Egyre több babaváró hitel esetében tapasztalható, hogy a törlesztési kötelezettségek teljesítése nehézségekbe ütközik.

A lakosság egy része egyre nehezebben törleszti a hitelét. A személyi hiteleknél növekszik a késedelmesek aránya, de a babaváróval is sokan megcsúsznak, sőt vannak, akik a munkáshitelt is csak felvették, de nem törlesztik. Aggasztó adatokat tett közzé a Magyar Nemzeti Bank.

A családok egy része az elmúlt években tapasztalt magas inflációval nem tudta tartani a lépést jövedelme tekintetében, ami a hiteltörlesztési statisztikákban is tükröződik. A BISZ Zrt. már áprilisban nyilvánosságra hozta a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) első negyedéves adatait, amelyekből kiderült, hogy az idén márciusban, hosszú évek után először, emelkedett a hitelt felvett lakossági ügyfelek körében a fennálló mulasztások száma. A banki feketelistán összesen 517 ezer ilyen hátralék szerepelt, ami 5 ezerrel több, mint februárban volt.

Erre a listára kizárólag azok az adósok kerülnek fel, akiknek a minimálbért meghaladó, legalább 90 napja folyamatosan fennálló lejárt tartozásuk van. E két feltétel együttes teljesülése szükséges ahhoz, hogy egy magánszemély feketelistázásra kerüljön.

Ez 290 800 forint fölötti tartozást jelent most 90 napon át, vagyis ha valaki egy 50 ezer forintos törlesztőrészletű hitelt nem fizet egyáltalán, akár 8-9 hónapba is beletelik, mire felkerül erre a listára, ha pedig menetközben időnként törlesztget, évekig is görgethet lejárt tartozásokat anélkül, hogy a KHR-ben mulasztása lenne.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakossági hitelstatisztikái alapján már korábban is sejthető volt, hogy a feketelistás adósok száma emelkedni fog, csupán idő kérdése volt. A legfrissebb, első negyedéves adatok is aggasztó képet festenek, noha első pillantásra vonzóak a számok. A háztartások banki tartozása elérte a történelmi csúcsot, 11 372 milliárd forintot, és mindössze 1,23 százaléka volt a késedelmes hitelek aránya, ami kedvezőnek számít. Hasonlóan alacsony nem teljesítő hitelek arányát legutóbb 2021 végén tapasztaltuk, amikor azonban a Covid miatt bevezetett törlesztési moratórium is érvényben volt.

Ha mélyebbre ásunk a számok világában, aggasztó jelenségek bontakoznak ki, különösen a fogyasztási hitelek terén. Az első negyedévben a 90 napon túli késedelmes személyi hitelek összege 59,5 milliárd forintra emelkedett, ami a teljes bruttó hitelállomány 3,64%-át teszi ki. Tavaly év végén ez az arány még 3,5% alatt volt. A bankok próbálják átszervezni a problémás hiteleket, de az adatok azt mutatják, hogy ezek a kölcsönök is egyre nagyobb valószínűséggel dőlnek be.

Még inkább aggasztó, hogy a kamatmentes támogatott hitelekkel kapcsolatban egyre több problémát észlelünk. Március végén a babaváró hitelek 19,4 ezer milliárd forintnyi összege került legalább 30 napos késedelembe, ami a teljes hitelállomány 0,83 százalékát jelenti. Bár ez az arány nem mondható magasnak, a tendencia folyamatos növekedést mutat. A bankok helyzete viszont viszonylag kedvező, mivel ha a babaváró hitelt felvevők nem teljesítik a törlesztési kötelezettségeiket, az adóhatóság az adófizetők pénzéből kifizeti a bankoknak a tartozást. Ezt követően ugyan megpróbálhatják behajtani a nem teljesítő ügyfelektől a pénzt, de a sikerességük kérdéses marad.

Még ennél is megdöbbentőbb, hogy a munkáshitel programja csupán januárban indult, és máris vannak olyanok, akik visszaélnek a 4 milliós ingyenhitellel, amelynek kamatait az adófizetők állják. Az állam a munkáshiteles fiatalok számára körülbelül 3 millió forintnyi kamattámogatást biztosít 10 év alatt. Az első negyedév során több mint 58 milliárd forint értékben igényeltek hitelt, összesen 15,3 ezer fiatal. Azonban már most 24 millió forintnyi hitel esett 30 napon túli késedelembe.

A többség tehát fizet, de van néhány, egyelőre csak 6-7 opportunista, aki már gyakorlatilag az első perctől nem törleszti a munkáshitelét.

A munkáshitelre jogosult korosztály egy része több banknál egyébként hitelképtelen volna, sok hitelintézet csak 21-23 éves kortól ad például személyi hitelt az ügyfeleknek. A munkáshitelt azért adják oda könnyebben, mert állami garancia van rá, ha nem fizeti vissza a fiatal a kölcsönt, akkor az adóhatóság rendezi a hitelt, majd megpróbálja behajtani az adóson.

Miközben a fogyasztási hitelek terén egyre súlyosabb problémák merülnek fel, a lakáshitelek esetében az ügyfelek alapvetően jól teljesítenek a törlesztés terén. A támogatott forinthitelek 90 napon túli késedelmes állománya tovább csökkent, és már csak 0,88 százalékot tesz ki, míg a piaci kamatozású hitelek esetében ez az arány még kedvezőbb, mindössze 0,33 százalék. Ugyanakkor aggasztó jelek mutatkoznak: az első negyedévben a 30 napon túl késedelmes lakáshitelek volumene némiképp emelkedett. Ha a késlekedő adósok nem rendezik tartozásaikat, ezek a hitelek könnyen 90 napon túli késedelmes státuszba kerülhetnek.

A forintalapú szabad felhasználású jelzáloghitelek aránya egyre csökken, már csupán 2 százalék körüli szinten mozog. Az első negyedévben ezen hitelekhez kapcsolódóan figyelemre méltó, 31,6 milliárd forintos előtörlesztés valósult meg, ami a megszokott negyedéves előtörlesztések 2-3-szorosa. Ez arra utal, hogy 2023-ban sokan döntöttek úgy, hogy ilyen hitelt vesznek fel, hogy a 16 százalékos kamatozású Prémium Magyar Állampapírba (PMÁP) fektessenek be. Most, hogy a kamatok csökkentek, lehetőségük nyílt az állampapírok értékesítésére, és így visszafizethették a bankoknak a felvett hiteleiket.