Egy hónapon belül várhatóan megszületik a döntés az utcára került ukrán menedékesek ügyében.
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint Pál Norbert kormánybiztos döntései ellentétesek az uniós jogszabályokkal.
2025. február 12-én várhatóan döntést hoz a bíróság az utcára került ukrán menedékesek ügyében. A Magyar Helsinki Bizottság az uniós jogi normákra hivatkozva kérvényezi, hogy a bíróság semmisítse meg az érintett családok méltányossági kérelmeinek elutasítását.
Lapunk korábbi beszámolói alapján 2024. augusztus 21-től az ukrán menekültek számára a napi bruttó 5000 forintos állami lakhatási támogatás kizárólag azoknak lesz elérhető, akik olyan területekről érkeztek, ahol még mindig zajlanak a harcok. A konkrét területek meghatározása az Orbán-kormány hatáskörébe tartozik, és a rendelet hatályba lépése előtt a már Magyarországon tartózkodó érintettek mindössze hat napot kaptak arra, hogy július 10-ig benyújtsák méltányossági kérelmüket, miután a területi lista július 4-én nyilvánosságra került. Pál Norbert, az orosz-ukrán háború elől menekülő személyekért felelős kormánybiztos tájékoztatása szerint az 1486 benyújtott méltányossági kérelemből 1202-t elutasítottak. Ezzel szemben a Magyar Helsinki Bizottság célja, hogy megakadályozza, hogy az állam megfosztja az ukrán menedékkérő családokat a Magyarországon biztosított szálláshelyeiktől és ellátásuktól.
Az Orbán-kormány nem frissíti a háborús területi listát, a lakhatási támogatás megvonása miatt sok menekült inkább visszatér Ukrajnába
A jelenlegi per során a szentesi Inkubátorházból eltávolított két család sorsának alakulása áll a középpontban. Az egyik család hat gyermekével Győrbe költözött, míg a másik Mindszenten talált új otthonra. Az utóbbi esetben egy egyedülálló anya neveli három gyermekét, aki különösen nehéz körülmények között próbálja biztosítani számukra a megfelelő életkörülményeket. Ez a helyzet a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumában szerdán zajló közigazgatási pertárgyalás első fordulóján derült ki.
A Magyar Helsinki Bizottság jogászai, Győző Gábor és Szekeres Zsolt, azzal érvelnek, hogy a kormánybiztosi elutasítás ellentétes az uniós ideiglenes védelmi irányelvekkel. Ezen irányelvek világosan megfogalmazzák, hogy a tagállamok kötelesek szállást biztosítani a jogosultak számára, és amennyiben ez nem lehetséges, akkor egy finanszírozási rendszert kell kialakítaniuk. Ezzel szemben Pál Norbert jogi képviselője, ifjabb Balsai István – aki Balsai István alkotmánybíró, egykori fideszes országgyűlési képviselő fia – azt hangoztatta, hogy a méltányosság elutasítása nem egy közigazgatási döntés, hanem inkább egy diszkrecionális döntés, amit egyetlen személy hozott. Ez az érvelés azt jelenti, hogy Pál Norbert nem köteles indokolni a döntését, és nem kell tájékoztatnia az érintett felet a jogorvoslati lehetőségekről sem. A kérdés fontossága abban rejlik, hogy ha a döntés nem minősül közigazgatási határozatnak, akkor a bíróság nem rendelkezik hatáskörrel az ügyben. Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa azonban rámutatott, hogy a bíróság már gyakorlatilag eldöntötte ezt a kérdést, hiszen nem utasította vissza a keresetet, ami arra utal, hogy ők is közigazgatási döntésként kezelik az ügyet.
A Magyar Helsinki Bizottság az ítélet kapcsán optimistán tekint a jövőbe. A Népszavának adott interjújukban a két ügyvéd kifejezte reményét, hogy a bíróság végül érvényesíteni fogja az uniós jogot. Amennyiben kedvező döntés születik, két lehetséges forgatókönyv bontakozik ki. Az egyik szerint a bíróság arra a következtetésre jut, hogy Pál Norbert, mint alperes, egy megfelelő és indokolt döntést kellett volna hoznia, amely tájékoztatja az érintettet a jogorvoslati lehetőségekről. Ez a megoldás ugyan kedvező lenne, ám véleményünk szerint csupán egy szűk keretek közé szorított értelmezés, amely csak elodázná az eljárást. Bár felcsillan a remény, szükség lenne a döntés megfellebbezésére, ami hosszadalmas folyamatot eredményezne. Ezekkel szemben Szekeres Zsolt hangsúlyozta, hogy a törvények alapján a bíróságnak lehetősége van arra, hogy az uniós jogot részesítse előnyben a tagállami joggal szemben, amely ellentétes lenne vele. Ez a megközelítés azt eredményezhetné, hogy a két család jogosult lenne a lakhatási támogatásra, amely végső soron a szállásadójukhoz kerülne.
A kormánybiztos szerint az ukrajnai menekültek 95 százaléka békésen hagyta el a szállását, a többieket "a külföldi pénzekből finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság munkatársai" biztatták ellenállásra
