéntes alapon történhet! Senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy részt vegyen a "beszélgetésen". További kérdéseket vet fel, hogy a Büntetőeljárási Törvény (Be.) értelmében az "ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nyomozás alatt a tanú és a gyanúsított vallomását műszeres vallomás-ellenőrzéssel is vizsgálhatja, azonban ehhez a tanú és a gyanúsított beleegyezése szükséges". Ezzel szemben a nemzetbiztonsági törvény nem tartalmaz ilyen lehetőségeket – hívja fel a figyelmet a blog.
