Néhányan rendkívül innovatív megoldásokkal közelítenek az emberiség legnagyobb kihívásaihoz.
Március 6-án egy különleges esemény vár ránk, ahol az ESG-szempontok, a megfelelésük és a zöld átállás gyakorlati megvalósítása kerül a középpontba. Csatlakozzon hozzánk, és fedezze fel a legfrissebb trendeket és megoldásokat az ESG területén! A rendezvény részletei a megadott linken találhatóak.
A sztratoszférikus aeroszol-befecskendezés (SAI) eljárás célja a vulkánkitörések hűtő hatásának mesterséges reprodukálása. Ennek a technikának az alapja, hogy mikroszkopikus részecskéket juttatnak a légkör felső rétegeibe, amelyek képesek visszaverni a napsugarakat, ezáltal mérsékelve a Földre érkező hőmennyiséget. Egy, a LiveScience által bemutatott kutatás szerint...
Évente 5,5 millió tonna gyémántport juttatva a sztratoszférába, elképzelhető, hogy egy Celsius-fokkal mérsékelhetnénk a Föld átlaghőmérsékletét.
Ez a szakemberek szerint jelentős mértékben ellensúlyozhatná az ipari forradalom óta felerősödött, emberi tevékenység okozta felmelegedést. A NASA adatai szerint, a 19. században mért átlaghoz képest 1,36 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet.
Sandro Vattioni, a Svájci Technológiai Intézet (ETH) kutatója és a tanulmány egyik társszerzője hangsúlyozta, hogy az ambiciózus geomérnöki megoldások a tudományos közösségben is vitatott kérdésnek számítanak.
Egy októberi modellezés eredményei szerint a gyémántpor kiemelkedő előnyökkel bír más anyagokkal szemben, mivel nem járul hozzá a sztratoszféra további felmelegedéséhez, és nem gyakorol jelentős hatást a globális csapadékeloszlásra. A kutatók a gyémánt hatékonyságát összevetették más anyagokkal, például alumíniummal és kalcittal. Az eredmények azt mutatták, hogy gyémántból körülbelül harmadannyi mennyiségre van szükség azonos hűtőhatás eléréséhez, ami rendkívül ígéretes lehetőségeket nyit meg a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A módszer használata ugyanakkor a magas költségei miatt sok kutató szerint még mindig távoli ábrándnak tűnik. Egy 2020-as kutatás alapján, ha a megközelítést huzamosabb ideig – körülbelül 65 éven át – alkalmaznák, akkor hozzávetőlegesen...
A gyémántpor felhasználása körülbelül 175 ezer milliárd dolláros potenciált képviselne.
Vattioni azonban kiemeli, hogy a geomérnöki technikák nem tekinthetők végső megoldásnak az éghajlatváltozás problémájára. Ugyanakkor ezeket a módszereket alkalmazva időt nyerhetünk, ami lehetőséget ad arra, hogy késleltessük a visszafordíthatatlannak vélt kritikus fordulópontok bekövetkezését.
A módszer körüli bizonytalanság továbbra is jelentős, és a tudományos közösség még távol áll attól, hogy a gyakorlatba átültethesse a koncepciót. Szakértők egy csoportja éles kritikát fogalmazott meg az ilyen jellegű kutatásokkal szemben, arra figyelmeztetve, hogy a következmények rendkívül bonyolultak lehetnek a Föld ökoszisztémájára nézve, és sok esetben nem láthatók előre. Korábbi szimulációs tanulmányok alapján feltételezhető, hogy bizonyos, az Egyesült Államokban alkalmazott geomérnöki intézkedések hatással lehetnek Európa időjárási viszonyaira is, ami aggodalmakat vet fel. Ezen túlmenően, az ilyen kutatások elterelhetik a figyelmet és az erőforrásokat a klímaváltozásra vonatkozó fontosabb tanulmányoktól.
