A nemek közötti egyenlőtlenség számos aspektusa különösen kiemelkedő hatással van a fogyatékkal élő emberek életére. A nők és lányok, akik egyben fogyatékkal élők is, gyakran kétszeres hátrányos helyzetben találják magukat: egyrészt a nemi alapú diszkrimi

Az Európai Unió területén a 20 és 64 év közötti fogyatékkal élő nők munkavállalási aránya csupán 48,1%-ra tehető.

Az EU-ban körülbelül 87 millió ember él valamilyen fogyatékossággal. Az értelmi fogyatékossággal élő nők több nehézségbe ütköznek a munkavállalás terén, mint a fogyatékkal élő férfiak és a fogyatékkal nélkül élő nők.

Az Európai Unió területén a 20 és 64 év közötti fogyatékkal élő nők munkavállalási aránya csupán 48,1%-ra tehető. Ez a szám alacsonyabb, mint az azonos korcsoportba tartozó fogyatékkal élő férfiaké (53,7%). A fogyatékkal élők 62%-a van jelen a munkaerőpiacon, szemben a fogyatékkal nem élők 82%-ával.

Az Európai Unió területén a fogyatékkal élő nők kétszer-ötször nagyobb eséllyel tapasztalják meg a családon belüli erőszakot, mint azok, akik nem élnek fogyatékossággal. Ez a jelenség különösen aggasztó, mivel az erőszak gyakran a fogyatékosságuk sajátos jellemzőiből fakadóan nyer formát. Például sokszor elszigetelésre kényszerítik őket, intézményekben szenvednek bántalmazást, vagy éppen a szükséges orvosi ellátásukhoz való hozzáférést tagadják meg tőlük.

2024-ben tizenkét ország jogszabályai továbbra is lehetővé tették a kényszersterilizálás különböző formáit, és ebből három ország esetében a kiskorúakra is vonatkozik ez a gyakorlat.

Az idősebb nők gyakrabban találkoznak olyan kihívásokkal, amelyek miatt szükségük van támogatásra, mint a férfiak, és sok esetben nehezebb helyzetekkel kell megküzdeniük az önálló életvitel során.

A támogatásra szoruló idősek körében a 65 év feletti nők körülbelül 37%-a szorul hosszú távú támogatásra, szemben a férfiak 23%-ával.