Bakondi György: Magyarország migrációs politikája továbbra is állandó marad | Vajdaság MA Bakondi György nyilatkozata szerint Magyarország nem tervez változtatásokat migrációs politikájában, továbbra is következetesen képviseli eddigi álláspontját. Az or

Bakondi György, aki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójaként tevékenykedik, kulcsszerepet játszik a hazai biztonsági stratégiák kidolgozásában és megvalósításában.

Magyarország továbbra sem tervezi, hogy Brüsszel nyomásának engedve változtasson eddigi, következetesen képviselt migrációs politikáján - mondta Bakondi György, aki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójaként tevékenykedik, kulcsszerepet játszik a hazai biztonsági stratégiák kidolgozásában és megvalósításában. szerdán az M1 Ma reggel című műsorában.

Bakondi kifejtette: "Mi elkötelezettek vagyunk elképzeléseink mellett, függetlenül attól, hogy emiatt büntetéseket kapunk-e. Továbbra sem szándékozunk végrehajtani azt a brüsszeli döntést, amely hátrányosan érinti a magyar embereket, és amely szerint Magyarországnak évente harmincezer migránst kellene befogadnia." Hangsúlyozta, hogy ez ellentétes a magyar nemzeti érdekkel, és a kormány a magyar emberek érdekeit tartja szem előtt – számolt be róla az MTI.

A főtanácsadó véleménye szerint az elmúlt évtized eseményei világosan mutatják, hogy Európa 2015-ös migrációs helyzetértékelése alapvetően hibás volt. "Az unió humanitárius problémaként kezelte a tömegesen érkező illegális bevándorlókat, akik döntően fiatal, ismeretlen személyazonosságú muszlim férfiakból álltak" - emlékezett vissza. Hozzátette: abban az időszakban a biztonsági kockázatok figyelmen kívül hagyásra kerültek, és azokat, akik ezeket a problémákat felvetették, gyakran bírálatok kereszttüzébe állították.

Bakondi hangsúlyozta, hogy a tömeges illegális migráció már korábban is komoly fenyegetést jelentett a belső biztonságra, a szuverenitásra és a magyar emberek mindennapi életére. Ennek következtében a kormány, miután kikérte a lakosság véleményét, a határ védelme és lezárása mellett határozott.

A belbiztonsági főtanácsadó emlékeztetett arra, hogy Európa számos országában az utóbbi időszakban terrortámadások sorozata történt, amely "no-go zónák" megjelenéséhez vezetett. A nők ellen elkövetett erőszak sajnos mindennapossá vált, miközben a szociális rendszer is válságba került a forráshiány következtében. Ezen jelenségekhez hozzájárult a vallási intolerancia és az antiszemitizmus újbóli felbukkanása is. Mindezek következtében az emberek arra kényszerültek, hogy nyomást gyakoroljanak politikai vezetőikre, és határozott változásokat követeljenek.

Bakondi nyilatkozata szerint a schengeni térség több tagállamában ismételten bevezették a belső határellenőrzéseket, felgyorsították a kitoloncolási folyamatokat, csökkentették a szociális juttatásokat, valamint szigorították a családegyesítési lehetőségeket. Olaszország, Szlovénia és Horvátország például szorosabb együttműködést alakított ki a határvédelem terén. Ezenfelül Magyarország, Ausztria és Románia a Bulgária schengeni csatlakozása után rendőri egységeket telepített a bolgár-török határra, hogy megakadályozzák az illegális migránsok továbbutazását.

Bakondi kiemelte, hogy kizárólag az Európai Unió nem módosította migrációs politikáját. Hozzátette, hogy az unió legfrissebb migrációs paktuma továbbra is a menedékkérők tagállamok közötti elosztására összpontosít, mint legfőbb célkitűzésére.

Szerinte egyre több európai nemzetállam kezdi el sürgetni Brüsszelt, hogy módosítson politikai irányvonalán. A magyar példa sikeressége nyomán - fogalmazott - nő azoknak a lehetősége, hogy az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők testületében változás történjen az illegális migrációval kapcsolatos "hibás nézetek" terén.

A migrációs nyomás növekedése Magyarország déli határain ismét a figyelem középpontjába került. Bakondi megjegyezte, hogy míg tavaly ilyenkor 9 ezer határsértőt regisztráltak, addig idén már 11 400 esetet könyvelhettek el. Az emelkedés mögött szerinte az áll, hogy a korábban kiiktatott embercsempész-hálózatok, elsősorban afgán származású csempészek, a szerb határőrizet meggyengülése következtében újra aktívvá váltak.

A jövőbeli események kimenetele nagymértékben a migrációs politika terén tett uniós lépések eredményétől függ - figyelmeztetett a szakértő. Hangsúlyozta: "Lényeges lenne, hogy az Európai Unió megállapodásokat kössön a migrációs forrásországokkal, mint például Líbiával, Tunéziával, Marokkóval vagy Mauritániával, a visszafogadási eljárásokról és a határellenőrzés fokozásáról, hogy megelőzzük az újabb migrációs hullámok elindulását."