Ez rejlik a százévesek vérében, ami másokban nem fellelhető - Üdvözlet Magyarország!

Az elmúlt évtizedekben a 100 éves életkor elérése már nem csupán ritka kivétel, hanem egyre gyakoribb jelenség: a százévesek száma világszerte gyorsan növekszik, és az előrejelzések szerint 2022 és 2050 között ötszörösére emelkedik.

A tendencia új kérdéseket ébreszt: vajon miért élnek egyes emberek lényegesen hosszabb ideig, mint mások? Egy nemrégiben elvégzett svéd kutatás új perspektívát nyújt erre a rejtélyre, mivel a vér biomarkereinek elemzésével olyan jellemzőket tárt fel, amelyek a hosszú élet titkát sejtetik.

A Karolinska Intézet tudósai a GeroScience című szaklapban tették közzé legfrissebb kutatási eredményeiket, amelyek során 44 ezer svéd állampolgár vérmintáit vizsgálták meg, életkoruk 64 és 99 év között mozog. A kutatás több évtizedes időtávlatra tekintett vissza, lehetővé téve a hosszú távú egészségi trendek és változások feltérképezését.

A résztvevők közül 1 224-en, azaz körülbelül 2,7 százalékuk érte el a százéves kort, és ebből a csoportból 85 százalék a női lakosságot képviselte. Érdekes megfigyelés, hogy ezek az egyének már jóval korábban is kiemelkedtek a többiek közül. Ritkábban szorultak kórházi ellátásra, emellett jobb memóriával rendelkeztek, és laboratóriumi vizsgálataik eredményei is arra utaltak, hogy szervezetük öregedési folyamatai lassabb ütemben zajlanak.

A kutatás során 12 különleges, véralapú biomarkert vizsgáltak, amelyek szoros összefüggésben állnak az anyagcserével, a máj és a vesék működésével, valamint a tápláltsági állapottal, a gyulladásokkal és a vérszegénységgel. A jövőbeni centenáriusok 60-as éveikben meglepően alacsony vércukorszintet, kreatinint és húgysavszintet mutattak, és rendkívüli értékek szinte sosem jelentkeztek náluk – számol be róla az Earth.com.

Például alig volt olyan, akinek a vércukorszintje meghaladta volna a 6,5 mmol/l-t vagy a kreatinin szintje az 125 µmol/l-t. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a vércukor- és vesefunkciók egészséges tartományban tartása kulcsfontosságú lehet a hosszú élethez.

Furcsa és izgalmas kapcsolat bontakozott ki a koleszterin és a vas szintje között: azok az egyének, akiknek közepes vagy annál magasabb értékeik voltak, jelentősen nagyobb eséllyel éltek meg a századik születésnapjukig, mint azok, akik a legalacsonyabb tartományba tartoztak.

Ezzel a háttérrel a vércukor, kreatinin, húgysav és egyes májenzimek emelkedett szintje jelentősen csökkentette a hosszú élet lehetőségét. Kiemelkedően figyelemre méltó volt a húgysavszint, amely a legszembetűnőbb összefüggést mutatta: a legalacsonyabb húgysavszinttel rendelkező csoport tagjai közül 4 százalék érte el a százéves kort, míg a legmagasabb szinttel rendelkezők között csupán 1,5 százalék tudott eljutni idáig.

A kutatás eredményei arra világítanak rá, hogy a százévesek között óriási eltérések figyelhetők meg: míg egyesek még idős korukban is aktívan részt vesznek a társadalmi életben, addig mások súlyosabb egészségügyi gondokkal küzdenek. A svéd kutatócsoport célja, hogy feltárja, vajon ezek a különbségek már a korai vérvizsgálatok során is előre jelezhetők-e. Ez a felfedezés kulcsfontosságú lehet az idősebb korúak ellátásának és egészségügyi stratégiáinak megtervezésében.

A tanulmány nem állítja, hogy a laborértékek egyértelműen a táplálkozás vagy a genetika eredményei lennének, de hangsúlyozza, hogy az anyagcsere és a szervek egészsége már jóval a nyugdíj előtt meghatározó tényező. A családi öröklődés, az étkezési szokások, az alkoholfogyasztás, a testmozgás és a véletlen mind hozzájárulnak ezekhez az értékekhez.

A "Kék Zónák" – mint Okinawa vagy Szardínia – példái világosan mutatják, hogy a kiegyensúlyozott étkezés, a rendszeres fizikai aktivitás és a minimális krónikus gyulladás kulcsszerepet játszanak a hosszú és egészséges élet titkában.

A jövőben a tudósok célja, hogy a genetikai elemzések és a gépi tanulási algoritmusok segítségével még pontosabb előrejelzéseket készítsenek a hosszú élet lehetőségeiről. Ezzel a megközelítéssel lehetőség nyílik arra, hogy időben beavatkozzanak az egészség megőrzése érdekében. A hangsúly nem csupán a betegségek kezelésén van, hanem az egészséges életévek számának növelésén is.

A vér biomarkereinek nyomon követése, különösen a vesefunkció, a májenzimek, az éhgyomri vércukor és a húgysav szintje, már a középkorú emberek esetében is kulcsfontosságú információkat nyújthat az egészségügyi állapot megértésében. Az életmódunkban végrehajtott egyszerű változtatások, mint például a rendszeres séták beiktatása, a cukros italok mérséklése, a változatos fehérjefogyasztás és a stressz hatékony kezelése, jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezeket az értékeket a kívánatos szinten tartsuk.

A százéves élet elérésének titka nem csupán a sors keze, hanem egy komplex folyamat eredménye, amelyben a korai életkorban gyűjtött vér biomarkerek kulcsszerepet játszanak. Ezek az új felfedezések friss fényt vetnek az öregedés tudományára és az egészségmegőrzés stratégiáira, arra utalva, hogy a hosszú és aktív élet receptje már jóval a nyugdíjas évek előtt megkezdődik.