Donald király varázslója egy különös támadást intézett az FBI ellen, amelynek élén talán ő maga állhat.
Kash Patel 2024. december 9-én Washingtonban búcsút intett a John Cornyn szenátorral folytatott megbeszélés után - Fotó: Tom Williams / CQ-Roll Call, Inc. / Getty Images.
Donald Trump már december eleje óta hangoztatja, hogy szeretné látni Kash Patelt, az FBI-t éles kritikával illető, ugyanakkor a megválasztott elnökhöz hűséges szakembert a Szövetségi Nyomozóiroda élén. A szerdai napon Christopher Wray, az aktuális igazgató váratlan bejelentést tett: távozik pozíciójából még a januári beiktatása előtt. Eredetileg még közel három év állt volna rendelkezésére a megbízatásából. Wrayt Trump nevezte ki 2017-ben, első ciklusa alatt, tíz évre, azonban azóta számos alkalommal került összetűzésbe az általa irányított FBI-val, mely szerv több vizsgálatot is indított ellene.
Trump az igazgató bejelentése után közösségi oldalán, a Truth Socialön arról írt, hogy "nagy nap Amerikának" Wray távozása, ami az igazságszolgáltatás fegyverként való felhasználásának végét jelenti. Azonban sokak szerint pont így nyílik meg az út az ügynökség átpolitizálásához, és tartanak Trump bejelentett utódjelöltjétől.
Wray lépése a CNN forrásai alapján vegyes fogadtatásban részesült. A hagyományok szerint az FBI vezetőjét a Watergate-ügy óta tíz évre nevezik ki, hogy független maradhasson a politikai befolyástól. Azonban a kritikák azt hangsúlyozzák, hogy Wray lemondása gyakorlatilag legitimizálja Trump szeszélyeit, még az ilyen lényeges pozíciók esetében is.
Wray kinevezése 2017-ben szinte politikai bosszúnak tűnt, miután elődje, James Comey az oroszok 2016-os amerikai választásokba való beavatkozását kutatta. Wray hivatalba lépése óta azonban az FBI két fontos ügyet is nyomozott, amelyek középpontjában Donald Trump állt: az egyik a Trump birtokán talált titkos iratok ügye, a másik pedig a Capitolium ostroma volt. E két eset végül bírósági eljárásokhoz vezetett, tovább bonyolítva a politikai tájat.
Trumpnak az sem tetszett, hogy Wray azt vallotta, nincs bizonyíték választási csalásra 2020-ból, amit Trump köre a mai napig minden alap nélkül mégis hangoztat. A Capitolium ostromának ügyében elrendelt nyomozás pedig 1500 ember letartóztatásához vezetett, ebben az ügyben az illetékes vizsgálóbizottság Patelt is meghallgatta. Trump dühét sok republikánus törvényhozó is osztja, így a pártelit egy része szintén Wray távozását akarta. Trumpot különösen sértette, amikor a floridai Mar-a-Lagóban lévő villájában házkutatást tartottak a szövetségi nyomozók, ahol olyan titkosított dokumentumokat találtak, amiknek semmi keresnivalójuk nem volt ott. Trump azt is nyilatkozta a héten az NBC-nek Wrayről, hogy "lerohanta az otthonomat, lerohanta Mar-a-Lagót."
A CNN beszámolója szerint Wray távozásának bejelentését az FBI központjában ovációval és könnyekkel fogadták a munkatársai. Seth Moulton, a demokrata képviselő, hangsúlyozta, hogy sok ezer FBI-alkalmazott is elgondolkodik a távozás lehetőségén, mivel attól tartanak, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda ismét politikai befolyás alá kerülhet. Wray végül hosszasan mérlegelte, hogy megvárja-e, amíg kirúgják, vagy inkább saját kezébe veszi a sorsát, és az utóbbi mellett tette le a voksát.
Wray távozását követően ideiglenesen Paul Abbate, az FBI helyettes igazgatója veszi át az iroda vezetését. Patel már jelezte, hogy ambicionálja az igazgatói pozíciót. "Nagyon várom, hogy zökkenőmentesen átvegyem a feladatokat, és hogy megmutassam a szenátusnak, hogy megbízhatnak bennem, miközben helyreállítjuk az FBI tisztességét" – nyilatkozta a Trump által megjelölt utód.
Jó pár ellentmondásos jelöltet nevezett már meg az amerikai elnökké választott Donald Trump a minisztériumok és állami szervek élére, de Kashyap (általánosan használt becenevén Kash) Patel valószínűleg ott van a top 5 legvitatottabb között. A hozzá hű ügyvédet Trump azzal a nem titkolt szándékkal akarja kinevezni az FBI élére, hogy alapos tisztogatást végezzen a szerinte átpolitizált szervezetben, és több, hozzá lojális embert ültessen a vezető pozíciókba. A CNN hozzátette, hogy belsős források szerint Andrew Bailey missouri főügyész is sokáig esélyes volt a pozícióra, de végül Patel futott be Trumpnál.
A CNN elemzése kitér rá, hogy az FBI-t az igazságügyi minisztériumhoz hasonlóan - aminek vezetője egyben a legfőbb ügyész is - sokkal közelebb hozná az új vezetés a Fehér Házhoz. A konzervatív Heritage Foundation sokat kritizált nem hivatalos kormányprogramjában, a Project 2025-ben az áll, hogy az FBI-nak vissza kell térnie alapvető feladatai ellátásához, így a közbiztonság és a jogrend védelméhez.
Nem lehet tudni, hogy Donald Trump mennyire fogja megvalósítani a Project 2025-öt beiktatása után, de a legnagyobb aggodalomra ad okot annak kritikusaiban az igazságügyi minisztérium függetlenségének megszüntetése. Ezzel a lépéssel a minisztérium, beleértve az FBI-t is, teljes mértékben az elnök közvetlen irányítása alá kerülne. Kritikusai arra figyelmeztetnek, hogy ez megnyithatja az utat Trump számára, hogy politikai ellenfelei ellen eljárásokat indítson, miközben megakadályozza, hogy a saját szövetségeseivel szemben hasonló intézkedések történjenek.
Patel azt hangoztatta, hogy eltávolítja a politikai befolyást a nyomozóirodától, ám eközben egyértelműen politikai indíttatású kijelentéseket tesz, és olyan személyekkel kívánja feltölteni a vezető pozíciókat, akik az egyik politikai oldalhoz vannak hűségesen kötődve.
Az FBI-nál összesen 37 ezer munkatárs tevékenykedik 55 különböző irodában az Egyesült Államok területén, valamint 60 másik helyszínen világszerte, így lefedve a legfontosabb országokat. Egyes korábbi FBI-ügynökök és igazságügyi minisztériumi tisztviselők megjegyezték, hogy Patel eddig nem állt egy ilyen nagyságrendű szervezet élén, ezért úgy vélik, nem rendelkezik a szükséges felkészültséggel a pozíció betöltéséhez - számolt be róla a BBC. "A helyzet komoly. A feladat szakmai hozzáértést, kitartást, jelentős tapasztalatot, valamint erős etikai iránytűt igényel" - hangsúlyozta a korábbi FBI-helyettes vezető, Gregory Brower. Szerinte azok, akik soha nem dolgoztak FBI-ügynökként, nem képesek hatékonyan vezetni a szervezetet, így ő határozottan ellenzi Patel kinevezését.
Patel korábbi ígéretei félelmet keltőek: azt sugallta, hogy célba veszik azokat a politikai szereplőket és médiát, akik szerinte hozzájárultak Joe Biden 2020-as elnökválasztási győzelméhez, amelyet csalás útján ért el. Mindeközben a mai napig nem áll rendelkezésre semmiféle bizonyíték vagy bírósági ítélet, amely megerősítené a trumpista tábor csalásról szóló állításait.
Patel célja, hogy a washingtoni FBI központját teljesen megváltoztassa, és a tömeges elbocsátások révén "a mélyállam múzeumává" formálja azt.
Patelt egyesek J. Edgar Hooverhez, az FBI elődszervezetének élén álló, 1924-től közel öt évtizeden át irányító igazgatóhoz hasonlítják. Hoover nevéhez fűződik a modern nyomozóiroda kialakítása, amelyet később nem ritkán politikai célokra is felhasználtak. Érdekes, hogy nem kizárólag pártpolitikai indíttatású tevékenységeket folytatott, hiszen négy demokrata és négy republikánus adminisztráció alatt is szolgált. Ugyanakkor a fekete polgárjogi mozgalmakkal való viszonyulása nem volt kedvező.
A 44 éves Patel, aki indiai bevándorlók gyermekeként látta meg a napvilágot, apja egy légitársaság pénzügyi tisztviselőjeként dolgozott. New York Queens kerületében nőtt fel, ahol Donald Trump is felnőtt, de a tehetősebb Garden City elővárosához is szoros kötelékek fűzik. Az első diplomáját büntetőjogból és történelemből szerezte, majd jogi diplomát is kapott, és korábban arról számolt be, hogy egyetemi évei alatt kezdett el jobboldali nézeteket vallani. Bár jogi karrierjéről álmodott, végül kirendelt védőügyvéd lett Floridában. Volt kollégái szerint imádta a színes zoknikat, és gyakran tette fel a lábait az íróasztalára, miközben a Wall Street Journalt olvasta – erről számolt be a New York Times.
Patel később azt írta memoárjában, hogy már akkori munkája során megutálta az ügyészeket, a korrupciójukat és a folyton emlegetett mélyállamot, amit minden mögött ott látott. Ezen olyan radar alatt, a közvélemény szemei elől eldugva működő, a politikai-gazdasági elit egy része és személyes-üzleti érdekei által működtetett hálózatot ért, ami folyamatosan a konzervatívok ellen szervezkedik.
2013-ban Washingtonba került, ahol terrorellenes ügyész lett. Ott 2016-ban aztán eléggé megalázták. Egy Iszlám Államot támogató palesztin menekült ügyében zajlott egy eljárás, a texasi bíró pedig egy megbeszélést hirdetett. Patel szerint hazaparancsolták őt aktuális tádzsikisztáni kiküldetéséből, ami nem volt igaz, sőt több jogásztársa azt mondta, ezért ne repülje át a világot, de ő mégis megtette. A bíró megfeddte, amiért slamposan, a hirtelen összeszedett ruházatban, és nem megfelelő öltönyben érkezik a megbeszélésre, aztán gyakorlatilag kidobatta Patelt.
Patel az ilyen kisebb kudarcok ellenére később is hajlamos volt hangsúlyozni saját szerepét és fontosságát. A 2012-es bengázi amerikai konzulátust ért dzsihadista merénylet, amely négy amerikai életét követelte, után azt állította, hogy valójában ő irányította a vizsgálatot. Ezzel szemben valójában csupán egy apró fogaskerék volt a gépezetben, akinek feladata többek között az elfogatóparancsok kiállítása volt.
2017-ben, a Trump-kormány hivatalba lépése után Patel a képviselőház hírszerzési bizottságának vezető nyomozójaként kezdte meg munkáját. Ekkor a bizottság Robert S. Mueller különleges ügyész jelentését elemezte, amely az orosz beavatkozásra vonatkozott a választások során. Patel ekkor állította össze a Nunes-jelentést, amely azt a nézetet tükrözte, hogy a republikánusok szerint a demokraták a nyomozás révén próbálták lejáratni Trumpot. Ezen kívül bírálta az FBI-t is, amelynek nem sokkal később ő lehetett volna az igazgatója. Az ABC híradása szerint Patel azt is megjegyezte, hogy a demokraták állítólag külföldi szervezeteket támogattak, hogy hamis információkat juttassanak el az FBI-hoz.
A 2018-as félidős választások során Devin Nunes, a jelentés névadója, elveszítette képviselői körzetét, ami egyben a hírszerzési bizottság elnöki pozíciójához való hozzáférését is megszüntette. Ezzel Patelnek új lehetőségek után kellett néznie. Nunes mindent elkövetett, hogy Patel bekerüljön az elnök nemzetbiztonsági tanácsadói testületébe, de a testület tagjai sokáig ellenálltak ennek, mivel Patelt megbízhatatlannak, önfejűnek és alárendeltjeivel durván bánónak tartották. Végül Patel a tanács nemzetközi szervezetekkel foglalkozó szekciójába került, de 2019-re Trump már Ukrajna-ügyi igazgatóként emlegette őt, annak ellenére, hogy nem volt jelentős kapcsolata a háborúval sújtott országgal - kivéve talán annyit, hogy ő is támogatta azt az elméletet, miszerint az oroszok helyett az ukránok próbáltak beavatkozni a 2016-os választásokba. A New York Timesnak küldött emailben Patel maga is cáfolta, hogy bármilyen tanácsot adott volna Trumpnak Ukrajna ügyében.
Patel neve a New York Times által említett 2019-es kupaktanácson robbant be a köztudatba, amikor is a Trump-kabinet nemzetbiztonsági szakértőit hívták össze az Ovális Irodába. A találkozóra meglepetésként Patelt is meghívták, ami már akkor jelezte, hogy Trump közel áll hozzá, és gyorsan emelkedik a politikai ranglétrán. Először a Fehér Ház politikai műveleteinek felelőse lett, majd a terrorellenes műveletek igazgatójává lépett elő a nemzetbiztonsági tanács keretein belül. Bár Trump végül elveszítette a 2020-as választásokat, az elnöki poszt hátralévő hónapjaiban Christopher Miller ügyvivő védelmi miniszter kabinetfőnökévé nevezte ki Patelt. Trump ambíciói nem álltak meg itt, hiszen később az FBI vagy a CIA egyik vezető pozícióját is Patelnak szánták. Azonban a jelentős ellenállás miatt végül elálltak ettől a tervtől. Bill Barr, az akkori főügyész, egy magánbeszélgetés során ezt a helyzetet a következőképpen kommentálta:
"Csak a testem árnyékán keresztül."
Patel később K$H néven indította el saját vállalkozását, amely szorosan kapcsolódik a Trumppal való közeli viszonyához. E márka égisze alatt három gyerekkönyv is napvilágot látott, melyekben varázslóként segíti Donald királyt. Patel úgy véli, hogy ezek a könyvek remek, ironikus ajándékok lehetnek bárki liberális ismerőseinek. A Kormánygengszterek című memoárját pedig Steve Bannon, a politikai stratéga és podcaster filmre vitte, így még szélesebb közönséghez eljutott a története.
A Trishul nevű vállalkozása révén Patel dollárszázezrekért nyújtott tanácsokat republikánus politikai szereplőknek és kampánycsoportjaiknak. Emellett oltástagadóknak szánt étrendkiegészítőket és Trump-pólókat is forgalmazott. Továbbá, alapítványa is működik, amely a Capitolium-ostrom következtében elítélt személyek családjainak és veteránoknak nyújt támogatást.
A Times már a 2024-es elnökválasztás előtt felvetette, hogy Patel komoly pozícióba kerülhet, de a pontos helyét még nem lehetett megjósolni. Mindenki tudta, hogy Patel lojalitása Trump szemében kiemelkedően fontos, hiszen ez magasra emelte a politikai ranglétrán. Charles Kupperman, Trump egykori helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója a Timesnak nyilatkozva kifejtette, hogy Trump olyan embereket keres maga köré, akik vakon követik utasításait, és Patel készségesen segítene eltávolítani azokat, akik nem felelnek meg az elvárásainak. Érdekes módon, a Times október közepén megjelent cikkében Patel szerepelhetett a CIA, az igazságügyi minisztérium vagy a nemzetbiztonsági tanács élén, az FBI viszont nem került szóba.
Az AP nyomozta ki Patel lehetséges terveit, amelyek között az egyik legelső lépésként szerepelne a J. Edgar Hoover Building, vagyis a washingtoni nyomozóiroda központjának bezárása. Ezt az épületet már öt évtizede használják, de Patel elképzelése szerint másnap "mélyállam múzeumaként" nyitná meg újra. Az ott dolgozó 7000 alkalmazottat nem feltétlenül bocsátaná el, hanem inkább szétszórná őket az Egyesült Államok különböző pontjaira, hogy "bűnözők nyomába eredjenek". Az ötlet számos okból valószínűtlennek tűnik. Patel korábban már kifejtette, hogy a központ Washingtonból való eltávolítása is része lenne annak a stratégiának, hogy földrajzilag is távol tartsa a nyomozóirodát a politikai befolyástól.
"Utána fogunk járni azoknak az embereknek a médiában, akik hazudtak az amerikai állampolgároknak, akik segítettek Joe Bidennek elcsalni az elnökválasztást." Ez a 2023-as mondata jól jelzi, hogy
A média kritikusan szemlélő szegmense lehet Trump elnök kezében a következő négy évben a furkósbot, aki nem hajlandó hajbókolni.
Ennek része lehet, hogy komolyabban elő fogják venni azokat, akik érzékeny kormányzati információkat kiszivárogtatnak újságíróknak, és persze magukat az újságírókat is, akik ezek alapján anyagokat publikálnak. Az NBC arról írt, Patel később finomította mondatait - azt állítva, hogy azokat kiforgatták kontextusukból -, miszerint csak azokat vennék elő büntető- vagy polgári jogi eszközökkel, akik vétettek a törvény ellen.
Természetesen, a szöveg egyedi átfogalmazása a következőképpen alakulhat: Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy a régóta emlegetett mélyállam képviselőitől is szeretné megtisztítani a szövetségi ügynökségeket. Azonban felmerül a kérdés, hogy milyen jogi alapokra lenne szükség a nyomozások megindításához. Mivel Pam Bondi, Trump híve, a minisztérium élére kerülhet, Patel helyzete egy kicsit kedvezőbb lesz.
Az újonnan kinevezett igazgató az AP hírei szerint az FBI széleskörű megfigyelési gyakorlatait mérsékelni kívánja. A jelenlegi nyomozóiroda vezetése valószínűleg nem osztja ezt az elképzelést, hiszen a megfigyelések kulcsfontosságú szerepet játszanak a gyanúsított kémek és terroristák felderítésében. Az amerikai és külföldi állampolgárok megfigyelése egyaránt folyamatban van, de különösen az utóbbi csoport körüli viták váltak hevesebbé az Egyesült Államokban. Patel nem szívesen támogatná a megfigyelések kiterjesztését, bár elismeri, hogy ezek nélkülözhetetlen eszközök a terrorellenes fellépés során.
A hírszerző szervekből való visszanyerés is egy régi elképzelés a Patel-terv keretein belül, amely magában foglalja a CIA és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) szerepét is. Bár FBI-igazgatóként nehezen tudná ezt megvalósítani, nem szabad elfelejteni, hogy az FBI-nak is létezik egy saját hírszerző szekciója, amely az AP jelentése szerint jelentős mértékben hozzájárul a szervezet mandátumának és költségvetésének fenntartásához. Érdekes módon éppen a 2001. szeptember 11-i események után erősödött meg ez a vonal az FBI-n belül, párhuzamosan a bűnüldözési feladatokkal.
A republikánus táborban többen is kiálltak Trump választottja mellett. Alex Pfeiffer, aki Trump átmeneti csapatának szóvivője, így nyilatkozott Kash Patelről: "Kulcsszerepet játszott a nemzetbiztonsági területen, és bőven megvan a képessége ahhoz, hogy az FBI élére álljon. Kiváló igazgató válhat belőle." Robert O'Brien, Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, szintén kifejezte támogatását, hangsúlyozva, hogy nem kétséges, Patel motiválni fogja azokat az ügynököket, akik elkötelezettek a bűnözés, a kartellek és a kémkedés elleni harcban.
Patel FBI-igazgatói kinevezéséről a végső döntést a szenátus fogja meghozni, ahol a republikánusok 53-47 arányú többséggel bírnak. Jelenleg azonban néhány szenátor szkeptikusan viszonyul a jelöléshez. Mike Rounds, a dél-dakotai republikánus szenátor, úgy véli, hogy Trump első ciklusa alatt jó választás volt az FBI élére, de Patellel kapcsolatban óvatosságra intett, hangsúlyozva, hogy érdemes megvárni a folyamat végét. John Cornyn texasi szenátor pedig jelezte, hogy a Patel meghallgatásán szeretné, ha a jelölt tisztázna néhány korábbi kijelentését, mielőtt véglegesen állástfoglalna.
Dick Durbin, a szenátus igazságügyi bizottságának leköszönő demokrata elnöke kifejtette, hogy Trump egy "szakképzetlen lojalistát" kíván kinevezni a nyomozóiroda élére. Szerinte ezt a lépést a szenátusnak határozottan el kell utasítania, mivel ez az FBI politikai eszközként való felhasználásához és Trump bosszúhadjáratához vezethet.
Chris Murphy, a demokrata szenátor, arra hívta fel a figyelmet, hogy Patel egyetlen érdeme az, hogy egyetértene Trump azon véleményével, miszerint az igazságügyi tárcát meg kell büntetni, sőt, le kell csukni és meg kell félemlíteni Trump ellenfeleit. Peter Welch, szintén demokrata képviselő, hangsúlyozta, hogy az FBI vezetőjének az amerikai polgárok és a közbiztonság védelme lenne a feladata, nem pedig a sajtó és politikai riválisok zaklatása. Richard Blumenthal, a connecticuti demokrata szenátor, szkeptikus a Patel által tett kijelentések visszavonhatóságát illetően, és kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban.
