A kormány ígéri, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, de úgy tűnik, nem foglalkozik azzal, hogy ezek a juttatások egyre távolabb kerülnek a munkavállalói bérszintektől.

Katona Tamás a Hírklikknek nyilatkozva kijelentette, hogy a jövő évi, mindössze 3,2 százalékos januári nyugdíjemelés nem elegendő ahhoz, hogy megoldja a nyugdíjasok problémáit. Véleménye szerint ez a tervezett emelés nem igazolja a kormányzati ígéreteket, amelyek szerint a kormány a nyugdíjasok érdekeit védi. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az utolsó 14 év során drámaian romlott a nyugdíjasok jövedelmi helyzete: míg 2010-ben a 65 év felettiek 4,5 százaléka élt relatív szegénységben, addig ma ez az arány 14,5 százalékra nőtt. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértője, aki korábban pénzügyi államtitkári és KSH-elnöki pozíciót is betöltött, hangsúlyozta, hogy a kormány csupán azt ígéri, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjasok életszínvonala a nyugdíjba vonuláskor elért szinthez képest stabil marad. Azonban a nyugdíjak reálértéke a keresetekhez viszonyítva folyamatosan csökken.

A Pénzügyminisztérium honlapján december 4-ig várják a véleményeket a november 26-án közzétett kormányrendelet-tervezetről, amely a "nyugellátások és egyéb ellátások 2025. januári emeléséről" szól. A jövő évi központi költségvetést érintő törvényjavaslat alapján a kormány 3,2%-os inflációval kalkulál a januárban esedékes nyugdíjemelés meghatározásakor.

Nem világos, mit remél a tárca a véleményezési folyamattól; valószínű, hogy semmit sem vár el tőle. A helyzet az, hogy ez a 3,2%-os emelés gyakorlatilag megkerülhetetlen, kivéve, ha jelentős módosításokat eszközölnek a költségvetés tervezetében. A 3,2%-os inflációs előrejelzés, amely minden kiadás és bevétel alapját képezi, nem tűnik valószínűtlennek, így a változtatás nélkül az emelés elkerülhetetlennek látszik.

A kormány már korábban is sejtette, hogy 3,2 százalékos nyugdíjemelés várható, amit a megszokott módon úgy kommunikált, hogy az Orbán-kormány értékeli a nyugdíjasokat. (A témával kapcsolatos véleményünket egy tényellenőrző cikkben is kifejtettük.) Az emelés mértéke azonban senkit sem lepte meg. A Portfolio már augusztusban előrejelzte, hogy az átlagnyugdíjasok 7400 forintos kiegészítésre számíthatnak, így az átlagos nyugdíj 2025-re körülbelül 238 400 forintra emelkedhet.

Fontos, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetet is figyelembe vegyük. 2024 januárjától a minimálbér bruttó 290 800 forintra nő (nettó 193 400 forintra), míg a garantált bérminimum bruttó 349 ezer forintra (nettó 232 000 forintra) emelkedik. Ezek a változások jelentős hatással lesznek a munkavállalók jövedelmére és a munkaerőpiacra.

Minden szempontot figyelembe véve felmerül a kérdés: vajon a jövő évi nyugdíjemelés mértéke valóban összhangban áll-e a kormányzati ígéretekkel, miszerint a nyugdíjasok érdekeit képviselik? És egyáltalán, mennyire megbízható ez a kormányzati mantra? Katona Tamás véleményét kértük erről a fontos témáról.

"Ez valóban egy mantra" - hangsúlyozta először a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértője, aki korábban pénzügyi államtitkárként és KSH-elnökként is tevékenykedett. Emlékeztetett arra, hogy 2010 óta megszüntették a nyugdíjak vegyes indexálását, és azóta a nyugdíjak valorizálása a prognosztizált árindex alapján történik. Amikor a reálértékről beszélnek, valójában azt jelenti, hogy csupán a nyugdíjak reálértékét próbálják megvédeni, miközben a gazdasági növekedés és a bérek emelkedése a nyugdíjasokat nem érinti. Ennek következtében a nyugdíjak értéke a keresetekhez viszonyítva folyamatosan csökken - tette hozzá. (A KSH legfrissebb adatai szerint a nettó átlagkereset szeptemberben a kedvezményeket figyelembe véve 432 200 forint volt, ami az egy év alatt bekövetkezett 12,3 százalékos növekedés eredménye - a szerk.)

Katona szerint a kormány valójában csupán annyit ígér - bár ezt sem sikerül mindig betartania -, hogy azon a szinten stabilizálja a nyugdíjas életszínvonalát, amilyen a nyugdíjba vonulásakor volt. Ha valaki mondjuk húsz éve ment nyugdíjba, akkor a kormány az ő húsz évvel ezelőtti életszínvonalát akarja csak megőrizni, miközben ez alatt a húsz év alatt fejlődött a társadalom - mutatott rá, megjegyezve, hogy ez a fejlődés messze nem olyan számottevő, mint amilyennek azt a kormány beállítja, arról már nem is szólva, hogy közben ráadásul ebben is lecsúsztunk a környező országokhoz képest. Egy konkrét adattal is igazolta a fentieket: 2010-ben a 65 év felettieknek a 4,5 százaléka volt a relatív jövedelmi szegénység szintjén, most 14,5 százalék. Azaz nagyon sokat romlott a helyzet az elmúlt 14 évben.

A jövő évet illetően elmondható, hogy a tervezett 3,2 százalékos nyugdíjemelés szorosan összefonódik a kormány által várható inflációval. Azonban a jelenlegi inflációs előrejelzés nem tűnik megalapozottnak - figyelmeztetett a szakértő. A kormány gazdaságpolitikája ugyanis inflációt generáló hatásokkal bír, és a jelenlegi éves infláció is várhatóan 3,8-3,9 százalék körül alakul, míg a jövő évi számok még kedvezőtlenebb kilátásokkal kecsegtetnek. Más szóval, a fogyasztói árak emelkedésének üteme nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg, újra felgyorsul. Ezért a januári 3,2 százalékos nyugdíjemelés nem lesz elegendő - hangsúlyozta.

Felvetettük, hogy a kormány valószínűleg azzal érvel majd, hogy novemberben esedékes nyugdíjkiigazítás fog történni. Katona véleménye szerint ez valóban reális forgatókönyv, hiszen a következő tavaszi országgyűlési választások is a háttérben húzódnak.