Egyre inkább gyakran találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy a gólyafiókák bálamadzaggal játszanak.
A Nagybaracskán készült felvételen, 2018. június 7-én, a fészkükben megjelenő gólyafiókák bájosan feszítenek, miközben a napfényben játszadoznak. A kép készítője Sóki Tamás, az MTI munkatársa, aki megörökítette ezt a különleges pillanatot.
A gólyák egyik legnagyobb ellensége a szigetelés nélküli középfeszültségű villanyoszlop. Évről évre nagyon sok madárral végez áramütés, de világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek a fészekanyagként bekerülő műanyagok, és azok közül is nevesítetten a bálamadzag.
Nemrégiben a Birdmania Madárpark és Természetvédelmi-mentőközpont megdöbbentő hírt osztott meg Facebook-oldalán: egy versegi gólyafészekben egy bálakötegelő madzag akadt a fiatal gólya lábára, amely végül amputációhoz vezetett. A jelentések szerint a kisgólya körülbelül két héten át szenvedett a madzag fogságában, mielőtt valaki végre visszajuttatta őt a fészkébe. Sajnos nem ez az első eset, hiszen a mentőközpont tájékoztatása szerint idén már két másik, zsineg miatt megsérült gólya is a segítségükre szorult. Hasonló balesetekről néhány évvel ezelőtt a Bükki Nemzeti Park is beszámolt, rámutatva arra, hogy a természetvédelmi problémák egyre sürgetőbbé válnak.
A műanyagok fészekanyagként való használata ma már mindennapos a gólyáknál, A mezőgazdaságban mindenféle kötözésre alkalmas bálamadzag darabjai gyakran maradnak kint a földeken, amit aztán sok madárfaj begyűjt a fészeképítéshez. A bálamadzag mellett gyakran a horgászok damiljai és más kötöző- vagy csomagolóanyagok is halálos veszedelmet tudnak jelenteni.
A Guardian által idézett legfrissebb kutatás rávilágít, hogy az Egyesült Arab Emírségek és a Lisszaboni Egyetem tudósai négy év alatt közel 600 fehérgólya-fészket dokumentáltak, és megdöbbentő módon ezeknek a fészkeknek majdnem 90%-ában találtak valamilyen műanyag szemetet. A 2023-as költési időszakban a kutatók rendszeresen, heti gyakorisággal vizsgálták a fészkeket, és aggasztó, hogy a megfigyelt fiókák 27%-a bálamadzagba tekeredve került elő. E fiókák többsége még csupán kéthetes volt ekkor. A bálazsinegekbe beleakadó fiókák között sokan megfulladnak, de sajnos az is gyakori, hogy a madzag okozta sebek fertőzéshez vezetnek, ami a madarak életét veszélyezteti.
A zsinegprobléma általános, nincsenek földrajzi korlátai, bár korábbi, Amerikában és Európában készült tanulmányok még kisebb érintettséget jeleztek, 0,3 és 12 százalék között volt a bálamadzagba tekeredett fiókák aránya.
A madarak védelme érdekében kulcsfontosságú, hogy a gazdálkodók alaposan eltávolítsák a műanyaghulladékokat a földjeikről. Emellett egyre inkább fontolóra veszik, hogy a polipropilén zsineg helyett biológiailag lebomló alternatívákat alkalmazzanak. Ez a lépés nemcsak a környezet védelmét szolgálná, hanem a madarak számára is biztonságosabb élőhelyet teremtene.
