A helyzet Magyarországon egyre aggasztóbbá válik: ha a dolgok ilyen irányban folytatódnak, könnyen előfordulhat, hogy kukoricából, burgonyából és almából is hiányt szenvedünk.
A HUN-REN kutatói az idei nyarat az eddigi legsúlyosabb aszályos évhez hasonlították, amely elsősorban a kukorica, a burgonya és az alma terméshozamát érintheti kedvezőtlenül. Az aszály hatásainak enyhítésére a szakértők nemcsak az öntözés bővítését javasolják, hanem a talajgazdálkodás tudatosabbá tételét is.Az írásukban emellett kiemelik, hogy a technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia (AI), jelentős szerepet játszhat az erőforrások hatékonyabb felhasználásában, valamint hozzájárulhat a szárazságtűrő növényfajták gyorsabb nemesítéséhez.
Magyarországon az elmúlt harminc évben egyértelmű tendencia figyelhető meg: az aszályok gyakorisága és intenzitása folyamatosan növekszik. Ezek a szélsőséges időjárási jelenségek egyre inkább összefonódnak a hőhullámokkal, ami még súlyosabb következményekkel jár. Éves szinten a csapadék mennyisége csökken, és az időbeli eloszlása is egyre kedvezőtlenebbé válik. A klímaszakértők prognózisai azt mutatják, hogy a következő évtizedekben továbbra is romló tendenciákra számíthatunk ezen a területen.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont előrejelzései szerint a jövőben az aszályos időszakok nem csupán gyakoribbá válnak, hanem hosszabb időtartamúak is lehetnek, egyre szélesebb területeket érintve. Ez a tendencia komoly kihívások elé állítja a mezőgazdaságot, valamint az ipari és közüzemi vízfelhasználókat is.
A kutatók rámutatnak, hogy rövid távon az aszály elsősorban a mezőgazdasági termelésben okoz jelentős károkat, különösen a legfontosabb szántóföldi növények esetében. Hosszabb távon pedig a gyakori és súlyos kiszáradás a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenéséhez, a talajszerkezet romlásához és a vízmegtartó képesség gyengüléséhez vezet.
Ez közvetve a termőképesség visszaesését is okozza
- hangsúlyozta Bakacsi Zsófia, a Talajtani Intézet osztályvezetője.
Idén különösen érzékenyen érinti az aszály
A kukoricát, a vízigényes hüvelyes növényeket és a burgonyát egyaránt fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságban, mind táplálkozásunk, mind pedig a gazdaság szempontjából. A kukorica nemcsak élelmiszerként szolgál, hanem takarmányként is elengedhetetlen az állattenyésztésben. A hüvelyesek, mint például a bab és a borsó, nemcsak gazdag fehérjeforrások, hanem a talaj nitrogénszintjének javításában is segítenek, így fenntarthatóbbá téve a mezőgazdasági gyakorlatokat. A burgonya pedig sokoldalúságával és tápanyagtartalmával világszerte népszerű alapélelmiszer, amely számtalan étel alapját képezi. E három növény együttesen hozzájárul a fenntartható mezőgazdasághoz és az élelmiszerbiztonsághoz.
A csapadékhiány gyakorlatilag minden szántóföldi és gyümölcsültetvényes kultúrára kedvezőtlen hatással bír, különösen akkor, ha a növények életciklusának kritikus időszakaiban, mint például a virágzás vagy a termésképződés fázisában jelentkezik. A gyümölcsfák, mint az alma-, kajszi- vagy cseresznyefák, különösen érzékenyek a hosszú távú vízhiányra, ami jelentősen gyengíti a növényeket és fogékonnyá teszi őket a különféle betegségekre. Az aszályos időszakok, különösen a virágzás idején, komoly terméscsökkenést eredményezhetnek, ami súlyosan érintheti a termelők jövedelmét.
Az aszály káros következményei különféle innovatív technológiai megoldások révén enyhíthetők.
- emelte ki Fodor Nándor, a HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézetének vezetője. Véleménye szerint
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországon elengedhetetlen az öntözhető területek növelése, valamint az öntözőrendszerek és vízkivételi létesítmények modernizálása. Mindezeket egy alaposan kidolgozott vízgazdálkodási terv keretében kell megvalósítani.
A szakértők véleménye szerint a mesterséges intelligencia jelentős szerepet tölthet be az aszályokkal szembeni harcban,
különösen az erőforrás-felhasználás optimalizálásában és a növénynemesítés felgyorsításában. "Az AI-alapú rendszerek képesek meghatározni a mezőgazdasági táblák pontos víz- és tápanyagigényét, növelhetik az öntözés hatékonyságát, és csökkenthetik a vegyszerek használatát" - mondta Fodor. Hozzátette, hogy az algoritmusok révén jelentősen rövidebb idő alatt lehet új, szárazságtűrő és betegségeknek ellenálló fajtákat kifejleszteni, az elérhető genetikai és környezeti adatok elemzése alapján.
