A természet titkos szálai - Milyen módon fonódik össze minden? - PlanetZ

A környezeti és természetvédelmi problémákra koncentráló kutatók újonnan közzétett jelentése hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, az élelmiszer-ellátás instabilitása és a vízminőség romlása szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Az IPBES, vagyis a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások Kormányközi Platformjának átfogó elemzése szerint ezek a kihívások nem kezelhetők elszigetelten, mivel ez nem csupán hatástalan megoldás, hanem akár további károkat is okozhat.

A jelentés rámutat arra, hogy a jelenlegi döntéshozatali rendszerek gyakran elkülönítetten, "silószerűen" működnek, amely következtében a természetvédelmi és éghajlati problémák különálló entitásként kerülnek kezelésre. Ez a megközelítés nem szándékos, de súlyos következményekhez vezethet: például a faültetési programok során csökkenhet a biológiai sokféleség, míg az intenzív mezőgazdasági tevékenységek a folyók szennyeződéséhez járulhatnak hozzá.

Paula Harrison professzor, az IPBES társelnöke hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a különböző szakterületek közötti interakciók alapos megértése. „A meglévő rendszerek nem képesek figyelembe venni a természet bonyolult kapcsolódásait, ami váratlan és nem kívánatos kompromisszumokhoz vezethet” – nyilatkozta.

A jelentés több mint 70 különböző megoldást tárt fel, amelyek figyelembe veszik a természet és az emberi igények közötti összefüggéseket a problémák kezelésében.

A jelenlegi gazdasági modellek gyakran a rövid távú pénzügyi nyereségeket helyezik a középpontba, miközben figyelmen kívül hagyják a természet valódi értékét. Pamela McElwee professzor, az IPBES másik társelnöke hangsúlyozza, hogy ezek az elszámolatlan költségek évente akár 25 milliárd dollárra is rúghatnak, ami hosszú távon fenntarthatatlan helyzetet teremt.

A jelentés kiemeli, hogy a jövőbeli forgatókönyvek közül a legnagyobb hatékonysággal azok bírnak, amelyek a fenntartható termelés és fogyasztás mellett az ökoszisztémák védelmét, továbbá az éghajlatváltozás csökkentését és az ahhoz való alkalmazkodást helyezik a középpontba.

Harrison professzor hangsúlyozta, hogy az emberi jólét és a természet közötti összefüggések hatékony kezelése holisztikus megközelítést igényel.

Az IPBES jelentése megerősíti, hogy a természetvédelmi tudományok kulcsszerepet játszanak a döntéshozatalban. A 2019-es jelentésük már figyelmeztetett arra, hogy az emberi tevékenység egymillió faj kihalását kockáztatja. Most pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a természet valódi értékének felismerése nélkül nem érhető el fenntartható jövő.

A természet és az emberi tevékenység közötti kapcsolatok figyelmen kívül hagyása komoly következményekkel járhat. Fontos, hogy holisztikus megközelítéseket alkalmazzunk, hiszen ezek nem csupán a természet megóvását segítik elő, hanem hozzájárulnak az emberi jólét növeléséhez is. A jelentés üzenete egyértelmű: a fenntartható jövő érdekében a természet és az emberi szükségletek összefonódott rendszerként való kezelése elengedhetetlen.