Béketárgyalások: Moszkva figyelmeztet, hogy nem célszerű gyors döntésekben reménykedni - A Kreml szigorú feltételeket támaszt, míg Kijev elutasítja ezeket.

A Kreml kedden bejelentette, hogy az Ukrajna elleni háború lezárására irányuló megoldás megtalálására tett erőfeszítések "rendkívül összetettek", és hiba lenne gyors döntésekre számítani - jelentette a Reuters és az AFP, írja az Agerpres. Hétfőn Isztambulban megállapodtak a hadifoglyok cseréjéről és az elhunyt katonák holttestének visszaszolgáltatásáról, azonban a béke nem körvonalazódik. Más beszámolók szerint Oroszország a hétfői béketárgyalásokon közölte Ukrajnával, hogy csak akkor hajlandó véget vetni a háborúnak, ha Kijev többek között lemond jelentős területekről, és elfogadja hadserege létszámának korlátozását. Ukrajna elutasítja a feltételeket, mondván, hogy azok egyenlőek a megadással.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője figyelmeztetett, hogy nem szabad azonnali döntésekre vagy előrelépésekre számítani. Kiemelte, hogy a helyzet rendezése rendkívül bonyolult, számos árnyalatot magában hordoz. Ismételten hangsúlyozta, hogy Moszkva fő célja a konfliktus mélyebb okainak felszámolása, amely elengedhetetlen a tartós béke megteremtéséhez.

Peszkov hangsúlyozta, hogy a hétfőn Isztambulban az ukrán és orosz delegációk által aláírt megállapodást a hadifoglyok cseréjéről, valamint az elhunyt katonák holttestének visszaadásáról tiszteletben tartják.

Azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva és Washington között még nem született megállapodás a jövőbeli találkozók lebonyolításáról Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök között. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a Kreml vezetője nyitott a magas szintű találkozókra, amennyiben azok megfelelően előkészítettek. Peszkov kiemelte, hogy valószínűtlen, hogy Trump, Zelenszkij és Putyin a közeljövőben közösen üljenek le egy megbeszélésre.

A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt hétfőn bejelentette, hogy Donald Trump elnök "továbbra is nyitott" arra, hogy törökországi helyszínen találkozzon ukrán és orosz kollégáival, Volodimir Zelenszkijjel és Vlagyimir Putyinnal. "Trump már korábban is jelezte, hogy szívesen részt venne egy ilyen találkozón, ha eljutunk eddig a pontig, de fontos számára, hogy mindkét vezető és mindkét fél hajlandó legyen közös tárgyalásokra" - nyilatkozta a sajtónak.

A nyilatkozat akkor került nyilvánosságra, amikor Recep Tayyip Erdoğan török elnök ismételten szóba hozta egy hasonló csúcstalálkozó lehetőségét, miután az orosz és ukrán delegációk hétfőn Isztambulban találkoztak.

A News.ro által közzétett összefoglaló alapján Oroszország a hétfői béketárgyalások során jelezte Ukrajnának, hogy a háború lezárására csak akkor hajlandó, ha Kijev lemond bizonyos, jelentős területekről, és elfogadja a hadserege létszámának korlátozását. E részletek az orosz memorandumában találhatók, amelyet az Interfax hírügynökség tett közzé, és amelyről a Reuters is beszámolt.

A memorandum tartalmazza, hogy a konfliktus rendezéséhez Ukrajnának el kell ismernie a 2014-ben Oroszország által egyoldalúan elcsatolt Krím-félszigetet, valamint négy további ukrán területet (Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon), amelyeket Moszkva saját területeiként követel, annak ellenére, hogy nem gyakorolja felettük a teljes kontrollt. Továbbá, Oroszország arra is felszólítja Ukrajnát, hogy vonja vissza katonai erőit ezekből a régiókból.

A dokumentum megerősíti Moszkva követelését, hogy Ukrajna legyen semleges ország (azaz ne csatlakozzon a NATO-hoz), biztosítsa az orosz anyanyelvűek jogait, nyilvánítsa hivatalos nyelvvé az oroszt, és törvényileg tiltsa meg a "nácizmus dicsőítését". Ukrajna visszautasítja a nácizmus vádját, abszurdnak nevezve azt, és tagadja, hogy hátrányosan kezelné az orosz ajkú lakosságot.

Oroszország hivatalosan is ismertette feltételeit a tűzszünethez és a békemegállapodáshoz, két opciót felvázolva, amelyek közül egyik sem tűnik elfogadhatónak Ukrajna számára. Az első lehetőség szerint Ukrajnának teljesen vissza kell vonulnia Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókból. Ezek közül Oroszország csak Luhanszkot tartja teljesen ellenőrzése alatt, a többi esetében legfeljebb 70%-os az ellenőrzése.

A második opció egy olyan csomag, amelyben Ukrajnának fel kell hagynia a csapatmozgásokkal, le kell állítania a külföldről érkező katonai támogatás, műholdas kommunikáció és hírszerzési információk fogadását. Emellett meg kell szüntetnie a hadiállapotot, és 100 napon belül parlamenti és elnökválasztásokat kell tartania.

Vlagyimir Medinszkij, az orosz delegáció vezetője azt is közölte, hogy Moszkva javaslatot tett egy 2-3 napos részleges tűzszünetre a front egyes szakaszain, hogy lehetővé tegyék az elesett katonák holttestének elszállítását.

Az isztambuli tárgyalások során bemutatott feltételek világosan jelzik, hogy Moszkva hajthatatlan a háborús szándékait illetően, még Donald Trump amerikai elnök békés ajánlatai sem tudják őket eltéríteni. Trump a konfliktust "vérfürdőként" írta le, ami még inkább rámutat a helyzet súlyosságára.

Ukrajna ismételten elutasította Oroszország ajánlatait, mivel azokat lényegében a megadás jeleként értelmezi. Rusztem Umerov, az ukrán védelmi miniszter és a delegáció vezetője bejelentette, hogy Kijev saját béketervet dolgozott ki, és alaposan meg fogja vizsgálni az orosz fél által benyújtott dokumentumot, amelyről egyelőre nem nyilatkozott.

A hétfői isztambuli találkozón, amely a 2022 márciusi első közvetlen tárgyalás óta a második alkalom, a résztvevő felek csupán egy órás megbeszélést folytattak. A megbeszélés során sikerült megállapodniuk a hadifoglyok cseréjéről, különös figyelmet fordítva a fiatalabb katonákra és a súlyosan sérültekre. Emellett megállapodtak 12 000 elhunyt katona holttestének visszaszolgáltatásáról is.

Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna összeállított egy listát 400 "elrabolt ukrán gyerekről", amelyet átadtak Oroszországnak. Az orosz delegáció azonban csak tíz gyermek visszaadására hajlandó. Oroszország azzal indokolja döntését, hogy a gyerekeket háborús övezetekből menekítették el.

Kijev újabb tárgyalások kezdeményezésével állt elő június végéig, ugyanakkor Umerov kiemelte, hogy az igazi előrelépéshez elengedhetetlen egy közvetlen találkozó Zelenszkij és Putyin között.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök "kiválónak" nevezte a találkozót, és ismételten kifejezte reményét, hogy Törökországban összehozhatja Putyint, Zelenszkijt és Trumpot egy közös találkozóra. A Kreml azonban elutasította a török külügyminiszter által javasolt négypárti (Putyin-Zelenszkij-Trump-Erdoğan) csúcstalálkozó ötletét.

A Reuters által megszerzett ukrán béketerv szerint Kijev nem fogad el semmilyen katonai korlátozást egy lehetséges békeszerződés után, és elutasítja Oroszország szuverenitásának nemzetközi elismerését az általa elfoglalt területek fölött. Emellett jóvátételt követel.

Moszkva úgy nyilatkozott, hogy célja egy tartós megállapodás elérése, nem csupán egy átmeneti fegyverszünet, míg Ukrajna véleménye szerint Putyin nem mutat valódi érdeklődést a béke iránt. Eközben Trump jelezte, hogy az Egyesült Államok kész leállítani közvetítői szerepvállalását, ha a felek nem tesznek lépéseket a helyzet javítása érdekében.

A harctéren közben fokozódik az erőszak: Oroszország májusban a háború eddigi legnagyobb dróntámadásait indította, és fél év óta a legnagyobb ütemben nyomult előre.

Az ukrán források szerint vasárnap 117 drónt indítottak útjára a Pókháló elnevezésű hadművelet keretében, céljuk pedig a távoli orosz légibázisok, köztük szibériai és északi állomáshelyek, ahol nukleáris csapásmérő kapacitással rendelkező bombázók állomásoznak. Műholdfelvételek alapján jelentős károk keletkeztek, ám Moszkva és Kijev eltérően értékelte a pusztítás mértékét.

Egy tragikus esemény történt Oroszország Brjanszki területén, Vygonicsi járásában június 1-jén, amikor egy utasszállító vonat alatt leszakadt egy híd. A helyi kormányzó tájékoztatása szerint a baleset következtében legalább hét ember életét veszítette, és sokan megsérültek. A Brjanszki és Kurszki területeken végrehajtott hídrobbantások kapcsán a hatóságok terrorcselekmény gyanújával indítottak nyomozást.