A német kancellár véleménye szerint az előrehozott parlamenti választás kulcsfontosságú irányválasztást jelent. | Demokrata
A kancellár mintegy ötszáz fős párttaggyűlés előtt hangsúlyozta, hogy a választóknak a CDU-CSU konzervatív értékrendjéhez való visszatérés vagy a "mérsékelt erő", a "józan ész pártja", azaz a szociáldemokraták között kell választaniuk. Figyelmeztetett, hogy a rossz döntések komoly következményekkel járhatnak - ez volt a középpontjában egy órás beszédének. Kiemelte, hogy a következő 85 napban mindent meg fog tenni hazájáért és a szociáldemokratákért. "Ha kitartunk, győzni fogunk" - tette hozzá határozottan.
Hétfőn a pártelnökség egyhangúlag Scholzot választotta a párt kancellárjelöltjének. Ezt megelőzően azonban két héten át heves viták zajlottak a párton belül arról, hogy esetleg érdemes lenne-e lecserélni őt a közvélemény körében jóval népszerűbb Boris Pistorius védelmi miniszterre. A kormánykoalíció szétesését követően Scholz népszerűsége jelentősen csökkent, de végül a pártvezetés úgy döntött, hogy a jelenlegi kancellárt támogatják.
Scholz ismételten célul tűzte ki, hogy az SPD-t visszaemelje a Bundestag legerősebb pártjának rangjára, akárcsak három évvel ezelőtt. Jelenlegi felmérések alapján a párt 16-22 százalékos hátrányban van az uniópártokkal szemben, és mindössze 85 napja maradt arra, hogy behozza ezt a lemaradást.
A kancellár választási programját négy fő pillérre építette, amelyek célja a gazdasági válságból való kilábalás elősegítése. Az első pontban az ipari szektor, különösen az autóipar munkahelyeinek megőrzésére helyezte a hangsúlyt. A második pontban az energiaellátás javítását emelte ki, amely kedvező feltételeket biztosít a gazdaság számára. A harmadik cél a infrastrukturális fejlesztések erősítése, míg a negyedik a szakemberhiány leküzdése. Scholz az adósságfék reformját is célul tűzte ki, hogy serkentse a beruházásokat. Emellett a minimálbér további emelését is szorgalmazta, hangsúlyozva, hogy az SPD nélkül nem biztosíthatók az értékálló nyugdíjak és a megfizethető lakhatás. A kancellár kiemelte, hogy a "jelzőlámpa-koalíció" – amely a szociáldemokraták, szabaddemokraták és zöldek együttműködését jelenti – már jelentős előrelépéseket ért el az illegális bevándorlás elleni harcban.
Az orosz-ukrán konfliktus hátterében hangsúlyozzák, hogy Ukrajna számára a fegyverszállítások biztosítása folytatódik, ugyanakkor kiemelik, hogy el kívánják kerülni a NATO közvetlen érintettségét a háborúban. Ennek érdekében továbbra is elutasítják a Kijev által sürgetett Taurus manőverező robotrepülőgépek átadását.
Az SPD jelenleg 14-16 százalékon áll. Némi reményt nyújt számára, hogy a Bild bulvárlap megrendelésére az Insa közvélemény-kutató intézet által készített felmérés szerint jelenleg a választók 22 százaléka szeretné, ha ismét Scholz lenne a kancellár, ami 7 százalékpontos növekedés az előző héthez képest. Az uniópártok kancellárjelöltje, Friedrich Merz viszont továbbra is vezet 30 százalékos kedveltséggel, bár egy százalékot veszített a múlt héthez viszonyítva. Robert Habeck, a zöldek kancellárjelöltje áll a harmadik helyen 16 százalékkal. A pártversenyben a múlt vasárnapi felmérés szerint az SPD 15 százalékon áll, szemben az uniópártok 32 százalékos eredményével.
