A Kúria fontos döntést hozott, amely jelentős változást hozhat a devizahiteles perekben. Milyen lehetőségek nyílnak meg most az adósok számára? Az OTP máris kifejtette álláspontját!

A Kúria jogegységi határozatot hozott, amely jelentős hatással lehet a devizahitelesek helyzetére, és alapjaiban formálhatja át az elmúlt évek joggyakorlatát. A döntés hátterében az Európai Unió Bíróságának (EUB) tavaszi ítélete áll, amely az adósok érdekeit kedvezően mérlegelte a korábbi hazai eljárások kapcsán. Az új kúriai álláspont világosan kimondja, hogy amennyiben a devizahiteles szerződésekben az adósok nem kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról, úgy minden, a folyósított összeget meghaladó befizetés visszajárhat.

A Kúria döntése szerint, amennyiben egy szerződés érvénytelensége az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás hiányából fakad, azt utólag nem lehet érvényessé tenni, kivéve, ha az adós ezt kifejezetten, megfelelő információk ismeretében kérvényezi. Ez azt jelenti, hogy ha a szerződés érvénytelennek minősül, a bank nem követelheti a kamatokat, kezelési költségeket vagy egyéb díjakat, csupán a kölcsönként megkapott összeget igényelheti vissza.

Törés a korábbi bírói gyakorlatban

A döntés kulcsfontosságú, mivel a Kúria a devizahiteles ügyekben korábban hozott határozatait a jövőre nézve érvénytelennek nyilvánítja. A jogegységi határozat értelmében a bíróságok ezentúl nem kötelesek figyelembe venni ezeket a korábbi döntéseket, ami azt jelenti, hogy az új jogi álláspont érvényesülhet a jövőbeli perek során.

Maradtak még megválaszolatlan kérdések.

Miközben a határozat új irányvonalat jelöl ki, számos, az adósok szempontjából létfontosságú kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt. A Kúria például nem foglalkozott a kártérítési követelések kérdésével, holott az EUB ítélete alapján ezek érvényesítése lehetségesnek tűnik. Továbbá, nem került szóba az sem, hogy a Kúria korábbi döntései miatt hátrányos helyzetbe került adósok esetében lehetőség nyílhat-e perújításra.

Továbbá a testület nem vizsgálta az árfolyamrés tisztességtelenségét sem - pedig éppen ez volt az a pont, amelyre hivatkozva a 2010-es évek közepén az Orbán-kormány a szerződések tartalmi módosítását végrehajtotta. Ez ellentmondásban áll az EUB álláspontjával, amely szerint a szerződés tartalmát utólag nem lehet módosítani, még "a fogyasztó védelmében" sem.

Mit tartogat számunkra a következő lépés?

A mostani döntés egy új korszak kezdetét jelentheti a devizahiteles ügyek jogi rendezésében. A bíróság által hozott, kötelező erejű határozat lehetőséget teremt arra, hogy újra megnyíljon az út azok számára, akik a szerződéskötés során nem kaptak megfelelő tájékoztatást. Ugyanakkor még számos megválaszolatlan kérdés áll előttünk a teljes jogorvoslat kapcsán, különösen a kártérítések és a korábbi ügyek újranyitásának vonatkozásában.

A jogegységi határozat a bíróság hivatalos honlapján hétfőn került nyilvánosságra, és várhatóan hónapok, sőt évek sorát megformáló jogi vitákra lesz hatással. Az biztos, hogy a Kúria legfrissebb döntése jelentős reménysugarat kínál sok devizahiteles számára, ám a teljes kártalanításért folytatott küzdelem még korántsem zárult le.

Az OTP a következőt reagálta a döntés után:

A Kúria 2025. július 14-én tette közzé jogegységi döntését, amely az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-i iránymutatásán alapul, s amely a devizahitelek elszámolását érinti. A határozat megerősíti az OTP Bank korábbi véleményét, miszerint az Európai Unió Bíróságának döntése nem vonatkozik általánosan minden devizaalapú kölcsönszerződésre. A Kúria állásfoglalása csupán azon esetekre terjed ki, ahol a devizahitel nyújtó pénzügyi intézmény nem nyújtott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról, s ennek következtében a bíróság megállapíthatja a devizahitel szerződésének érvénytelenségét (semmisségét).