Fiatalok bűnbánati napja a Circus Maximus gyóntatófülkéiben: A változás magában a fiatalokban kezdődik - Vatican News Egy különleges esemény zajlik a történelmi Circus Maximus területén, ahol a fiatalok bűnbánati napja került megrendezésre. Itt a gyóntat

A fiatalok szentévi jubileuma csúcspontján, augusztus elsején, pénteken, több százezer fiatal gyűlt össze egy különleges bűnbánati napra. Miután lelkileg felkészültek, a kiengesztelődés szentségében részesültek, hogy megtisztult szívvel vehessenek részt a szombat esti virrasztáson a Tor Vergata-i helyszínen, valamint a vasárnapi reggeli szentmisén Leó pápával együtt. Ez a nap nem csupán lelki megújulást hozott számukra, hanem közösségük megerősítését is szolgálta, hiszen együtt, egy célért jöttek össze.

Róma legendás hét halma között, a város szívében emelkedett ki valaha a Circus Maximus, a Nagycirkusz, amely hatalmas, 300 ezer fős közönség befogadására volt képes. Ez a monumentális szabadtéri aréna a rómaiak szórakozásának középpontjává vált. Az idő múlásával bár a dicsőséges márványépítmény elhomályosult, annak alapstruktúrája még mindig tanúskodik a múlt nagyságáról. Ma a küzdőtér, amely három focipálya méretű, új lehetőségeket kínál a fiatalok számára. Itt mindenki lehetőséget kap arra, hogy aktívan formálja saját sorsát, és ne csupán passzív nézőként, hanem elkötelezett szereplőként, bűnbánó szívvel lépjen a középpontba, alakítva életének történetét.

Kétszáz gyóntató pavilon-sátor sorakozott egymás mellett, mindegyikben ezer pap váltotta egymást, hogy tíz különböző nyelven hallgassák meg a fiatalok szívből jövő vallomásait. Közöttük volt Mirjam is, aki a gyönyörű Marche-i Adria partjáról érkezett, és elmondta: "Ennyi ember között, egy nem éppen csendes helyen, nem is gondoltuk volna, hogy ennyire erőteljesen érezni fogjuk Isten ölelését." A 29 éves Martina, aki a dél-olasz Foggiából jött, a szentgyónása után így nyilatkozott: "Minden áldás egy új élet első napja, és most ezt az érzést hordozom a szívemben."

A 85 ezer négyzetméteres küzdőtér egyik oldalán, a Palatinus dombon a hajdanvolt császári lakónegyed máig fenséges palotaromjai tekintenek a cirkuszra, míg a másik oldalon az Aventinus domb áll, ahol egykor az Urbs-alapító Romulus és Remus döntöttek a Város alapításáról, ma pedig a dombon álló Santa Sabina, Sant'Alessio és Sant'Anselmo bazilikákban dicsérik az Istent.

Színes zászlók hirdették a fiatalok számára, hogy mely nyelveken oszthatják meg bűneiket, és rövid beszélgetéseket folytathatnak a gyóntató atyákkal, hiszen a sátorfülkék előtt hosszú sorok kígyóztak. A város, amely általában tele volt fiatalok zajával és nyüzsgésével, ezen a napon a Circus Maximusban csend honolt. A kegyelemre várakozó fiatalok puszta jelenléte is vallomás volt arról, hogy mindannyian Isten végtelen irgalmára szorulunk. A rendezők gondoskodtak arról is, hogy a feloldozásra áhítozó lelkek friss vízhez jussanak; ezért önkéntesek százai osztották szét a hideg ásványvizes palackokat, hogy enyhítsék a várakozás feszültségét.

Ám nemcsak a fiatalok, hanem a gyóntatóatyák is a világ minden tájáról érkeztek a Rómába vezető sokféle út egyikén, másikán. Mint például a 40 éves, Fülöp-szigeteki Mark Destura atya, aki egy kaliforniai, Los Angeles-i plébánián ifjúsági és hivatásgondozó lelkipásztori munkát végzett, de jelenleg a Pápai Gergely Egyetemen tanul. A gyóntatófülkékben egyik fiatal a másikat váltotta, többnyire a gyóntató pappal szemben ülve, némelyek letérdelve mondták töredelmüket. Egyik gyóntató atya, aki éppen a társa váltott fel, mesélte el, a "fiatalok szívében lángoló tüzet érzett, hiszen nekik is nagy szükségük van Istenre. Többnyire azért jönnek ide, mert a reményt keresik ebben a bizonytalanság és zavarodottság uralta világban". Gyakori látvány volt, hogy a feloldozás után a pap és a gyónó felálltak, kezet fogtak egymással és sokszor mélyen átölelték egymást, mint a tékozló fiú és az eléje siető papája. José Maria fiatal tanárnő a spanyolországi Cartagenából érkezett: "Teljesen boldognak érzem magam. Még soha nem láttam ennyi katolikus embert egy helyen, szinte ugrálni szeretnék az örömtől. Hazatérve, még jobban fogok törekedni arra, hogy hitemet mind jobban átadjam tizenéves tanítványaimnak".