Enélkül egyre több magyar számára lehetetlenné válik, hogy elhagyja az országot: az utazás költségei elképesztően megemelkedtek. – Pénzcentrum

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb Mobilpiaci jelentése alapján a magyar előfizetések 27%-a, ami körülbelül 2,7 millió eszközt jelent, tavaly év harmadik negyedévében külföldi szolgáltatók mobilinternet-hálózatához csatlakozott.
Az NMHH rendszeresen frissített jelentésekben számol be a mobiltelefon-használati szokásokról, beleértve a hanghívások és a külföldi mobilinternet használatát is. A negyedéves adatok elemzése során megfigyelhető, hogy a COVID-19 időszakától függetlenül évről évre folyamatosan nő a külföldön használt mobiltelefon előfizetések száma. Érdekes, hogy a külföldi használatra szánt telefonok aránya erősen szezonális ingadozást mutat: a nyári szabadságok idején, a harmadik negyedévben, jelentős növekedés tapasztalható, míg a téli hónapokban a használat drámaian csökken. Ezen kívül megfigyelhető, hogy 2019-ig a külföldi hanghívást indító előfizetések száma dominált, azonban ezt követően a mobilinternetre csatlakozók száma vált a legnagyobbá.
Az NMHH Internethasználói felmérése alapján 2024-ben a 16 éves vagy idősebb mobilhasználók 28 százaléka utazott az elmúlt 12 hónapban üdülés, munka vagy tanulás céljából olyan országba, ahol - az európai szintű szabályozásnak megfelelően - hazai tarifával használhatta mobilját (pl. európai uniós országok, Egyesült Királyság, Izland, Norvégia). A mobilhasználók 17 százaléka indított hanghívást a kedvezményes zónában, és 22 százalék használta a mobilinternetet. Érdekes, hogy ilyen esetben, bár a költségek a hazaihoz hasonlóak, az utazók többsége mégis kevesebbet mobilozik, mint otthon.
A kedvezményes zónán kívülre már kevesebben utaztak. A mobilelőfizetők 13 százaléka fordult meg ott, ahol már nem hazai tarifák alapján számláznak a mobilszolgáltatók. 8 százalékuk indított hanghívást és 8 százalék használta a mobilinternetet. A kétféle zónába utazók mobilhasználati arányai alapján elmondható, hogy elsősorban a mobilinternet használatát csökkentették a magasabb roamingköltségek.
A kedvezményes zónán kívül a roamingdíjak általában elég magasak. Ugyanakkor a hazai szolgáltatók lehetőséget kínálnak arra, hogy az előfizetési díjon felül kiegészítő roaming adatkeretet vásároljunk. Ezáltal bár drágábban, de legalább előre tervezhető áron internetezhetünk külföldön. Gyakran azonban kedvezőbb lehetőségként merül fel a helyi előfizetés vagy akár eSIM vásárlása, amelyet bankok vagy légitársaságok online felületein érhetünk el. A tapasztalatok szerint a kedvezményes zónán kívül utazók közül 47 százalék már élt is ezzel a lehetőséggel az elmúlt évben. Az ilyen alternatív szolgáltatások igénybevétele viszont nem növeli a hazai mobilszolgáltatók bevételét.
Manapság az okostelefon már nem csupán egy luxusáru, hanem a mindennapi élet egyik alapvető kelléke. Azonban egy új telefon beszerzése komoly anyagi terhet róhat a családok költségvetésére. Éppen ezért az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerülnek a "refurbished", vagyis felújított, valamint a használt telefonok, amelyek sokak számára vonzó alternatívát jelentenek az új készülékekkel szemben. E megoldások nemcsak pénzt takarítanak meg, hanem fenntarthatóbb választást is kínálnak a technológiai eszközök használatában.
Figyelembe véve, hogy az online piactereken számos megbízhatatlan eladó tevékenykedik, és sok használt elektronikai boltban a készülékek ára gyakran alig alacsonyabb, mint az új termékeké, felvetődik a kérdés: vajon tényleg megéri használt, felújított telefont beszerezni?
Mennyire bíznak az emberek a "refurbished" termékekben? Mennyire elterjedt ez a megoldás Magyarországon? Milyen előítéletek, tapasztalatok, aggodalmak vagy éppen pozitív élmények övezik ezt a piaci trendet? E kérdésekre keresünk választ a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös, független kutatásában. Kérjük, szánj egy kis időt a kérdőívünk kitöltésére! Segítségeddel mélyebb betekintést nyerhetünk a refurbished termékek iránti bizalom mértékébe és az ezzel kapcsolatos attitűdökbe. Köszönjük!