Hihetetlen! Ez az oka annak, hogy a gazdák zebracsíkosra festették a tehenet!

Az idei Ig Nobel díj ismét meglepte a világot. Olvass tovább, ha szeretnéd megtudni, hogy mi köze a fokhagymás tejnek a csecsemőkhöz, vagy miért jó egy tehénnek, ha zebracsíkokat festenek rá!

Ha azt gondoltad, hogy a tudomány világában csak a komoly felfedezések léteznek, akkor még nem találkoztál az Ig Nobel díjjal! Ez a különleges elismerés a legszokatlanabb és legmeglepőbb tudományos eredményeket hivatott ünnepelni, és idén sem okozott csalódást. A nyertesek listáját olvasva garantáltan leesik az állad, és lesz miről mesélni a baráti összejöveteleken vagy a szomszéddal a kerítés mellett! Még a tehenek is tátott szájjal hallgatnák a történeteket, ha tudnák, miről van szó!

Zebracsíkos tehenek – az új rovarriasztó megoldás?

Japán kutatók idén mindenkit lenyűgöztek: bebizonyították, hogy ha a teheneket fehér csíkokkal festik meg, a vérszívó rovarok messze elkerülik őket. Ez a zseniális (és elképesztően mókás) megoldás olcsóbb és környezetbarátabb lehet, mint a vegyszeres rovarirtók. Szóval, ha legközelebb legelőn zebracsíkos tehenet látsz, ne lepődj meg - lehet, hogy épp egy Nobel-díjas találmányt csodálsz!

Szeptember 18-án került sor a 35. Ig Nobel-díj átadására, amely minden évben olyan kutatóknak jár, akiknek munkássága különleges, bár elsőre értelmetlen felfedezésekhez és haszontalan találmányokhoz vezetett – értesülhetünk a naphire.hu cikkéből.

Képzeld el, hogy egy hatalmas tehén lépdel eléd a zöldellő legelőn, és a napfényben csillogó szemei csak úgy ragyognak. Micsoda meglepetés lenne, igaz? - Fotó: Youtube

A 2025-ös biológiai Ig Nobel-díjat japán tudósok érdemelték ki, akik érdekes felfedezést tettek: a fekete tehenek, amikor fehér csíkokkal díszítették őket, sokkal kevésbé vonzották a vérszívó rovarokat, mint azok a tehenek, amelyeknek nem voltak ilyen csíkjaik. A kutatást Tomoki Kojima, az Aichi Mezőgazdasági Kutatóközpont szakértője irányította, és az eredmények figyelemre méltó betekintést nyújtanak a szarvasmarha és a rovarok közötti interakciók világába.

Felfedezésük potenciálisan környezetbarát alternatívát nyújt a hagyományos rovarirtó szerek helyett, és megerősíti azt az elméletet, miszerint a zebrák jellegzetes csíkjai hatékonyan elriaszthatják a vérszívó rovarokat. A japán Wagyu tehenek esetében gyakori probléma, hogy nem tudják szabadon legelni őket, mivel a vérszívók által terjesztett betegségek komoly fenyegetést jelentenek. Ezen kívül a rovarok jelenléte stresszt okoz a tehenek számára, ami negatívan befolyásolhatja a szaporodásukat.

"Egy tévéműsorban hallottam a zebra csíkjainak funkciójáról szóló elméleteket" - mesélte Kojima. Ekkor talált rá Tim Caro, a Bristoli Egyetem evolúcióbiológusának 2014-es tanulmányára, amely szerint a zebrák csíkjai nem a ragadozók elleni rejtőzködést, hőszabályozást vagy egymás felismerését szolgálják, hanem elsősorban a rovarok távol tartását. Korábbi vizsgálatok is megerősítették, hogy a legyek kerülik a fekete-fehér csíkos felületeket."

Kojima ezután úgy döntött, hogy „zebrásítja” a teheneket, hogy tesztelje a legyek elriasztásának hatékonyságát. Három fekete tehenet választottak ki a kísérlethez: az elsőt fehér csíkokkal díszítették, a másodikra fekete csíkokat festettek, míg a harmadikat érintetlenül hagyták, csíkozás nélkül. A csíkokat naponta frissítették, és reggelente, valamint esténként félórás megfigyeléseket végeztek, amely során rögzítették a tehenek különböző légyriasztó mozdulatait, mint például a fejrázást, lábdobálást és farokcsapkodást. A megfigyelések során fényképeket is készítettek az állatokra leszálló legyekről, hogy dokumentálják a kísérlet hatásait.

A kísérletet több fordulóban megismételték, majd egy évvel később újabb három tehenet vontak be. Az eredmények egyértelműek voltak: a fehér csíkokkal festett tehenekre lényegesen kevesebb vérszívó szállt, és éppen ezért azok ritkábban védekeztek a rovarok ellen, mint a másik két csoport. A magyarázat egyelőre nem biztos, bár egyes kutatók szerint a csíkok vizuálisan összezavarják a legyeket, Kojima szerint azonban további vizsgálatok szükségesek.

A kutatás 2019-es publikálása óta japán gazdák is kipróbálták a módszert, azonban nem a Kojima csapata által használt, könnyen lemosható festékkel, tartós, akár egy hónapig is megmaradó festékkel csíkozták be a teheneket. A festék a kutatók szerint nem okoz semmilyen egészségügyi kockázatot.

Egy gazda az Asahi Shimbun napilapnak 2024-ben osztotta meg élményeit: "Kezdetben kétkedtem, de igazán meglepett, hogy a rovarok valóban elkerülték a farmot. Ráadásul nem történt meg az, amire félve gondoltam: a többi tehén nem mutatott agressziót a festett társai iránt."

Fokhagymás tej, a különleges ízélmény, amely a konyhában új dimenziókat nyit meg. Képzeld el a gazdag, krémes ízt, amely egyesíti a fokhagyma aromáját a tej lágy textúrájával. Ezzel szemben ott van a négysajtos pizza, ami a sajtok szerelmeseinek igazi paradicsoma. A mozzarella, parmezán, gorgonzola és cheddar harmonikus egyvelege egy igazi kulináris élvezet, ami minden falatnál újabb ízeket hoz elénk. Ehhez a két ínycsiklandó fogáshoz pedig nem árt némi tudatosság, ezért a teflon diéta, ami a könnyű, zsírszegény főzési módszereket népszerűsíti, remek választás lehet. Ezzel a módszerrel élvezhetjük a finom ételeket anélkül, hogy túl sok kalóriát vinnénk be. Ez a három különlegesség tökéletesen kiegészíti egymást, és egyedi gasztronómiai kalandra invitál!

Az élelmiszeripar is kapott a furcsaságokból: kiderült, hogy ha az anyuka fokhagymát eszik, az anyatej íze is megváltozik, és a babák emiatt hosszabban képesek azt magukhoz venni.

De a négysajtos pizza sem maradhatott ki a buliból: togoi gyíkok voltak a tesztelők, és kiderült, hogy a legmenőbb étel a négysajtos pizza lett! Ki hitte volna, hogy ezek a kis hüllők ennyire kifinomult ízléssel rendelkeznek?

A teflon diéta koncepciója valóban figyelemfelkeltő: a nullakalóriás PTFE-porral gazdagított ételek állítólag képesek lennének mérsékelni az éhségérzetet. Noha a kutató állítása szerint ez működhet, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) nem osztotta a lelkesedést – és ezt teljes mértékben megérthetjük.

UV-lámpás cipőtároló és a körömnövekedés megszállottja

Az indiai mérnökök legújabb találmánya, egy UV-lámpás cipőtároló, forradalmasítja a lábszag elleni harcot, hiszen képes elpusztítani a kellemetlen szagokért felelős baktériumokat. De vigyázat! Néha kicsit túl lelkesedik a feladatával, és előfordulhat, hogy a cipőket is megégeti. Szóval, ha a jövőben füstölő sportcipő illatával találkozol, lehet, hogy nálatok is bevezették ezt az innovatív, de kissé túlbuzgó csodát!

Végül egy rendkívül kitartó kutató, William Bean professzor története emelkedik ki, aki 35 éven keresztül figyelemmel kísérte saját körmeinek növekedését. Kitartása példaértékű volt, de a megérdemelt elismerést sajnos már csak posztumusz vehette át.

Miért lényegesek ezek a különös kutatások? Az ilyen jellegű vizsgálatok gyakran új perspektívákat nyújtanak, amelyek nem csupán a tudományos világot gazdagítják, hanem a mindennapi életünkre is hatással lehetnek. A furcsa és szokatlan témák feltárása lehetőséget ad arra, hogy mélyebben megértsük a világ működését, és felfedezzük azokat a kapcsolódásokat, amelyek elsőre talán észrevétlenek maradnának. Ezen kutatások révén innovatív megoldások születhetnek, és a kreatív gondolkodás serkentése révén új utakat nyithatunk a tudomány és a technológia fejlődésében. Tehát ezek a furcsa kutatások valójában az emberi kíváncsiság és a felfedezés iránti vágy kifejeződései, amelyek segítenek minket abban, hogy a világot gazdagabbá és érthetőbbé tegyük.

Az Ig Nobel díj lényege, hogy először megnevettet, aztán elgondolkodtat - és tényleg: ezek a kutatások néha annyira abszurdak, hogy elsőre csak nevetünk, de aztán rájövünk, hogy akár komoly problémákra is kínálhatnak megoldást. Ki tudja, lehet, hogy a jövő zöld forradalma éppen egy zebracsíkos tehénnel indul majd!