Budapest főkertésze figyelmeztet: Ha megfosztjuk magunkat a fáinktól, az szó szerint súlyosan rányomhatja bélyegét egészségünkre.

A 2025-ös év történelmi rekordot dönthet szárazságban Magyarországon, és ez különösen rosszul érinti a városi zöldterületeket. Dezsényi Péter főkertész, pontosabban a Budapesti Közművek Főkert divíziójának első embere szerint "vörös vonalat húztak" - a klímaváltozás miatt gyökeresen át kell alakítani a teljes budapesti zöldfelület-gazdálkodást. Az intenzív és ökologikus zónák kialakítása mellett új technológiákat vezetnek be, és a civilek segítségét is kérik a fák megmentéséhez. A Főkert új öntözőrendszerek kiépítését tervezi, miközben a Városházával és partnereivel önkéntes vízadási programot indított, hiszen a jelenlegi erőforrásokkal nem bírják el a klímaváltozás kihívásait.

Beszélgetésünk során az alábbi témák kerültek szóba:

Három-négy hét tartós szárazság után ma végre megérkezett az eső Budapestre. Ezzel a frissítő záporral talán elérkezett az idő, hogy átgondoljuk a beszélgetésünket?

Minden esőcseppnek örvendünk, de a nyári záporok sajnos nem képesek pótolni a talajból hiányzó nedvességet. A helyzet egyre aggasztóbbá válik, és a klímaváltozás hatásai egyre élesebben mutatkoznak meg. Az első komoly figyelmeztetés 2022-ben érkezett, amikor a faállományunk jelentős mértékben legyengült, sőt, a forró és aszályos nyár következtében sok fát el is veszítettünk. Szerencsére 2023-ban csapadékosabb időszakok követték ezt, az átlaghoz képest kedvezőbb körülményekkel. Míg 2022-ben csupán 500 milliméter csapadék hullott, addig 2023-ban ez a szám 700 milliméterre emelkedett, ami jelentős segítséget nyújtott a növények regenerálódásában. Érdekes módon a történelem azt mutatja, hogy egy aszályos évet általában egy csapadékosabb követett. Azonban 2024 és 2025 éveiben úgy tűnik, hogy ez a kedvező tendencia megdőlt, és új kihívásokkal kell szembenéznünk.

Tehát most egy csapadékos év helyett két egymást követő száraz év tapasztalható?

Valóban, 2024-ben a csapadék mennyisége országos szinten drámaian alacsony volt, mindössze 500 mm-re rúgott. A hosszú, kánikulás nyár rendkívüli mértékben megviselte a fákat, amelyek szenvedtek a vízhiánytól. Ráadásul a 2025-ös tél is száraznak bizonyult, tehát a következő év sem ígérkezik könnyűnek. Különösen aggasztó, hogy június, amely hagyományosan a legcsapadékosabb hónap Magyarországon, gyakorlatilag eső nélkül telt el. Ez azt jelzi, hogy a magyar talajok rendkívüli szárazságot élnek meg, és a talajvízszint olyan mélyre süllyedt, hogy ez már történelmi rekordot jelent.

Ez már a budapesti lakosok számára is szemmel látható, vagy csupán a statisztikák révén válik világossá?

Ez elsősorban a gyepeknél tűnhet fel mindenkinek, főleg, ha egymás mellett látják a rövidre nyírt és magasan hagyott füves területeket. A különbség drámai. A sűrűbben nyírt, alacsony, öntözés nélküli gyepes felületek messziről sárgállnak, porzanak, szinte élettelenek, nem párologtatnak, nem tartják meg a záporok vizét, nem adnak életteret, menedéket a rovarfaunáknak. Amit viszont magasan hagytunk, ott még mindig van tartalék, jobb a vízgazdálkodás, védett a talaj. Tele van még mindig élettel, találunk virágzó növényeket, magasabb a biodiverzitás és a biológiai aktivitás. Oda be tudnak menekülni a lepkék, beporzók és más városi rovarfajok, így a madarak is találnak táplálékot.

Tehát ez a méhlegelő és a hagyományos rövid nyírás közötti eltérés?

Valóban, a "méhlegelő" kifejezés nem éppen a kedvencem, ezért inkább használjuk a "vadvirágos rét" vagy a "természetközeli gyep" elnevezéseket. Jelenleg a kétféle gyepgazdálkodási modell összehasonlítása nagyon aktuális. Úgy vélem, hogy 2025-ben el kell döntenünk, merre tovább: eddig három fő gyepgazdálkodási gyakorlat létezett: az öntözött-nyírt, az öntözetlen-nyírt és az ökologikus, amikor évente egyszer vagy kétszer kaszálunk. Azonban az öntözés nélküli, extenzív gyep, úgy látszik, a klímaváltozás hatásai miatt már nem fenntartható Magyarországon.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Automata öntözőrendszerrel vagy nagyon intenzív kézi öntözéssel - ami közel sem olyan hatékony - intenzív gyepeket fogunk fenntartani azokon a helyeken, ahol ez például urbanisztikai szempontból szükséges. Máshol pedig ökologikus gyepfelületeket csinálunk, amiknek sokkal jobb a vízgazdálkodása, és megtartják a vizet. Nem lesz középút. A Főkertnek óriási területei vannak, ahol rendszeresen kaszálunk. 5 millió négyzetméter a 188 kiemelt közparkunk és közkertünk összterülete, ezenkívül van 4 millió négyzetméter külterületünk - ez több ezer telek és járdasziget városszerte a főutak és tömegközlekedési útvonalak mentén. A parkokban és a külterületeken is fenntartási zónákat jelölünk ki, például az alapján, hogy intenzív gyepet vagy természetközeli rétet akarunk fenntartani az adott területen.

Mi határozza meg, hogy egy adott terület melyik zónába sorolható?

A parkjaink Budapest leglátogatottabb zöldterületei, ezért itt a legtöbb helyen intenzív használatról van szó, itt egyértelműen nőni fog a vízigény, ezért a távvezérelt, high-tech automata öntözésé a jövő. Ahol nincs intenzív használat, ahol a gyepet nem használjuk sportolásra, pihenésre, rekreációra, ott elindulunk az ökológiai gazdálkodás felé, ahol a vízmegtartás a fő cél. Egy parkon belül is lesznek intenzív és ökologikus zónák ugyanúgy, ahogy Nyugat-Európa történelmi parkjaiban is ez már létező gyakorlat.

A gyepek fenntartása most a fő feladat?

Minden önkormányzat, így a főváros és a Főkert is nagyon sok emberi erőforrást fordít kaszálásra. A klímaváltozás miatt azonban kénytelenek vagyunk az erőforrások struktúráját átalakítani, mert mindeközben a faállománnyal van a legnagyobb gond, a legnagyobb kockázatot a városi fák elvesztésének veszélye jelenti. A városi faállomány-gazdálkodás az elmúlt évtizedekben el volt hanyagolva országszerte. A városi fás ökoszisztémát viszont csak évtizedes munkával lehet helyrehozni vagy pótolni. Idén már június elején lehetett látni, hogy a fák mennyire szenvednek a vízhiánytól. Ilyen nem volt még az én emlékezetem szerint Magyarországon.

Milyen konkrét számadatok vannak a budapesti faállományról? És mennyire drámai a helyzet valójában?

A fák lombkoronája, amely a levelek összességét jelenti, kulcsszerepet játszik az általunk élvezett ökoszisztéma-szolgáltatásokban. Az általunk gondozott 110 ezer fa közül a fele az ezredforduló előtt, míg a másik fele ezt követően került elültetésre. Ezek összlombkorona-tömege eléri a 26 millió köbmétert. Érdekes módon ennek a hatalmas mennyiségnek a 97 százalékát az idősebb, az ezredforduló előtt ültetett fák adják. A fiatalabb fák, amelyek a 2000 után kerültek a földbe, csupán 3 százaléknyi lombkoronát biztosítanak, noha számuk már meghaladja a koros fákat, hiszen évente több ezer új csemetét ültetünk. Az újonnan telepített fák lombkoronája viszont még viszonylag kevés, hiszen fiatal korukból adódóan fejlődésük még csak most kezdődik.

Tehát, ha fákat ültetünk, az önmagában még nem elegendő a probléma megoldásához?

A fák lombkoronája és levéltömege exponenciális növekedést mutat. Hiába van elegendő fiatal fa, a faállomány átlagéletkorának csökkenésével - ami sajnos már évtizedek óta megfigyelhető Budapesten is - a lombkoronatömeg gyors ütemben csökkeni fog. Az a célunk, hogy utódainknak olyan faállományt örökítsünk át, amelynek átlagéletkora meghaladja a 30 évet, és a korfája kiegyensúlyozott, valamint a lehető legnagyobb levélfelülettel és lombkoronával rendelkezik.

Mekkora az úgymond szavatossági ideje a fáknak, amíg képesek szolgáltatni a városnak?

A természetes erdőkben a keményfajú fák hosszú életűek, akár 600-800 évig is virágozhatnak. Ezzel szemben a városi környezetben a fák élete sokkal rövidebb, mivel a kedvezőtlen környezeti feltételek jelentősen befolyásolják növekedésüket. Egy parkban, ahol a körülmények jobbak, előfordulhatnak száz évesnél idősebb fák, de az utcák mentén ritkán élik meg a fák a száz évet; általában 60-80 év körüli élettartammal számolhatunk. A második világháború után egy hatalmas fásítási hullám indult, és ezek közül sok fa még ma is áll, jellemzően 40 és 80 év közöttiek, ami azt jelenti, hogy mostanra elérkezett az idő a cseréjükre.

Mennyire összetett lehet a régi fák cseréje? Elmondva, talán könnyedén hangzik, de a valóságban sokkal árnyaltabb a helyzet.

Nem csupán a választott fafajok számítanak, hanem az is, hogyan végezzük a faültetést. Célunk, hogy olyan optimális körülményeket teremtsünk, amelyek elősegítik a fiatal fák hosszú és egészséges életciklusát. A Főkertnél több innovatív munkacsoportot alakítottunk ki, közülük kiemelkedik a faültetési és utógondozási csoport. Itt praktikus kérdésekkel foglalkozunk, mint például, hogy szükséges-e mulcsot alkalmazni, és ha igen, milyen anyagból, hogyan alakítsuk ki a tányérozást, legyen-e öntözőzsák, illetve milyen méretű faiskolai csemetét célszerű telepíteni. Emellett figyelembe vesszük a törzsvédelem módszereit, a támogatórendszert, az ültetőgödör kialakítását, az ültetőközeget, valamint az aljnövényzet szerepét is.

Milyen fafajokat ültetnek tekintettel az extrém időjárási viszonyokra? Néhány éven belül fügefák vagy narancsfák lesznek a Kiskörúton?

Azt látjuk, hogy az erdőkben is elkezdtek visszaszorulni az őshonos fafajok. A városokban, egy épített környezetben, különösen a sorfák esetében nem tud már egyedüli fő szempont lenni az őshonosság. Ez nemzetközi tendencia. A németek például 2009-ben elindítottak egy nagyszabású kutatást (Stadtbäume in Klimawandel) - Városi fák a klímaváltozásban). A világ különböző éghajlati területeiről származó fafajokat tesztelnek több, mint 30 német városban, hogy megnézzék, mi működhet jól a következő évtizedekben náluk. Létezik egy közterületi sorfák ajánlott jegyzéke, amit a Magyar Faápolók Egyesülete ad közzé évente, a mi munkacsoportunk most készíti a saját belső listánkat a klímarezisztens sorfákról, amiket a következő években telepíteni fogunk.

Ez azt sugallja, hogy a narancsfa valóban egy lehetséges választás lehet a jövőben?

Nagy vonzalommal tekintek a mediterrán fákra, és bár most még nem tűnik lehetségesnek, a jövő tartogathat meglepetéseket. Míg például a fenyők ültetése már régóta háttérbe szorult, és a nyírfák jelentős része is eltűnt 2022-ben, egyre több kertben bukkannak fel olajfák és leanderek, valamint más mediterrán fajok, amik áttelelni is képesek. Ez a tendencia izgalmas kilátásokkal kecsegtet!

Ezeket a fajokat az extrém hőmérséklet és a szárazság következtében veszítettük el?

Ez csak az egyik ok. Komoly gondot okoznak az enyhe telek, egyre több olyan kórokozó és kártevő át tud telelni Magyarországon, amelyek korábban a hosszú, hideg teleket nem tudták átvészelni. Európai statisztikák szerint a városi fásszárú növények több mint felét sújtja már a klímaváltozás, és ez az arány minden bizonnyal tovább romlik majd.

Milyen innovatív módszerekkel biztosíthatjuk a városi parkok gyepes területeinek hatékony öntözését az egyre gyakoribbá váló aszályos nyári hónapokban?

Szeretnénk távvezérelt, talajszondákkal felszerelt, vandálbiztos automata öntözőrendszereket kiépíteni a leglátogatottabb parkjainkban a következő években. Most még a Főkert javarészt 20. századi technológiával öntöz, ez nem hatékony, nagyon sok kézi munkaerőt igényel. Ráadásul ezt ma még javarészt vezetékes vízből tesszük.

Vandálbiztos? Valóban létezik ez a probléma?

Van olyan nyári éjszaka, amikor egy parkban 40-50 szórófejünket megrongálják, máshol a mágnesszelepeket zárják el. A vandalizmus jelen van, és mi folyamatosan rohangálunk javítani, tüzet oltani. Ne felejtsük el, hogy sokszáz hektár parkfelületről van szó, melynek őrzése képtelenség lenne. De bízom abban, hogy tovább nő a társadalmi felelősségtudat - mint ahogy az elmúlt 30 évben azért összességében én személyesen jelentős fejlődést tapasztaltam itt Budapesten és vidéken is.

Az Egyesült Államokban végzett kutatások rámutattak, hogy minden egyes dollár, amelyet a városi fákra költenek, átlagosan négy és félszeres gazdasági hasznot termel. Emellett a fák jelentős pozitív hatással bírnak a mentális és fizikai egészségünkre is. Így valószínű, hogy a budapesti lakosok is éppen úgy elkötelezettek a zöldfelületek megóvása mellett, mint ahogyan azt a Főkert is igyekszik képviselni.

Egy városban az ökoszisztéma-szolgáltatások, például a hűtés, levegőtisztítás, vízmegtartás és párologtatás 75%-át a fák biztosítják. Ha jelentős részüket elveszítjük, az egész zöld infrastruktúra-szolgáltatás drasztikusan csökken. Ennek súlyos közegészségügyi következményei lehetnek: a krónikus szív- és érrendszeri megbetegedések száma nőhet, és a kánikula idején a rosszullétek és egészségügyi krízisek is gyakoribbá válhatnak. Ezen kívül a városi faállomány csökkenése komoly negatív hatással bír az emberek mentális jólétére is.

A Főkert igyekszik aktívan bevonni a civileket a munkájába?

Elindítottunk egy civil együttműködést, az Önkéntes vízadás programot. Azt gondolom, hogy a civileknek, a városi lakosoknak egyre nagyobb részt kell vállalniuk a fenntartásban, mert a jelenlegi technológiával és erőforrással egyedül nem kezelhetők az öntözések a kánikula csúcsában.

Nyitottak voltak a javaslatra?

Örömmel számolunk be arról, hogy kapcsolatba léptünk a 10 Millió Fa civil szervezettel, akikkel régóta szoros együttműködést ápolunk. A Beeco, egy innovatív magyar startup, kifejlesztett egy fantasztikus platformot, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a fiatal fáinkat – 5 éves korig öntözési protokoll alatt álló fákat – könnyedén nyomon követhessük. Ezért ezeket a fákat integráltuk a rendszerbe. A platformra bárki ingyenesen fel tud regisztrálni, és felfedezheti a környékén található fákat. Különféle ismeretterjesztő anyagokat is biztosítunk, amelyek hasznos tanácsokat adnak arról, hogyan kell helyesen öntözni egy fát: a javasolt minimum mennyiség 50 liter egyöntözéssel, hetente legalább egyszer. Bár a rendszer csak néhány hete működik, az első napon már több mint négyezren regisztráltak, és azóta is folyamatosan több száz budapesti lakos gondoskodik a fákról. Ezért kijelenthetjük, hogy az együttműködésünk nagy sikernek örvend. Számos kerület már jelezte csatlakozási szándékát, sőt, vidéki városok is elkezdték a közösségi locsolást a projekt hatására.

Milyen alternatív programok és kezdeményezések léteznek?

Vasárnaponként közösségi locsoló rendezvényeket tartunk Locsolakoma néven valamelyik budapesti parkunkban, július 6-án a Pünkösdfürdő parkban, 13-án Vérmezőn. (A Locsolakomák pontos dátuma és helyszíne a cikk végén látható - a szerk.) A Tízmillió Fa adományokból elindított egy lajtoskocsit is a külső kerületekben lévő fiatal sorfák öntözésére. Tárgyalunk az önkéntes tűzoltókkal is, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

A sok civil támogatásra azért van szükség, mert a Főkert forrásai nem elegendőek.

A Főkert évtizedek óta küzd a forráshiánnyal. Míg a legfontosabb és leglátogatottabb parkok üzemeltetésére eddig mindig volt elegendő finanszírozás, a faállomány gazdálkodása már jó ideje elhanyagolt terület. A klímaváltozás 2022 óta drámai mértékben megváltoztatta a helyzetet, és a zöldfelület-gazdálkodás iránti igény hirtelen megnőtt. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az országban sok önkormányzat hasonló problémákkal küzd a zöldfelületek fenntartása terén. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy számos közszolgáltatás is pénzügyi nehézségekkel néz szembe. De a helyzet nem csupán ennyire egyszerű: a szakmai utánpótlás biztosítása is sürgető feladat. Ha lenne rá elegendő forrás, és azonnal fel akarnék venni ötven faápolót, valószínűleg nem találnék ennyi képzett szakembert az országban, mivel sokan már külföldön, például Ausztriában vagy Németországban dolgoznak. Éppen ezért, szeptemberben elindítjuk a Főkert Akadémiát, ahol aktívan részt veszünk a hazai szakemberképzésben és a civil szemlélet formálásában is.

Ha félretesszük az anyagi gondokat és a szakemberek hiányát, akkor mi az a kitűzött cél, amit Ön Budapesten szeretne megvalósítani?

A célunk nem csupán a klímaváltozás elleni védekezés, hanem egy fenntartható zöldfelület-gazdálkodás megteremtése, amely biztosítja a klímához alkalmazkodó zöld infrastruktúra kialakítását a jövő generációi számára. Ehhez alapvető változásokra van szükség, beleértve a modernizációt és a technológiai fejlődést számos területen. Különösen fontos, hogy a meglévő zöldfelületeinket, főként a koros fáinkat, gondosan ápoljuk és védjük, miközben új növényeket telepítünk, amelyek ellenállóak a klímaváltozás hatásaival szemben és hosszú életűek. E célok eléréséhez nemcsak politikai elköteleződésre és több erőforrásra van szükség, hanem a társadalom figyelmére és aktív részvételére is. A budapesti zöld infrastruktúra megőrzése közös felelősségünk, és mindannyiunk feladata, hogy támogassuk ezt a csodálatos örökséget.

Mit tud tanácsolni az átlagembereknek, azon kívül, hogy csatlakozzanak a faöntözési programhoz?

Először is, fontos, hogy megértsük: a zöldfelületek rendszere városunk egyik alapvető pillére, amely hozzájárul a közegészséghez és a közjóléthez egyaránt. Másodszor, mindenkinek érdemes belevágnia a kertészkedésbe, legyen szó lakásról, erkélyről, balkorról vagy éppen egy tágas kertből. Ideális lenne, ha a gyerekek már az első osztálytól kezdve felfedezhetnék a kertészkedés csodáit az iskolában. Azok, akik erkély vagy balkon birtokosai, gondolkodásmódjukat is érdemes lenne átalakítaniuk: új típusú növények beillesztésével és a locsolás gyakoriságának növelésével. A nagyobb kertek tulajdonosainak pedig érdemes apró lépésekkel elindulniuk az ökologikus megoldások irányába. Szeptembertől elérhetővé válik a Budapest magkeverék - egy őshonos virágfajokból készült magkeverék, mellyel természetközeli gyepeket alakíthatunk ki otthon, akár tíz-húsz négyzetméteren is.

Tehát vagy átállunk, vagy jöhetnek a narancsfák?

A szakmánkban egy jelentős ökológiai átalakulásról beszélünk: korábban főként kertészek voltunk, most azonban egyre inkább ökológusokká kell válnunk ahhoz, hogy klímabarát zöldfelületeket alakíthassunk ki városainkban. A kiemelt parkok jövője az intenzív, erőforrás-igényes technológiákra épül, míg a többi városi területen a természetes, ökologikus megoldásoké a főszerep. Az első esetben a vízpótlás, míg a másodiknál a víz megtartása kerül a fókuszba. Az öntözés nélküli, rövidre nyírt gyepfelületek, amelyek eddig a középútnak számítottak, a változó éghajlat következtében várhatóan eltűnnek.

A Locsolakomák időpontjai és helyszínei a következőképpen alakulnak: