A repce növényvédelme során számos kulcsfontosságú tényezőre érdemes figyelmet fordítani, különös hangsúlyt fektetve a legelterjedtebb kártevőkre és betegségekre. Az alábbiakban bemutatjuk a repce termesztésének legfontosabb kihívásait, amelyek hatással l

A hosszú, mérsékelt őszök és a korai kártevő-megjelenések új megközelítéseket követelnek meg. A repce védelme napjainkban egyre bonyolultabb feladat, amely komplex kihívások elé állítja a gazdálkodókat.

Az őszi káposztarepce (Brassica napus L.) hazánk mezőgazdasági táján az utóbbi öt év során drámai módon, 50%-kal csökkent. A termelők körében a repce 'macerás' növényként vált ismertté, ami miatt sokan elkerülik a termesztését. A terület csökkenésének hátterében elsősorban növényvédelmi problémák húzódnak meg, de nem elhanyagolhatóak a különböző tényezők együttes hatásai sem, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdák - remélhetőleg csak átmenetileg - háttérbe szorították a repcét a vetésterveikben.

Mi állhat ennek a csökkenésnek a hátterében?

A repce intenzív termesztési technológiája magas költségekkel jár, és a megtérülés szempontjából hosszú távú befektetést igényel.

A változékony gazdasági feltételek és a kiszámíthatatlan felvásárlási árak komoly kihívások elé állítják a termelők sikerességét.

az EU által képviselt növényvédelmi szemlélet és stratégia nehezíti az alkalmazható növényvédelmi kezelések lehetőségét és eredményességét (hatóanyag kivonások);

A gyakori permetezési ciklusok és a sűrített állományvédelmi intézkedések jelentős terhet jelentenek mind a környezet, mind a költségvetés szempontjából.

a klímaváltozás hatása a kártevő és kórokozó fajok dominancia viszonyainak átalakulására;

a támogatási feltételekhez kötött zöldítési programban termesztett növényfajok is fokozzák az ismert biotikus ágensek károsítási szintjét (azonos gazdanövénykör következménye a betegségek, kártevők felszaporodása).

Az őszi káposztarepce növényvédelmi kihívásai állandóak és a jelenlegi termesztési adottságokat, feltételeket, agrotechnikai struktúrát tekintve a jövőben ezek fokozódására kell számítanunk. A sikeres repcetermesztés egyik stratégiai sarokpontja a kártevők elleni eredményes védekezés. A repcetermesztőnek előrejelzésre alapozottan állandóan figyelnie kell a területeit, hogy időben és megfelelő hatékonysági szinttel tudja végrehajtani a permetezéseket. A teljesség igénye nélkül kell megemlíteni a csíranövénykorban súlyos károkat kiváltó földibolha fajokat (Phyllotreta spp.), kis káposztalegyet (Delia radicum) és a repcedarazsat (Athalia rosae) (1. kép).

A klímaváltozás következtében tapasztalható hosszú és enyhe őszi időszakok mellett egy másik komoly problémával is szembe kell néznünk: a zöldítési program keretében telepített keresztesvirágú növények jelentősen hozzájárulnak bizonyos kártevő fajok populációjának növekedéséhez, ami végső soron gazdasági károkat okozhat. Különösen a kora tavaszi hónapokban jelent kihívást a Ceutorhynchus fajok, mint például a repceszár-ormányos és a nagy repceormányos elleni védekezés. A védekezéshez rendelkezésre álló hatóanyagok száma csökkent, és a változó klimatikus viszonyok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a kártevők biológiája és viselkedése egyre zavarosabbá válik.

Farkas és Moór (2024) érdekes megfigyelést tettek a repceszár-ormányos szokatlan rajzásáról, amely 2022 október végén történt Vas vármegyében. Ezt a jelenséget hasonlóan szokatlan esemény követte 2025 június közepén, amikor Zala vármegyében a faj tömeges gradációja figyelhető meg (2. kép). Keszthelyi (szóbeli közlés) információi szerint a populáció nyugalmi állapot előtti zsírsejtjeik feltöltésével foglalkozik, ami a szokatlan mértékű szaporodásra utal. Már megszoktuk, hogy a repceszár-ormányos ellen irányuló védekezést az enyhe telek és a korai tavasz miatt gyakran már februárban meg kell kezdeni. De mit jelent ez a gradációs jelenség? 2026 tavaszán a Dunántúl ezen térségében várhatóan fokozottan megjelennek a repceszár-ormányosok. Ezért elengedhetetlen, hogy folyamatos felügyeletet és előrejelzést végezzünk, hiszen a kártevők visszaszorításához valószínűleg többszöri védekezésre lesz szükség!

1. kép: A repcedarázs imágója a szikleveles repcén - fénykép: Dr. Varga Zsolt.

2. kép: A repceszár-ormányosok tömeges rajzása 2025 júniusában. A felvételen paprikalevélen megfigyelhető imágók - fotó: Dr. Varga Zsolt.

A repce rovartani nehézségeit fokozza, hogy az elmúlt években olyan kártevő(k) kártétele is fokozódott, amelyek a korábbi években nem, vagy csak jelentéktelen károsítást végeztek. Keszthelyi és Vanyúr (2024) számoltak be a repcegyökér-ormányos (Baris coerulescens) nyugat-magyarországi jelentős kártételéről. A faj károsítása drasztikus, amely a termésmennyiség csökkenés tekintetében elérheti a 60-70 %-ot. Az ellene történő védekezést nehezíti, hogy a faj rejtett életmódot folytat. Az imágó telel át a gyökér- és növényi maradványokban, majd a kora tavaszi rajzást követően a nőstények a gyökérnyaki részbe helyezik a tojásaikat. A tojásokból fejlődő lárvák (kukac) a növényi belső szövetekkel táplálkoznak (3. kép), amelyek károsításával blokkolják a növény víz- és tápanyaggazdálkodását.

3. kép: A repcegyökér-ormányos lárvája (kukac) a repcegyökér szövetében - fotó: Dr. Varga Zsolt.

A vegetáció második szakaszában a fénybogarak (Brassicogethes spp.) elleni harc és az ismert piretroid rezisztencia jelentős kihívásokat jelent a védekezés során. Ezt követően a repcebecő-ormányos (Ceutorhynchus obstrictus) és a repcebecő-gubacsszúnyog (Dasineura brassicae) is egyre nagyobb kártételt okoz, különösen az utóbbi években. A repcetermesztésben már eddig is túlzottan alkalmazott acetamiprid, amely fenológiai szempontból is korlátozott, nem mindig nyújt megoldást a problémákra. Ráadásul, ha ezt a szert egyoldalúan használjuk, az elősegíti a kártevők alkalmazkodását, ami rezisztenciális folyamatokhoz vezethet.

A növényvédelmi kihívások súlyosbodását a szűkített vetésforgó (kalászos-repce bikultúrás termesztés) mellett a minimalizált talajművelési rendszerek elterjedése is elősegíti, amelyek jelentős 'kórtani' veszélyforrást jelentenek. Az éghajlati viszonyok extrém ingadozásai megváltoztatják a kórokozók dominanciáját, ami kedvező évjáratokban 'terméscsökkentő' meglepetéseket szül a gazdálkodók számára. Például 2017 őszén az ország nyugati régiójában egy eddig ismeretlen gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae) betegség váratlanul megjelent a repceállományokban (Varga, 2018) (4. kép). Hasonló jelentőséggel bír a 2020 tavaszán tapasztalt őszirózsa sárgaság fitoplazma (Aster yellows phytoplasma) által okozott kár is (Varga és mtsai, 2020).

Fontos hangsúlyozni, hogy a repcetermesztés sikerességét növénykórtani megközelítésből két komoly betegség, a fehérpenészes rothadás (A Sclerotinia sclerotiorum egy gombafaj, amely számos növénybetegségért felelős. Ez a kórokozó különösen kedvelt a nedves, hűvös környezetben, ahol gyorsan terjedhet, és súlyos károkat okozhat a mezőgazdasági kultúrákban. A gomba szürke penészként is ismert, és képes megtámadni a növények szárát, leveleit és virágait, ami végül a növény elhalásához vezethet. A Sclerotinia sclerotiorum megfékezésére különböző integrált védekezési módszerek alkalmazhatók, beleértve a fungicidek használatát és a megfelelő agronómiai gyakorlatokat.) és a plenodómuszos levélfoltosság, valamint szárrák (A Plenodomus spp. egy különleges és sokszínű növénycsoport, amely a természet csodáit tükrözi. Ezek a fajok nemcsak esztétikai értékkel bírnak, hanem ökológiai szerepük is jelentős, hiszen hozzájárulnak a biodiverzitás fenntartásához. A Plenodomus növények sokfélesége lehetővé teszi, hogy különböző élőhelyeken megjelenjenek, így alkalmazkodva a változó környezeti feltételekhez. Érdemes felfedezni ezt a csodálatos csoportot, hiszen minden egyes faj egy újabb titkot rejt a természet végtelen gazdagságából.) elleni védekezés határozza meg. Ezek a betegségek jelentős kihívást jelentenek a gazdák számára, ezért a megfelelő védekezési stratégiák kidolgozása elengedhetetlen a termés mennyiségének és minőségének megőrzése érdekében.

A két betegség biológiai jellemzői (1. táblázat) jelentős eltéréseket mutatnak, ami a fertőzés módját és időpontját illeti. Ezek a tényezők alapvetően befolyásolják a védekezési technológiák fejlesztését és alkalmazását.

Az elmúlt másfél évtized során a fontossági sorrend jelentősen megváltozott, és ma már a plenodómuszos betegség (Plenodomus lingam, P. biglobosus) kapja a kiemelt figyelmet. E jelenség jelentősége napjainkban elengedhetetlen a kutatások és a megelőző intézkedések szempontjából.

4. kép: A gyökérgolyvás repcenövények gyökérnyakának 'S' alakú görbülete, valamint a gyökér helyén megjelenő palackformájú golyva - fénykép: Dr. Varga Zsolt.

1. táblázat A Plenodomus spp. egy különleges és sokszínű növénycsoport, amely a természet csodáit tükrözi. Ezek a fajok nemcsak esztétikai értékkel bírnak, hanem ökológiai szerepük is jelentős, hiszen hozzájárulnak a biodiverzitás fenntartásához. A Plenodomus növények sokfélesége lehetővé teszi, hogy különböző élőhelyeken megjelenjenek, így alkalmazkodva a változó környezeti feltételekhez. Érdemes felfedezni ezt a csodálatos csoportot, hiszen minden egyes faj egy újabb titkot rejt a természet végtelen gazdagságából. és a A Sclerotinia sclerotiorum egy gombafaj, amely számos növénybetegségért felelős. Ez a kórokozó különösen kedvelt a nedves, hűvös környezetben, ahol gyorsan terjedhet, és súlyos károkat okozhat a mezőgazdasági kultúrákban. A gomba szürke penészként is ismert, és képes megtámadni a növények szárát, leveleit és virágait, ami végül a növény elhalásához vezethet. A Sclerotinia sclerotiorum megfékezésére különböző integrált védekezési módszerek alkalmazhatók, beleértve a fungicidek használatát és a megfelelő agronómiai gyakorlatokat. kórokozók biológiai paraméterei

A Plenodomus spp. egy különleges és sokszínű növénycsoport, amely a természet csodáit tükrözi. Ezek a fajok nemcsak esztétikai értékkel bírnak, hanem ökológiai szerepük is jelentős, hiszen hozzájárulnak a biodiverzitás fenntartásához. A Plenodomus növények sokfélesége lehetővé teszi, hogy különböző élőhelyeken megjelenjenek, így alkalmazkodva a változó környezeti feltételekhez. Érdemes felfedezni ezt a csodálatos csoportot, hiszen minden egyes faj egy újabb titkot rejt a természet végtelen gazdagságából.

A Sclerotinia sclerotiorum egy gombafaj, amely számos növénybetegségért felelős. Ez a kórokozó különösen kedvelt a nedves, hűvös környezetben, ahol gyorsan terjedhet, és súlyos károkat okozhat a mezőgazdasági kultúrákban. A gomba szürke penészként is ismert, és képes megtámadni a növények szárát, leveleit és virágait, ami végül a növény elhalásához vezethet. A Sclerotinia sclerotiorum megfékezésére különböző integrált védekezési módszerek alkalmazhatók, beleértve a fungicidek használatát és a megfelelő agronómiai gyakorlatokat.

Gazdanövénykör

Körülbelül 140 különböző növényfaj létezik, például a repce, a mustár, az olajretek, a káposzta, a pásztortáska, a tarsóka és a zsázsa.

Körülbelül 400 különböző növényfaj található, köztük a repce, napraforgó, szója és bab.

Az áttelelés módja és helyszíne Az áttelelés folyamata kulcsfontosságú a természetben, hiszen lehetővé teszi a különböző élőlények számára, hogy a kihívásokkal teli időszakokat, mint például a hideg téli hónapokat, túléljék. Az állatok és növények különböző stratégiákat alkalmaznak, hogy alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. A helyszín, ahol az áttelelés zajlik, szintén változó lehet. Egyes fajok a föld alatt, barlangokban vagy üregekben keresnek menedéket, míg mások fák lombkoronájában vagy víz alatt húzódnak meg. Néhány növény pedig a földbe süllyed, hogy megőrizze gyökérzetét, és tavasszal újra kihajthasson. A megfelelő áttelelési forma és helyszín kiválasztása nemcsak az egyedek túlélését biztosítja, hanem hozzájárul a fajok hosszú távú fennmaradásához is, hiszen a természet folyamatosan változik, és az alkalmazkodás kulcsfontosságú a sikeres túléléshez.

A piknídium, mint a természet rejtett csodája, a fertőzött növényi maradványok között bújik meg. Ezek az apró, gombafertőzés által keletkezett képződmények nemcsak a növények életciklusát befolyásolják, hanem a környezet ökológiai egyensúlyát is tükrözik. A természet küzdelme a túlélésért, ahol a gyengébben teljesítő növények elgyengülnek, míg a gombák új életformákat hoznak létre a romlásban. E rejtett világ felfedezése új megvilágításba helyezi a biológiai sokféleséget és a természet körforgását.

A szklerócium egy különleges struktúra, amely a gombák életciklusának részeként alakul ki. Ez a kemény, tömör szövet a gombák számára lehetővé teszi, hogy kedvezőtlen környezeti feltételek között is fennmaradjanak. A talaj viszont a földi élet alapja, hiszen nem csupán a növények növekedéséhez szükséges tápanyagokat biztosít, hanem otthont ad számos élőlénynek is. A szklerócium és a talaj közötti kapcsolat figyelemre méltó: a gombák képesek a talajban élő mikroorganizmusokkal együttműködni, ezáltal elősegítve a talaj termékenységét és egészségét. E két elem szoros kölcsönhatása tehát nem csupán a gombák túlélését, hanem az ökoszisztémák egyensúlyát is alapvetően befolyásolja.

Az áttelelő képletek életképessége egy olyan fontos téma, amely a növények és egyéb élőlények túlélési stratégiáit vizsgálja a zord téli hónapok alatt. E képletek segítségével a szervezetek képesek alkalmazkodni a szélsőséges környezeti feltételekhez, mint például a fagy, a hó és a tápanyaghiány. Az ilyen adaptációk közé tartozhatnak a sejtekben történő vízmegkötés, a hőszigetelő anyagok termelése, vagy éppen a vegetatív pihenő állapotba való átmenet. Az életképesség megőrzése érdekében a növények gyakran különféle biokémiai folyamatokat aktiválnak, amelyek segítik őket a stressz kezelésében. Ezen ismeretek birtokában nemcsak a természet csodáit érthetjük meg jobban, hanem a mezőgazdaságban is új módszereket alkalmazhatunk a termelés optimalizálására.

~ 10 év

6-8 év

Hőmérséklet igény

5-20 °C között a hőmérséklet nedves, mérsékelt meleg időjárást jelez, ahol a levegő kellemesen hűvös, de mégis élvezhetően meleg. Az ilyen körülmények ideálisak lehetnek a szabadtéri programokhoz, sétákhoz vagy éppen a természet felfedezéséhez.

15-22 °C (páradús, csapadékos)

Ezt támasztják alá a legutóbbi kutatási eredmények, amelyek bizonyították, hogy korábban hazánkban a betegség előidézéséért felelősnek tartott Plenodomus lingam kórokozó mellett a tünetek kialakulásában egy új gombafaj is szerepet játszik (Bagi és mtsai 2020b), így a repce plenodómuszos betegségét a következő kórokozó gombák fertőzése idézi elő:

A Plenodomus lingam, más néven Phoma lingam, valamint teleomorf formája, a Leptosphaeria maculans, egy érdekes gombafaj, amelyet a növényvédelem szempontjából kiemelten fontos figyelemmel kísérni. Ezen kívül a Plenodomus biglobosus, ami a Leptosphaeria biglobosa teleomorf néven is ismert, szintén figyelemre méltó, hiszen mindkét gombafaj szerepet játszik a növényi betegségek kialakulásában és terjedésében. A gombák biológiája és életciklusa jelentős hatással van a gazdanövények egészségére, ezért kutatásuk elengedhetetlen a hatékony védekezési stratégiák kidolgozása érdekében.

A plenodómuszos betegség korábban a repce fómás, vagy leptoszfériás levélfoltossága és szárrákja néven került megnevezésre (Varga 2014), de a legújabb taxonómiai kutatások eredményeként a legitim megnevezés a repce plenodómuszos betegsége (Bagi és mtsai 2020a). A betegséget előidéző kórokozók szaporodási ciklusa bonyolult, ugyanis ivaros úton (teleomorf) a Leptosphaeria gombafajok zárt termőtesteket, úgynevezett pszeudotéciumokat képeznek, amelyekben tömegesen képződnek a fertőzést elindító aszkospórák. A betegég kórokozóinak ivartalan (anamorf) alakjai - amelyről az elnevezését is kapta -, a Plenodomus (syn.: Phoma) génuszba tartoznak, amelyek a konídiumaikat szintén zárt termőtestben, úgynevezett piknídiumokban képezik. A betegség tüneti megjelenésekor főként az ivartalan piknídiumos fertőzéssel találkozunk. A kórokozók fertőzését a nedves körülmények és 5-20 °C hőmérsékleti tartomány jelentősen fokozzák, gyakorlatilag kijelenthetjük, hogy folyamatosan jelen van a repceállományokban (1. táblázat).

A fertőzés már kora ősszel megkezdi támadását a szikleveles és a fiatal repcenövények levelein. Ekkor kerekded, világos foltok bukkannak fel a leveleken, amelyekben szabad szemmel is jól láthatóan ott vannak a piknídiumok tömegei (5. kép). A kórokozó a megfertőzött növényekben a téli hónapok során rejtőzködik, ám a piknídiumokkal szennyezett növényi maradványok – mint például a levelek, becők és szárak – (7. kép) fontos szerepet játszanak a fertőzés áttelelésében is.

5. kép: A repce sziklevélén megjelenő plenodómuszos levélfoltosság őszi tünetei - fotó: Dr. Varga Zsolt

Tavasszal optimális körülmények között a fertőzés intenzitását fokozza az ivaros termőtestekből (pszeudotécium) kiszabaduló aszkospórák tömege. Nem megfelelő védekezési technológia esetén bekövetkezik a szár/szárközép fertőzése, amely a kórfolyamattal járó szöveti pusztulás után a szárak idő előtti törését, súlyos esetben az állomány 'összeborulását' eredményezi (6. A, B kép). Erőteljes fertőzéskor a becők és ezen keresztül a magok is fertőződnek (a kórokozók vetőmaggal is terjednek).

"A" kép - Fotós: Dr. Varga Zsolt

6. kép: A szárközépi plenodómuszos fertőzés következményeként megfigyelhető eltört repceszárak (A) és a betakarítás előtt összeomlott állomány (B) - fotó: Dr. Varga Zsolt.

7. kép: A Plenodomus sp. fertőzés következtében kolonizálódott repceszár, amely a kórokozó termőképleteivel borított. Fotó: Dr. Varga Zsolt.

A száron kialakuló fertőzések szorosan összefüggést mutatnak a repceszár-ormányos okozta sebzésekkel, ugyanis ezek a nyílt sérülések kedveznek a kórokozó behatolásának és a fertőzés gyors terjedésének (7. kép). Így betegség elleni védekezés alapja a rovarkártevők (főként a Ceutorhynchus fajok) elleni eredményes védelem.

A plenodómuszos betegség állandó jelenléte mellett csapadékos és meleg május esetén biztosan számítani lehet a fehérpenészes rothadás (A Sclerotinia sclerotiorum egy gombafaj, amely számos növénybetegségért felelős. Ez a kórokozó különösen kedvelt a nedves, hűvös környezetben, ahol gyorsan terjedhet, és súlyos károkat okozhat a mezőgazdasági kultúrákban. A gomba szürke penészként is ismert, és képes megtámadni a növények szárát, leveleit és virágait, ami végül a növény elhalásához vezethet. A Sclerotinia sclerotiorum megfékezésére különböző integrált védekezési módszerek alkalmazhatók, beleértve a fungicidek használatát és a megfelelő agronómiai gyakorlatokat.) fertőzésére is. Ennek mértékét és súlyosságát az adott termőterület szaporítóképlet (szklerócium) fertőzöttségi szintje és az alkalmazott védekezési technológia sikere határozza meg.

A betegség biológiai aspektusai szempontjából kulcsfontosságú a fertőzés két fő módja: a talaj folyamatos nedvessége és a minimum 15 °C-os hőmérséklet. Ebben az esetben a talajban lévő szkleróciumok micéliumos csírázása megindul, ami a repce növények alsó részeinek fertőzéséhez vezet. A fertőzés után a növény száralapi részén egy jellegzetes fehér micéliumtömeg jelenik meg (8. kép), amelyből a szár felszínén és belsejében fekete szkleróciumok alakulnak ki, biztosítva ezzel a betegség áttelelését.

A másik fertőzési módban a szkleróciumok 'trombitaszerű' termőtesteket, vagyis apotéciumokat hoznak létre, amelyekben hatalmas mennyiségű aszkospóra képződik. Érdemes megjegyezni, hogy az apotéciumok kialakulásához zárt növényállomány szükséges, mivel a közvetlen fény és az UV-sugárzás megakadályozza e termőtestek fejlődését. Az aszkospórák kilökődése a relatív páratartalom változásaitól függ, és optimális körülmények között akár 1600 spóra is kiszóródhat óránként. A szóródás után az aszkospórák a területen található növényekre telepednek, de kedvező légáramlat esetén több kilométeres távolságra is eljuthatnak. Miután a spórák elérik a növényeket, két hétig életképesek maradnak, és ez idő alatt történik a szárközép fertőzése. A fertőzött területen megjelenik a fehér micéliumtömeg, és megkezdődik a szkleróciumok képződése is (9. kép).

8. kép A A Sclerotinia sclerotiorum egy gombafaj, amely számos növénybetegségért felelős. Ez a kórokozó különösen kedvelt a nedves, hűvös környezetben, ahol gyorsan terjedhet, és súlyos károkat okozhat a mezőgazdasági kultúrákban. A gomba szürke penészként is ismert, és képes megtámadni a növények szárát, leveleit és virágait, ami végül a növény elhalásához vezethet. A Sclerotinia sclerotiorum megfékezésére különböző integrált védekezési módszerek alkalmazhatók, beleértve a fungicidek használatát és a megfelelő agronómiai gyakorlatokat. száralapi fertőzése repcében - fotó: Dr. Varga Zsolt

9. kép A A Sclerotinia sclerotiorum egy gombafaj, amely számos növénybetegségért felelős. Ez a kórokozó különösen kedvelt a nedves, hűvös környezetben, ahol gyorsan terjedhet, és súlyos károkat okozhat a mezőgazdasági kultúrákban. A gomba szürke penészként is ismert, és képes megtámadni a növények szárát, leveleit és virágait, ami végül a növény elhalásához vezethet. A Sclerotinia sclerotiorum megfékezésére különböző integrált védekezési módszerek alkalmazhatók, beleértve a fungicidek használatát és a megfelelő agronómiai gyakorlatokat. szárközépi fertőzése repcében - fotó: Dr. Varga Zsolt

A fertőzések következményei közé tartozik a repcenövények idő előtti elhalása és a korai érés (10. kép). A kár mértékét döntően az határozza meg, hogy a növények mikor esnek áldozatul a fertőzésnek. Amennyiben a kedvezőtlen körülmények korai növényinfekciót okoznak, számolni kell a betegség jelentős terméscsökkentő hatásával. A megfelelő védekezés kulcsa a hatékony növényvédő szerek alkalmazása és a pontos időzítés a permetezés során.

10. kép: Június közepén, a repceállományban tapasztalható súlyos fehérpenészes rothadás, amely a permetezés során elkövetett hibák következménye - fotó: Dr. Varga Zsolt.

A védekezés lehetőségei sokszínűek és változatosak, attól függően, hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe. A védekezés nem csupán fizikai értelemben értendő, hanem magában foglalja a mentális, érzelmi és társadalmi aspektusokat is. A legelső lépés a felkészülés, amely magában foglalja a tudás megszerzését és a megfelelő stratégiák kidolgozását. Az oktatás és a tájékozódás kulcsfontosságú, hiszen a jól informált egyén könnyebben navigál a nehézségek között. Ezen kívül fontos a közösségi támogatás kiépítése. Egy erős közösség segíthet átvészelni a nehéz időszakokat, hiszen a közösen megélt tapasztalatok és a kölcsönös segítségnyújtás erősíti a védekezési lehetőségeinket. A technológia használata is jelentős szerepet játszik a védekezésben. Az innovatív megoldások, mint például a digitális biztonsági rendszerek vagy a virtuális közösségek, új dimenziókat nyitnak meg a védekezés terén. Végül, de nem utolsósorban, a személyes fejlődés és a rugalmasság kiemelten fontos. A kihívásokkal való szembenézés során a kitartás és a kreativitás segíthet megtalálni a legjobban működő megoldásokat. Összességében tehát a védekezés lehetőségei széles spektrumot ölelnek fel, és mindenki számára elérhetők, ha nyitottak vagyunk a tanulásra és az együttműködésre.

Az örökös kérdés a védekezés, amely szó szerint lehetőség! Az őszi káposztarepce kórokozói - ezen belül kiemelten a Plenodomus spp; A Sclerotinia sclerotiorum egy gombafaj, amely számos növénybetegségért felelős. Ez a kórokozó különösen kedvelt a nedves, hűvös környezetben, ahol gyorsan terjedhet, és súlyos károkat okozhat a mezőgazdasági kultúrákban. A gomba szürke penészként is ismert, és képes megtámadni a növények szárát, leveleit és virágait, ami végül a növény elhalásához vezethet. A Sclerotinia sclerotiorum megfékezésére különböző integrált védekezési módszerek alkalmazhatók, beleértve a fungicidek használatát és a megfelelő agronómiai gyakorlatokat. - és kártevői ellen csak az integrált növényvédelem valamennyi elemének alkalmazása biztosítja a megfelelő védelmet. A fegyelmezett agrotechnika (vetésforgó, művelési mód) mellett meghatározó a genetikai (kórokozók elleni rezisztencia) és biológiai (hiperparazita gombák) lehetőségek kiaknázása. A védelem gerincét azonban még mindig a megelőző jelleggel, optimális időpontban és készítménnyel elvégzett állományvédelem képezi. Napjaink repcetermesztése magasfokú intenzitást követel meg a termelőtől, amely a kártevők és gombabetegségek elleni védekezések számát tekintve a teljes vegetációs ciklusban elérheti a hét permetezést (nem kevés!).

A klimatikus viszonyok drámai átalakulása lehetőséget teremt a károsító organizmusok számának jelentős növekedésére. Ennek következtében, hogy garantálni tudjuk a gazdaságos termeléshez szükséges repcemennyiséget, elengedhetetlenné válik a rovar- és gombaölő szerek folyamatos alkalmazása.

Az évjárat, a késői fagyok hatásai, valamint a vízellátás időben történő biztosítása egy újabb izgalmas tudományos téma, amely a mezőgazdasági kutatások középpontjában áll!

Összegzésként elmondható, hogy a repcetermesztés mára a legmagasabb intenzitási szintet érte el. A termelés lehetőségei széleskörűek és sikeresek, azonban ez a folyamat rendkívüli precizitást és szakmai elkötelezettséget igényel a gazdálkodóktól!

A publikációhoz felhasznált irodalmi anyagok a szerző rendelkezésére állnak.

Forrás: Dr. Varga Zsolt, Plant-Treat Kft. – Az információ eredete és szakmai háttér.