A német hatóságok visszaküldik Görögországba azokat a menedékkérőket, akik már ott regisztrálták magukat.

A német szövetségi kormány újra a menekültek Görögországba való visszatoloncolásának lehetőségét fontolgatja. Az utóbbi években a görög menekültügyi rendszer emberi jogi helyzete miatt a visszatoloncolásokat nagyrészt felfüggesztették. Az új intézkedések azoknak a menekülteknek szólnak, akiket már menedékkérőként regisztráltak Görögországban. A tervek között szerepel, hogy csökkenteni fogják vagy akár meg is vonják a juttatásokat azon személyek esetében, akik a hatóságok felszólítása ellenére nem hagyják el Németországot - derült ki a német szövetségi belügyminisztérium május elején kiadott leveléből, amelyet a Süddeutsche Zeitung szerzett meg.

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal újraindítja a visszatoloncolások lehetőségét Görögországba - derül ki Bernd Krösser belügyi államtitkár által a visszatoloncolásokért felelős tartományi államtitkárokhoz intézett leveléből. A tervezet főként a "fiatal, egyedülálló, egészséges és munkaképes férfiakat" célozza meg. Fontos megjegyezni, hogy a kiszolgáltatott csoportok, mint például a családok, nők és gyermekek, továbbá a betegek vagy idősek, mentesülnek a visszatoloncolások alól.

Az irányváltás hátterében egy bírósági határozat áll. A lipcsei Szövetségi Közigazgatási Bíróság április 16-án úgy döntött, hogy a "nem kiszolgáltatott" migránsok esetében a Görögországba való visszatérés nem jár megalázó vagy embertelen életkörülmények kockázatával. A bíróság elutasította egy 34 éves férfi, aki a Gázai-övezet északi részéből származik, és egy 32 éves szomáliai férfi keresetét. Ez a precedens értékű döntés lehetővé teszi, hogy hasonló menedékkérelmeket ne csak egyedi esetekben, hanem általánosságban is elutasítsanak.

A szövetségi kormány valószínűleg nehézségekbe ütközik terveinek megvalósításában, mivel konfliktus áll fenn az EU-tagállam Görögország kormányával, amely jelenleg nem hajlandó több menekültet visszafogadni. Már a bírósági döntés után is hangsúlyozták, hogy ragaszkodnak szigorú álláspontjukhoz. "Amíg az Európai Unión belül nem valósul meg az igazságos teherviselés, Görögország nem fogad el visszatoloncolásokat" - nyilatkozta Mákisz Vorídisz, a görög bevándorlási miniszter. Ő azt is megjegyezte, hogy a németországi kérelmeket Athén gondosan meg fogja vizsgálni, de "nem szándékozik túl nyitottan kezelni ezeket".

A német szövetségi kormány látszólag nem hátrál meg a helyzet súlyosságától. A legfrissebb dokumentumok szerint a tartományok számára mostantól "növekvő mértékben" kell megszervezniük a visszatoloncolásokat Görögországba. Első lépésként az érintetteket önkéntes hazatérésre szólítják fel, és bizonyos körülmények között a hatóságok még a költségeket is magukra vállalhatják. Amennyiben azonban az önkéntes távozás elmarad, a tartományoknak kötelező "kényszerintézkedéseket" alkalmazniuk. A hatékonyabb visszatoloncolás érdekében az érintetteknek a tartományi befogadó központokban kell tartózkodniuk.

Görögország kulcsszereplőnek számít a Németország felé vezető menekültútvonalakon. Itt gyakran történik a menekültek regisztrálása, mielőtt továbbindulnának. Tavaly Németország összesen 75 ezer alkalommal kérte, hogy más EU-tagállamok fogadják vissza a menekülteket. A legnagyobb számú érkezés Görögországon keresztül történt, összesen 15 ezer esetben. Azonban a ténylegesen végrehajtott visszatoloncolások száma csupán 22-re rúgott.

A német belügyminisztérium jelentős hatásokat vár az új intézkedésektől. A tárca arra számít, hogy a jövőben emelkedni fog a Görögországba visszatoloncolandók száma, ezért a görög partnerekkel együttműködve "megbízható visszatoloncolási mechanizmus" kialakítását fogja előmozdítani – olvasható a tartományok számára küldött hivatalos levélben. A dokumentum még Alexander Dobrindt (CSU) új belügyminiszter hivatalba lépése előtt készült el, azonban teljes mértékben összhangban áll az új kormány irányelveivel, amelyek már a határellenőrzések szigorítását is magukban foglalták. Friedrich Merz (CDU) kancellár a múlt héten Berlinben, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök látogatásakor hangsúlyozta: "A Görögországból Németországba irányuló másodlagos migrációnak csökkennie kell, és a visszavételek számának növekedése elengedhetetlen."

A hatóságok egyre inkább növelik a nyomást az emberekre, arra ösztönözve őket, hogy "önként" távozzanak Németországból. A belügyminisztérium külön figyelmezteti a tartományokat, hogy a BAMF (Migrációs és Menekültügyi Hivatal) és az idegenrendészeti hatóságok fokozott kitoloncolási tevékenységeihez "jogosultsági következmények" is társulhatnak. Egyszerűbben fogalmazva: aki nem reagál a kiutazási felszólításokra, az számíthat arra, hogy juttatásait csökkentik, vagy akár teljesen megvonják. A jövőben csupán korlátozott időtartamú áthidaló juttatások állnak majd rendelkezésre, amelyek legfeljebb két hétig tartanak. Hosszabb távú támogatás csak kivételes, méltányos indokok esetén lesz elérhető.

Németországban tavaly 230 ezer ember nyújtott be első menedékkérelmet, azóta csökken a menekültkérelmek száma.