December 16-án egy különleges esemény zajlott le.

A magyar kórusok napját 1991 óta ünnepeljük, immáron Kodály Zoltán születésnapján, tisztelegve e nagyszerű zeneszerző és pedagógus előtt.

A magyar építészet ünnepe - 2023-ban az Országgyűlés Kós Károly, a neves építész születésnapját nyilvánította a magyar építészet hivatalos napjává.

1431 A százéves háború során VI. Henrik angol királyt a párizsi Notre-Dame-székesegyházban francia királlyá is koronázták.

1645-ben I. Rákóczi György, Erdély fejedelme, és a Habsburgok képviseletében III. Ferdinánd király aláírták a linzi békét, amely jelentős lépést jelentett a protestáns vallásszabadság kiterjesztésében. Ez a megállapodás nem csupán a vallási tolerancia erősödését, hanem a felek közötti politikai viszonyok javulását is elősegítette.

1773 Indiánnak öltözött telepesek megrohantak három angol hajót a bostoni kikötőben, és teaszállítmányukat a tengerbe szórták. Tettük kiváltó oka az volt, hogy az angol kormány a Londonba szállított tea vámját megszüntette, de változatlanul fenntartotta a tea árát az észak-amerikai gyarmatokon. Ez az úgynevezett "bostoni teadélután" volt a jel az Anglia elleni általános felkelésre az amerikai gyarmatokon.

1921-ben Sopron városában és környezetében befejeződött a népszavazás, amely során a helyi lakosság kétharmada a Magyarországhoz való tartozás mellett tette le a voksát.

1922-ben megnyitotta kapuit a Corvin filmszínház, amely azóta is a moziélmények egyik ikonikus színhelyévé vált.

1933-ban Budapesten megkezdte működését az első trolibuszjárat, ezzel új fejezetet nyitva a városi közlekedés történetében.

1944 Az Ardennekben megkezdődött a II. világháború utolsó nagy német ellentámadása.

1952-ben Nyíregyházán történt egy jelentős esemény: megnyitották az első vidéki rádióstúdiót, amely új fejezetet írt a magyar rádiózás történetében.

1953-ban a Magyar Televízió történetének első kísérleti adását sugározta, amely még állóképes formában készült.

1960 New York felett összeütközött két repülőgép, a szerencsétlenségben 134-en meghaltak.

1989-ben Temesvárról indult el a romániai forradalom, amely végül a diktatúra összeomlásához vezetett.

1991-ben Brüsszel szívében Antall József miniszterelnök aláírta a történelmi társulási megállapodást, amely a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti kapcsolatokat hivatott megerősíteni. E jeles esemény fontos lépést jelentett Magyarország számára az európai integráció felé vezető úton.

1991-ben Kazahsztán hivatalosan is kinyilvánította függetlenségét, amikor a kazah Legfelsőbb Tanács ratifikálta a függetlenségi törvényt.

2001 Piliscsabán felavatták a Pázmány Péter Katolikus Egyetem főépületét, a Stephaneumot, amelyet Makovecz Imre tervezett.

2014-ben az Országgyűlés a Leghűségesebb Falu (Communitas Fidelissima) kitüntetést adományozott hét településnek Vas megyében, nevezetesen Szentpéterfának, Ólmodnak, Nardának, Felsőcsatárnak, Horvátlövőnek, Vaskeresztesnek és Pornóapátinak. Ezek a falvak 1922-ben küzdöttek meg azért, hogy Magyarország részei lehessenek, ezzel is bizonyítva hűségüket és elkötelezettségüket a nemzet iránt.

2020. november 24-én a Csang-o-5 névre keresztelt kínai űrszonda sikeresen visszatért a Földre, ezzel 44 év elteltével ismét kőzet- és talajmintákat hozva a Holdról. Ez a mérföldkő nem csupán a tudományos közösség számára jelentős esemény, hanem a világűrkutatás újabb fejezetét is megnyitja, lehetővé téve a Hold geológiájának mélyebb megértését.

2020 Berlin központjában megnyitották a Humboldt Forumot, a német állam legnagyobb szabású kulturális beruházásaként épült kiállítási és kulturális központot.

2021-ben ünnepélyes keretek között megnyitották a Budapesti Multifunkcionális Sport- és Rendezvénycsarnokot, amely 2022-től az MVM Dome névre hallgat.

Ján Smrek, a szlovák költészet kiemelkedő alakja, 1898-ban látta meg a napvilágot. Műfordítóként is tevékenykedett, gazdagítva ezzel a szlovák irodalom világát. Szavain keresztül mély érzelmeket és gondolatokat közvetített, így nemcsak a saját nemzete, hanem a nemzetközi közönség számára is maradandó nyomot hagyott. Műveiben a természet szépsége, az emberi lélek mélysége és a társadalmi kérdések egyaránt megjelennek, tükrözve a 20. század eleji szlovák kultúra sokszínűségét.

Kalmár László, a Kossuth-díjas filmrendező, 1900-ban született, és életművével jelentős hatást gyakorolt a magyar filmművészetre. Munkássága során számos emlékezetes alkotást hozott létre, amelyek nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi közönség körében is népszerűvé váltak. Kalmár stílusát a mély érzelmek és a társadalmi problémák érzékeny ábrázolása jellemzi, így filmjei maradandó nyomot hagytak a kultúrában. Élete és pályafutása példaértékű, és a mai napig inspirációt nyújt a fiatal filmesek számára.

1906 Nyíri Tibor író, forgatókönyvíró, színműíró

1912 Delly Rózsi operaénekes

Kovács István, a neves fizikus, 1913-ban született. Munkásságát az állami és Kossuth-díjak elnyerése fémjelezte, melyek elismerését tudományos hozzájárulásaiért kapta. Akadémiai tevékenysége során számos fontos kutatást irányított, és jelentős hatással volt a fizika tudományágára.

1921 Aczél Tamás Kossuth-díjas író, költő

Lukács József 1922-ben született, és a magyar filozófia kiemelkedő alakja volt. Vallástörténeti kutatásai révén mély betekintést nyújtott a vallások világába, miközben egyetemi tanári munkásságával is jelentős hatást gyakorolt a tudományos életre. Az MTA tagjaként hozzájárult a magyar akadémiai közélet fejlődéséhez, és gondolatai máig inspirálják a filozófiai diskurzusokat.

1923 Menahem Pressler német származású izraeli-amerikai zongoraművész

1928 Dobai Vilmos Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész

Philip K. Dick, az amerikai sci-fi irodalom kiemelkedő alakja, 1928-ban látta meg a napvilágot. Művei gyakran foglalkoznak a valóság, az identitás és a tudat természetével, és mély filozófiai kérdéseket boncolgatnak. Dick írásai máig hatással vannak a műfajra, és számos filmadaptáció alapjául szolgáltak.

Jelenits István, a 1932-ben született neves irodalomtörténész, szerzetes és tanár, kiemelkedő alakja volt a magyar kulturális életnek. Munkássága során nem csupán az irodalom mélyebb megértésére törekedett, hanem a tanítás iránti elkötelezettsége is példaértékű volt. Széleskörű tudása és lelkesedése révén sokakat inspirált, és hozzájárult a magyar irodalom gazdag örökségének megőrzéséhez és továbbadásához.

1936 Karády Viktor franciaországi magyar szociológus, társadalomtörténész, az MTA tagja

1938 Liv Ullmann tiszteletbeli Oscar-díjas norvég színésznő

1939 Várhegyi Márta magyar operettprimadonna, színésznő

Koltai Róbert, a Jászai Mari-díjas színész és érdemes művész, 1943-ban látta meg a napvilágot. Művészi pályafutása során számos emlékezetes szerepet alakított, melyekkel maradandó nyomot hagyott a magyar színház- és filmszínház világában.

1943-ban született Lőrinczné Szabó Tünde, aki az Ybl Miklós-díj elnyerésével a magyar építészet kiemelkedő alakjává vált. Munkásságával és innovatív megközelítéseivel jelentős hatást gyakorolt a szakmára, hozzájárulva a kortárs építészeti gondolkodás fejlődéséhez.

1949 Béki Gabriella szociológus, a Szabad Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja

László Waszlavik, ismertebb nevén "Gazember", a rockzene magyar világának egyik meghatározó alakja 1951-ben látta meg a napvilágot. Zenei pályafutása során számos emlékezetes dallal és előadással gazdagította a hazai zenei életet, sajátos stílusával és egyedi hangzásával sok fiatal kedvence lett. Az évek során nemcsak zenészként, hanem a rockkultúra népszerűsítőjeként is jelentős szerepet játszott, hozzájárulva a műfaj hazai fejlődéséhez.

Szikora Róbert, a 1953-as születésű Máté Péter-díjas rockzenész, nem csupán énekes, hanem dobos, gitáros, billentyűs, zeneszerző és szövegíró is. Sokoldalúsága és tehetsége révén a magyar zenei élet egyik kiemelkedő alakjává vált, aki számos műfajban otthonosan mozog.

1957 Pilinczes József színész

1962-ben született Zsíros Ágnes, aki a színművészet világában tündökölt. Tehetsége és karizmája révén hamar a közönség kedvencévé vált, számos emlékezetes szerep fűződik nevéhez. Az évek során különböző színházakban és filmsorozatokban is megmutatta tehetségét, így maradandó nyomot hagyott a magyar kultúrában.

1968 Lemhényi Réka Balázs Béla-díjas vágó

1969 Adam G. Riess Nobel-díjas amerikai fizikus, csillagász

1973 Gauder Áron Balázs Béla-díjas filmrendező. Első sikerét a 2004-ben bemutatott Nyócker! című animációs filmjével aratta, idén pedig a Kojot négy lelke című filmjével nevezett Magyarország a legjobb nemzetközi film kategóriában a 2024-es Oscar-díjra.

Puskás Péter, a kivételes tehetségű énekes, 1984-ben tette le névjegyét a zene világában. Azóta karrierje során számos emlékezetes dalt adott elő, amelyek nemcsak a közönség szívét hódították meg, hanem a zenei életben is maradandó nyomot hagytak. Puskás Péter stílusa egyedi és megkülönböztethető, hangzásában a klasszikus és modern elemek harmonikus egyvelege érződik. Zenei pályafutása során számos elismerésben részesült, és ma is számos fiatal művész inspirációját jelenti.

714-ben II. Pippin, a Frank Birodalom királya, fontos szerepet játszott a középkori Európa politikai és vallási életében. Ő volt az első a Karoling-dinasztia tagjai között, aki megerősítette a frank uralkodói hatalmat, és alapvető lépéseket tett a birodalom terjeszkedése érdekében. Pippin uralkodása alatt a frankok egyesítették a különböző területeket, és a kereszténység terjesztésére is nagy figyelmet fordítottak, ami hozzájárult a középkori Európa vallási egységéhez. II. Pippin öröksége meghatározó volt a későbbi frank királyok számára, különösen fia, Károly (Nagy Károly) számára, aki tovább folytatta a birodalom építését.

882 VIII. János pápa

Valois Károly, a névleges aragóniai király és latin császár 1325-ben született, és uralkodása alatt számos kihívással nézett szembe. Ő volt a Valois-ház tagja, amely Franciaország történetében jelentős szerepet játszott. Királyi címét nemcsak a politikai hatalom, hanem a dinasztikus kapcsolatok révén is megszerezte, hiszen az aragóniai trónra való igénye egy összetett politikai táj része volt. Károly élete során igyekezett fenntartani a hatalmát, miközben a korabeli Európa bonyolult hatalmi játszmái között lavírozott.

1859 Wilhelm Grimm német irodalomtörténész, író, nyelvész, mesegyűjtő

1898-ban Pavel Mihajlovics Tretyakov, orosz kereskedő és iparos, valamint műgyűjtő, megalapította a róla elnevezett Tretyakov Galériát Moszkvában. Az ő szenvedélye a művészet iránt és elkötelezettsége a kulturális örökség megőrzése iránt jelentős hatással volt a ruszképzőművészet fejlődésére.

Kacsóh Pongrác, a magyar zene kiemelkedő alakja, 1923-ban alkotásaival új színt vitt a zenei világba. Munkássága során a népzene elemeit ötvözte a klasszikus zenével, így teremtve meg egyedi stílusát, amely a magyar zenei hagyományok iránti elkötelezettségét tükrözi. Zeneszerzői pályafutása alatt számos emlékezetes darabot írt, melyek ma is népszerűek a közönség körében.

Schlesinger Lajos, a neves matematikus és akadémikus, 1933-ban vált a tudományos közélet elismert alakjává. Munkássága jelentős hatással volt a matematikai gondolkodásra, és hozzájárult a tudományos közösség fejlődéséhez.

Székely János, 1958-ban született, kiemelkedő magyar író és költő, aki az Oscar-díjas forgatókönyvírók sorát gyarapítja. Művészi pályafutása során számos emlékezetes alkotást hozott létre, melyek mély hatást gyakoroltak a magyar irodalomra és a filmiparra egyaránt.

William Somerset Maugham, az angol irodalom kiemelkedő alakja, 1965-ben hagyta itt a világot. Maugham nem csupán író, hanem drámaíró is volt, aki műveivel mély nyomot hagyott a 20. századi irodalomban. Stílusa egyedi, gyakran ironikus, és a humán lélek mélységeit kutatja, ezzel elnyerve sok olvasó és kritikus elismerését. Élete során számos regényt és színdarabot alkotott, amelyek témái között a szerelem, a csalódás és az emberi kapcsolatok bonyolultsága szerepelnek.

Kohán György, a neves festő és grafikus, 1966-ban nyerte el a Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjat, amelyek a művészeti kiválóság magas fokát képviselik. Munkássága során számos figyelemre méltó alkotással gazdagította a magyar művészet világát.

Gellért Oszkár, a Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, 1967-ben hagyta nyomát a magyar irodalomban, gazdagítva azt egyedi látásmódjával és mély érzelmi kifejezésmódjával. Munkássága nemcsak a költészet terén, hanem a kulturális élet más területein is jelentős hatással volt.

Gárdonyi László, a neves színész és érdemes művész, 1971-ben vált a hazai színházi élet meghatározó alakjává. Karrierje alatt számos emlékezetes szerepet alakított, melyekkel maradandó nyomot hagyott a magyar kultúrában. Tehetsége és elkötelezettsége révén sokak szívében különleges helyet foglal el.

1978 Békés Rita Jászai Mari-díjas színésznő

Magyari Tibor, a magyar színművészet kiemelkedő alakja, 1978-ban vált a közönség kedvencévé. Színészi tehetsége és sokoldalúsága révén számos emlékezetes szerepben brillírozott, amelyek máig élénken élnek a nézők emlékezetében.

1984 Pécsi László Munkácsy Mihály-díjas textiltervező iparművész

1991 Tamási Eszter tévébemondó, műsorvezető, színésznő, az MTV posztumusz örökös tagja

Vas István, a kétszeres Kossuth-díjas és háromszoros József Attila-díjas költő és műfordító, 1991-ben vált különösen ismertté. Művészetével és fordításaival nemcsak a magyar irodalom, hanem a világirodalom gazdagításához is hozzájárult.

Kakuei Tanaka, a japán politikai élet meghatározó alakja, 1993-ban a "szakállas shogun" néven is ismert volt miniszterelnök. Politikai pályafutása alatt jelentős hatást gyakorolt az ország gazdasági fejlődésére és a politikai tájra.

2003-ban hozta létre Dezső Lóránt a napfizika és csillagászat területén végzett kiemelkedő munkásságát, amely alapjaiban változtatta meg a Napról szerzett ismereteinket. Az ő felfedezései és kutatásai nemcsak tudományos szempontból voltak jelentősek, hanem inspirálták a következő generációkat is a csillagok és égitestek mélyebb megértésére.

Sedlmayr János, a 2004-es Ybl Miklós-díj nyertese, elismert építész és műemlékvédő szakember, aki kiemelkedő hozzájárulásával formálta a hazai építészeti örökség megőrzését és revitalizációját.

Jakobovits Miklós, a Munkácsy Mihály-díjjal kitüntetett festőművész, 2012-ben elnyerte a művészeti elismerést, amely a magyar művészet kiemelkedő alakjainak munkásságát hivatott méltatni.

Fábián Juli, a jazz világának tehetséges énekesnője, dalszerzője és dalszövegírója, 2017-ben a zene iránti szenvedélyével és kreatív energiájával hívta fel magára a figyelmet. Színpadi jelenléte és egyedi hangzása révén hamar elnyerte a közönség szívét. Művészete az érzelmek kifejezésére és a jazz műfaji határainak feszegetésére összpontosít.

Kovács Magda, a magyar zene világának kiemelkedő alakja, 2018-ban a zongoraművészet, éneklés és zenetanítás terén szerzett hírnevet. Művészi pályafutása során nemcsak a klasszikus zenei repertoárban, hanem a kortárs művek előadásában is megállta a helyét, így inspirálva sok fiatal tehetséget. Tanári munkájával hozzájárult a zenei oktatás fejlődéséhez, és elkötelezetten támogatja a zene iránti szenvedélyt a következő generációkban.

Iván Katalin, a 2021-es Aranytoll-díjas újságíró és író, kiemelkedő tehetségével és elkötelezettségével formálta a magyar médiát. Munkássága során számos figyelemre méltó cikket és könyvet alkotott, amelyek nemcsak tájékoztatnak, hanem inspirálnak is.