Emberi fogak és műfogsorok hevernek szétszórva: mintha a rémisztő fogorvosi világ egy elhagyott menedékévé váltak volna. A menekültek nyomait hagyták maguk után, miközben a rémfogászat sötét árnyai között kóborolnak. | BorsOnline
Képzeld el, ahogy a sötét, elhagyatott épület körülötted remeg a levegő. Az ablakok repedezettek, és a falakon penészfoltok terjednek, mintha a falak is suttognának valamit, amit csak a bátortalan fül hallhat. Az épület falai között egykor életek zajlottak, de most csak a csend honol, melyet időnként egy távoli nyikorgás vagy egy ismeretlen léptek zaja töri meg. A levegőben érezni a penész és a rozsda szagát, amitől a gyomrod összeszorul. Az árnyak táncolnak a sarkokban, mintha figyelnének, és minden lépésed visszhangzik, mint egy figyelmeztetés, hogy itt valami nincs rendben. Az elhagyatott helyek különös hatással vannak az ember lelkére; a félelem és a kíváncsiság keveredik benned, miközben egyre mélyebbre merészkedsz a sötétségbe. Minden zugban ott lappang a múlt fájdalma, és te csak egy vagy a sok közül, aki megpróbálja felfedezni a titkokat, ami talán jobb lett volna, ha örökre rejtve maradnak.
Minden olyan intézmény, ahol emberek gondozásával foglalkoznak, sokszor rejt magában sötét titkokat. Balesetek, orvosi műhibák, drámai műtétek, titkos kísérletek és tragikus halálesetek árnyéka lebeg ezen a helyeken. Az ember szívét még inkább megfagyasztja, amikor üresen, a semmi közepén álló épületeket pillant meg. Az elhagyott falak között a szobák látványa olyan félelmet kelt, mintha a múlt szellemei kísértenének, és a csend súlya egyre nehezedik a lélekre.
A neves Chloe Urbex egy elhagyatott német egyetemi kórház titokzatos világába kalauzol minket, ahol az idő mintha megállt volna. Az épület falai között kószálva az ember szeme szinte mindenütt orvosi műszerekbe ütközik, amelyek a múlt emlékét őrzik. A steril, üres szobák hűvös hangulata nyugtalanító érzéseket kelt, mintha a falak maguk is titkokat súgnának. A legmegdöbbentőbb látvány azonban egy folyosón vár ránk, ahol emberi fogak borítják a padlót, mintha egy sötét történet darabkáit hagyták volna hátra. A szobákban rengeteg gép és impozáns mechanikai eszköz található, amelyek egykor talán életet mentettek, de most elhagyatottan, megkopva várják sorsukat. Fogsorok, fogminták, fúrók és a vészjósló labortermek hangulata egyfajta borzongást idéz elő, mintha a hely még mindig őrizné azokat a titkokat, amelyeket a falak láttak és hallottak.
