A mákos bejgli nyomában – Ünnepi varázslatok az asztalon Az ünnepek közeledtével nemcsak a szívünket, hanem az asztalunkat is megtöltjük különleges ízekkel. A mákos bejgli, ennek a varázslatos időszaknak egyik ikonikus süteménye, mindig is középpontban á
Vannak fogások, amelyek nélkül szinte elképzelhetetlen a karácsonyi lakoma. Ilyen a mákkal, dióval gazdagon töltött bejgli, amely nem hiányozhat az ünnepi asztalról. A karácsony alkalmával fogyasztott mákos ételek hagyománya sok évszázados múltra tekint vissza, ám e szokás gyökerét már kevesen ismerik. Hajdanán az ünnepi asztalon feltálalt étkek egytől-egyig mágikus jelentéssel bírtak. Ezek mára kikoptak a köztudatból, ám az említett ételek fogyasztásának hagyománya szerencsére megmaradt. Alább összegyűjtöttük azokat az alapanyagokat, amelyek a tradicionális ünnepi asztal elengedhetetlen kellékei, és azon túl, hogy egészséges, fenntartható, szezonális étkek, szimbolikus tartalmuk is van. Érdemes hát tervezünk velük idén karácsonykor is.
Vannak még olyanok, akik hűen őrzik és ápolják azokat a hagyományokat, amelyeket szüleiktől és nagyszüleiktől örököltek. Szenteste az ünnepi asztalon a megszokott, tradicionális ételeket tálalják fel. Népszokásaink szerint a karácsonyt megelőző 40 napos böjt időszaka emlékeztet minket a húsvétra, és az éjféli mise zárja le ezt a szent időszakot. Az ünnepi vacsora ilyenkor jellemzően egyszerű, de tápláló húsmentes ételekből áll, mint például a bableves és a mákos tészta, amelyeket az éjféli misét követően követnek a töltött káposztával és más húsos fogásokkal. Ezek az egyszerű, de ízletes ételek különleges jelentőséggel bírnak a karácsonyi misztériumban, akárcsak a közös étkezés. Az ünnepi asztal, melyet csupán néhány dísz ékesít, házi oltárként funkcionál, ahol az étkezés során elfogyasztott falatok a hálaadás és a könyörgés szimbólumai. Az összegyűlt család közös étkezése erősíti az egységet, míg az ételek alapanyagai mélyebb, szimbolikus jelentéseket hordoznak, gazdagítva ezzel az ünnepi élményt.
Mindenki tudja, hogy az új év első napján lencsét érdemes fogyasztanunk, ha gazdagságra vágyunk. De valójában nem csupán a lencse segíthet abban, hogy megalapozzuk a jövőnket: hagyományaink szerint a kis szemű termések mind hasonló varázserővel bírnak. Így például a bab, borsó és más hüvelyesek, valamint a mák is remek választás lehet a szerencse vonzására.
A fent említett alapanyagok rendkívül értékes, a szervezet számára kedvező hatású szezonális termények, melyek rendszeres fogyasztása számos jótékony élettani előnyt kínál. Őseink különösen megbecsülték ezeket, hiszen egy gazdag babos étkezés már hús nélkül is ünnepi fogásnak számított. A bab, lencse és egyéb hüvelyesek ráadásul melegítő hatásukkal igazi téli csemegének számítanak, ezért érdemes őket gyakran beiktatni az étrendünkbe. Szárított formájukban egész évben elérhetők, és fenntartható alternatívát nyújtanak az import zöldségekkel szemben. Ezek a hüvelyesek a téli konyha alapkövei, hiszen magas fehérjetartalmuk révén a húsos ételek tökéletes helyettesítői is lehetnek.
Réges-régen, szenteste környékén a családi ünnepi vacsora elengedhetetlen része volt a mézbe mártott dió és fokhagyma. Az angyalszárnyakat idéző dióbél a mennyei áldást szimbolizálta, míg a méz a bűnbánatot és Isten irgalmát hirdette. A dió emellett a bölcsesség szimbólumaként is ismert, így nemcsak a mákos bejgli, hanem a diós változat is méltó helyet érdemel az ünnepi asztalon. Valójában a dió tele van telítetlen zsírsavakkal, amelyek rendszeres fogyasztása jótékony hatással van az agyra, és hasonlóan a mézhez, hozzájárul egészségünk megőrzéséhez is. Tehát télen érdemes minél több ilyen hazai kincshez nyúlnunk, hiszen valódi szuperélelmiszerek állnak a rendelkezésünkre.
Szenteste, miután a család körbeülte az ünnepi asztalt, a családfő egy almát annyi gerezdre vágott, ahányan helyet foglaltak. Az almaszeletek közös elfogyasztásával a család egységét erősítették. Az összetartozás szimbólumaként még napjainkban is ültetnek almafát, amelynek gömbölyded termése az egység, teljesség kifejezésére szolgál, de a szerelem, a termékenység szimbólumaként is emlegették őseink.
Az alma olyan tradicionális gyümölcsünk, amely a téli időszakban is rendelkezésünkre áll. Nem hiába nevezik a gyümölcsök királynőjének: élettani hatásai kimagaslók, rendszeres fogyasztásával számos betegséget megelőzhetünk. Az almát az ünnepi menüben sokféleképp felhasználhatjuk: akár süteményekbe töltve, akár sültek mellé tálalva, akár egy izgalmas, hazai alapanyagokból összeállított salátába keverve.
A fokhagyma nem csupán a vírusok ellen védelmez, hanem a boszorkányok távoltartásában is jeleskedik. A hagyomány szerint a szenteste rituális nyers fokhagyma fogyasztásával igyekeztek megóvni a családot az ártó szándékoktól. A néphit úgy tartotta, hogy a fokhagyma a legjobb ellenszer a gonosz erők ellen: gyakran dugták a kulcslyukba, a küszöb alá, és rendszeresen fogyasztották, hogy távol tartsák a rontást. Különösen Luca napjának sötét estéjén emelkedett ki fontossága a karácsonyi időszakban. A modern orvoslás előtt a népi gyógyászat kiemelkedő gyógyszere volt, hiszen sok esetben a betegségek mögött természetfeletti erőket sejtettek; ezzel is magyarázható a fokhagyma különleges szerepe. Valóban csodaszernek számít, és emellett a konyhánk egyik legerőteljesebb ízesítője lehet. A karácsonyi menüből tehát semmiképp ne hagyjuk ki!
