A globális búzapiac feszültté vált – a magyar termelők számára kihívásokkal teli időszakot hozott.

Bár a világban rekordmennyiségű búza betakarítása várható, a globális búzapiacot egyre fokozódó nyomás terheli. A készletek csökkenése és a verseny intenzitásának növekedése miatt a hazai termelők komoly dilemmákkal szembesülnek.

Bidló Gábor, az Első Pesti Malom Zrt. vezérigazgató-helyettese az Agroinform webinárium keretében mélyreható elemzést nyújtott a Fekete-tenger térségének hatásairól, a kukorica és búza globális összefüggéseiről. Kiemelte, hogy a magyar búza csak a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelően maradhat versenyképes az európai exportpiacokon. Az előadás során részletesen foglalkozott a piaci trendekkel és a termelési kihívásokkal, amelyek a mezőgazdasági szektor jövőjét alakítják.

A 2025-26-os szezonra vonatkozóan a szakértők előrejelzése szerint körülbelül 808 millió tonna búzatermés várható - kezdte el mondandóját. Kiemelte, hogy bár ezek a számok lenyűgözőek, nem biztosítanak stabil környezetet. A termelés és a felhasználás szinte egyensúlyban van, ami azt jelenti, hogy a szezon végén a készletek lényegében nem fognak jelentősen növekedni.

2019 óta a globális készletek 300 millió tonnáról 260 millió tonnára csökkentek, ami körülbelül 10-15% -os visszaesést jelent. A gazdasági elvek alapján ez áremelkedést kellene, hogy eredményezzen, azonban a világpiac valósága eltér ettől. Ennek fő oka, hogy bizonyos régiók kieséseit más területek termelése kompenzálta, így a keresleti nyomás csupán helyi szinten érvényesült.

Fotó: Shutterstock

Kukorica: a búzapiac titkos mozgatórugója A kukorica nem csupán egy hétköznapi gabona, hanem egy rejtett erőforrás, amely jelentős hatással bír a búzapiac alakulására. Érdemes megvizsgálni, milyen szerepet játszik ez a sokoldalú növény a globális mezőgazdasági rendszerben, és hogyan formálja a búza árait, keresletét és kínálatát. Fedezzük fel a kukorica rejtett hatásmechanizmusait, és tárjuk fel, miért is érdemes figyelemmel kísérni ezt a látszólag másodlagos szereplőt a gabonapiac színpadán.

Bár a webinárium középpontjában a búza állt, Bidló Gábor úgy érezte, elengedhetetlen, hogy a kukorica globális trendjeit is érintse. Kiemelte, hogy Kína jelentős belső készleteket halmoz fel, amelyek szinte észrevétlenek maradnak a nemzetközi piacon, így ezek a tartalékok nem gyakorolnak közvetlen hatást az árak alakulására.

- A világ kukoricatermése idén elérheti az 1 260 millió tonnát, ami fedezi a globális igényeket - jelentette ki a szakember. A déli félteke, különösen Dél-Amerika, kulcsfontosságú exportőr, amely nyáron képes árazási nyomást gyakorolni Európára. Ez a szituáció közvetetten a búza versenyképességét is befolyásolja, mivel a két termény helyettesítheti egymást.

A Fekete-tenger térsége diktálja az irányt

A globális gazdaság egyik legfontosabb hajtóereje továbbra is Oroszország és Ukrajna.

A két ország együttes búzaexportja 60-63 millió tonna körüli, és a stratégiai időzítéseik figyelemre méltó - fejtette ki a szakértő. - Ukrajna gyorsan piacra dobja termését, főként a július és december közötti időszakban, míg Oroszország inkább megvárja a megfelelő pillanatot. Ők előbb hagyják, hogy Ukrajna értékesítse a készleteit, majd februártól kezdik el az intenzívebb exportot, amikor a régióban már nem találkoznak komoly versenytárssal - ismertette a stratégiát. Ez a megközelítés jelentős hatással van az európai árakra, hiszen az EU éves búzaexportja mindössze 35 millió tonna környékén mozog, ami kevesebb, mint a felét teszi ki az orosz-ukrán szállítmányoknak.

Magyarország: árak elszállása, korlátozott lehetőségek és olasz termékekre való ráutaltság

A hazai helyzetre térve Bidló Gábor egyértelműen fogalmazott:

A magyar gabonapiac jelenleg jelentős túlárazottsággal küzd. A hazai eurobúza ára 260 dollárra rúg, míg Észak-Olaszországban a hasonló termékek ára már 270 dollár környékén mozog. Ez önmagában talán még nem is lenne probléma - mutatott rá a szakértő -, ám míg az ukrán hajóra rakott búza ára csupán 227 dollár, a román szállítmányok már 218 dollárért elérhetők. Ráadásul a fuvarköltségek Észak-Olaszországba 16,5 dollárra rúgnak, ami komoly hátrányt jelent számunkra, hiszen a mi közúti szállítási díjunk eléri a 40 dollárt. Ez a piaci struktúra lehetetlenné teszi, hogy a tonnánkénti árak 70 ezer forint felett stabilan fennmaradjanak. A hazai árszintnek lefelé kell korrigálnia, különösen akkor, ha a prémiumminőség nem tudja megőrizni az árkülönbséget.

Csak a prémium minőség menthet

Van azonban egy szűk, de erős kitörési pont: a magas fehérjetartalmú, prémium minőségű búza.

- 13,5-14 százalékos fehérjetartalommal, homogén, ipari feldolgozásra is alkalmas árualappal még van keresnivalónk az olasz piacon - hangsúlyozta. - A magyar export több mint fele ide irányul, így kulcsfontosságú, hogy ezen a piacon versenyképesek maradjunk. Ehhez viszont elengedhetetlen az árualap koncentrációja, a tiszta beltartalom és a logisztikai hatékonyság.

A világpiacon a szezonvégi zárókészlet továbbra is a felhasználás 30% fölött van, ami elvileg 4 hónapra elegendő globális tartalékot jelent. Azonban Bidló szerint ez a biztonság látszólagos, hiszen az export 65-70 százaléka mindössze öt ország kezében van, amelyek többsége az északi féltekén található.

A végső cél: csak közös erőfeszítéssel érhetjük el a stabilitást.

A mai európai és globális versenyben a magyar termelők sikeressége kulcsfontosságú tényezője a minőségre való fókuszálás, valamint a piacon való közös fellépés. Legyen szó kereskedelmi szövetkezetek létrehozásáról vagy szerződéses termeltetési formák alkalmazásáról, a együttműködés elengedhetetlen. A piac dinamikus, és nem vár senkire - nekünk kell alkalmazkodnunk a kihívásokhoz - hangsúlyozta Bidló Gábor előadásának végén.

Ez a cikk a Kalászos útravaló című Agroinform TechMagban jelent meg. A magazin legfrissebb számát itt tudod végiglapozni: