A december 24-i munkaszüneti nap hivatalosan is megerősítésre került: a várva várt döntés végre itt van!
Tavaly a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete népszavazást kezdeményezett a Nemzeti Választási Bizottságnál annak érdekében, hogy szenteste legyen munkaszüneti nap. A Bizottság jóváhagyta a népszavazást, azonban egy magánszemély megtámadta azt a Kúrián.
A Jobbik szombaton nyilvánosságra hozott közleménye alapján...
A Kúria határozatot hozott, és elutasította a népszavazás megszervezésére irányuló kezdeményezést.
A Kúria február 6-i határozatában valóban az áll, hogy „a Kúria megváltoztatja a Nemzeti Választási Bizottság 438/2024. számú határozatát, és elutasítja a Szervező által országos népszavazásra benyújtott kérdést, amely a következőképpen hangzik: 'A jelenleg hatályos jogszabályok alapján munkaszüneti napok január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Ön egyetértene-e azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december 24. munkaszüneti nap legyen?'”
A Kúria a döntésében 2 rendű kérelmezőről és az ő esetükről is ír.
Az I. rendű kérelmező, aki természetes személy és köztisztviselőként dolgozik a ... Önkormányzatnál, a közszolgálati jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Ksztv.) szabályai vonatkoznak. A Ksztv. 93. § (1) bekezdése felsorolja a munkaszüneti napokat, amelyek közé tartozik január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. A (2) bekezdés értelmében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testülete további munkaszüneti napot is megállapíthat a 232/A. § rendelkezései szerint. E jogkör gyakorlása révén ... Önkormányzata Képviselő-testülete július 1-jét is munkaszüneti nappá nyilvánította. A munkaszüneti napok esetleges változása, valamint a témában tartandó népszavazás kimenetele, különösen 2025-től a munkaszüneti napok számának növekedése, közvetlen hatással van a kérelmező munkaterhére és családi életére. Ugyanakkor a munkaszüneti napok zártkörű felsorolása miatt, amely nem tartalmazza július 1.-ét, nem tudja egyértelműen megítélni, hogy a népszavazás kezdeményezése érinti-e az ő jogviszonyát.
A II. rendű kérelmező az érintettségét igazolva kifejtette, hogy jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, amely jelenleg három munkavállalót foglalkoztat. KKV-ként számára kiemelkedően fontos, hogy munkatársait milyen módon és mikor tudja alkalmazni, különösen a bolti kiskereskedelem területén. Ez a kérdés különösen éles a decemberi ünnepi időszakban, amikor a kereslet jelentősen megnövekszik. Hangsúlyozta, hogy a munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény, továbbiakban: Mt.) 102. § (1) bekezdése szerint a hivatalos munkaszüneti napok közé tartozik január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Ezen időpontok esetleges módosulása közvetlen hatással van a munkaszervezésére, valamint a piaci versenyhelyzetére is.
Álláspontjuk szerint az NVB által hitelesített kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjának, valamint az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek. Úgy vélik, hogy a kérdésre vonatkozó népszavazás törvénysértő következményekkel járhatna, hiszen egyértelműen szükségessé tenné az Alaptörvény módosítását. Ezen túlmenően a kérdés megfogalmazása nem biztosítja a választópolgárok és a jogalkotók számára a szükséges világosságot, ezért az Nsztv. 11. § (1) bekezdése alapján nem volt hitelesíthető. Hivatkoznak továbbá arra is, hogy a Határozat sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, mivel az indokolás hiányos - ahogy azt a Kúria határozata is rögzíti.
A Kúria megállapította, hogy az I. rendű és a II. rendű kérelmező által benyújtott felülvizsgálati kérelem megalapozott.
