Itt egy újabb mérföldkő a mesterséges intelligencia világában!

2025. február 2-án elértük az első jelentős mérföldkövet az uniós rendelet alkalmazásában, amely a mesterséges intelligenciát (MI, angolul AI - Artificial Intelligence) érinti.
Az Európai Parlament és a Tanács 2024. június 13-án elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló (EU) 2024/1689 Rendeletet, amely 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba. A jogalkotó azonban az alkalmazás terjedelmét fokozatos bevezetéshez kötötte. Az első fontos időpont 2025. február 2., amelytől kezdődően a Rendelet I. és II. fejezetének rendelkezései érvénybe lépnek. Ez a szakasz alapvető kereteket határoz meg, beleértve a tárgyi és személyi hatályt, a fogalommeghatározásokat, valamint a mesterséges intelligenciára vonatkozó kompetenciakövetelményeket. Ezen a napon lépnek életbe a tiltott mesterséges intelligencia alkalmazásokra vonatkozó előírások is, amelyek a "tiltó listára" kerültek. A jelenlegi üzleti környezetben a mesterséges intelligencia szinte elengedhetetlen elvárássá vált, azonban sok ember, aki napi szinten használja ezeket a technológiákat, alapvető kérdésekre nem tud választ adni. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a technológia terjedése ellenére a megértés és az alkalmazási keretek még mindig nem elégségesek a felhasználók számára.
Cikksorozatunkban részletesen megvizsgáljuk az 2025. február 2-tól érvényes alapvető szabályozásokat, hogy segítsük az MI ismeretek elmélyítését. Ez a fogalom egyre nagyobb szerepet kap a jövőben, nemcsak a fejlesztők és forgalmazók, hanem az MI rendszereket használó szakemberek körében is. Célunk, hogy olvasóink számára érthető és hasznos információkat nyújtsunk a mesterséges intelligencia világában való eligibilitásról és a várható változásokról.
MI egyáltalán a mesterséges intelligencia alkalmazás, vagy rendszer?
A mesterséges intelligencia említése szinte mindennapos, azonban kevesen értik és tudják, hogy pontosan miről is van szó. Az emberek leggyakrabban a robotokkal azonosítják ezt a technológiát, azonban a robotika és a mesterséges intelligencia nem egy és ugyanaz, jóllehet a robotika sokszor alkalmazza az MI rendszert. Ahhoz, hogy egyáltalán tisztában legyünk milyen rendszereknél is kell az MI szabályozást alkalmazzuk, tudnunk kell miről is van szó.
A "MI-rendszer" olyan gép alapú megoldás, amelyet különböző autonóm működési szintek figyelembevételével alakítottak ki. E rendszer a bevezetését követően képes alkalmazkodni a változó körülményekhez, és a kapott információk alapján – akár nyíltan, akár rejtetten megfogalmazott célok érdekében – képes következtetni arra, hogy milyen módon generáljon kimeneteket. Ezek a kimenetek lehetnek előrejelzések, tartalmak, ajánlások vagy döntések, amelyek hatással lehetnek a fizikai világra vagy a virtuális környezetre.
A fogalommeghatározáskor igyekeztek az MI rendszereket megkülönböztetni egyéb, hagyományosan már rendelkezésre álló és használt szoftverrendszerektől. Ezen megkülönböztetés egyik fő eleme az MI rendszer - mint gépi rendszer - azon képessége, amelyet következtetésnek hívunk. "A következtetés képessége egyfelől az olyan kimenetek - például előrejelzések, tartalom, ajánlások vagy döntések - előállításának folyamatára utal, amelyek befolyásolni tudnak fizikai és virtuális környezeteket, másfelől pedig az MI-rendszerek azon képességére, hogy bemenetekből vagy adatokból modelleket vagy algoritmusokat - vagy mindkettőt - tudnak levezetni." A mesterséges intelligencia rendszerek tehát olyan szoftverek, amelyeket meghatározott módszer alapján hoznak létre, a következtetés képességével, amely segítségével explicit, vagy implicit módon meghatározott célkitűzések mentén történik a működés.
Az MI-rendszerek óriási hatékonyságát az adja, hogy ezen rendszerek következtetési kapacitása messze meghaladja az eddig megszokott és alapvető adatkezelés körét, "azáltal, hogy lehetővé teszi a tanulást, az érvelést vagy a modellezést."
Az emberek félelme a gépek lázadásától abból fakad, hogy tartanak az önállóan működő gépek kontrollt vesztett elszabadulásától. Tény, hogy "az MI-rendszereket úgy alakították ki, hogy eltérő szintű autonómiával működjenek, ami azt jelenti, hogy tevékenységeiket illetően bizonyos mértékben függetlenek az emberi közreműködéstől és bizonyos mértékben képesek emberi beavatkozás nélkül működni. Az MI-rendszerek a bevezetésüket követően alkalmazkodóképességet tanúsíthatnak, amely a rendszer használat közbeni változását lehetővé tévő öntanulási képességekre utal. Az MI-rendszerek önállóan vagy termék alkotóelemeként használhatók, függetlenül attól, hogy a rendszert fizikailag integrálták-e a termékbe (beágyazott rendszer), vagy hogy anélkül szolgálja-e a termék funkcionalitását, hogy abba beépítenék (nem beágyazott rendszer)"
A szabályozás lényege szerint az MI-rendszereket felhasználási céljuk és alkalmazási területük alapján kockázati besorolás szerint kell kategorizálni és ezen kategóriáknak megfelelő kockázatokhoz igazodó kötelezettségeket kell teljesíteni a fejlesztőknek, szolgáltatóknak és az alkalmazóknak egyaránt.
- az Unióban MI-rendszereket forgalomba hozó vagy üzembe helyező, vagy általános célú MI-modelleket forgalomba hozó szolgáltatók, függetlenül attól, hogy az említett szolgáltatók letelepedési vagy tartózkodási helye az Unióban vagy harmadik országban van-e;
Az MI-rendszerek felhasználói, akik az Európai Unión belül élnek vagy tartózkodnak.
Azok az MI-rendszerek, amelyek szolgáltatói és felhasználói harmadik országban találhatóak, és az általuk generált kimeneteket az Európai Unió területén alkalmazzák.
- az MI-rendszerek importőrei és forgalmazói;
- azok a gyártók, akik saját nevük vagy védjegyük alatt MI-alapú rendszereket integrálnak termékeikbe, vagy azokat önállóan forgalmazzák.
- az Unión kívül működő szolgáltatók által kijelölt meghatalmazott képviselők;
- Az Unión kívül tartózkodó érintett egyének.
Kire NEM érvényes a szabályozás?
- Azok a mesterséges intelligencia rendszerek és modellek, amelyeket kifejezetten tudományos kutatás és fejlesztés céljából terveztek és üzembe helyeztek, valamint azok által generált eredményekre,
- azon alkalmazók kötelezettségeire, akik az MI-rendszereket pusztán személyes, nem szakmai tevékenység során használó természetes személyek, amely kivételi kör az adatvédelmi szabályozásból már ismerős lehet,
- a szabad és nyílt forráskódú licencek alapján kibocsátott MI-rendszerekre, kivéve, ha azokat nagy kockázatú MI-rendszerként, vagy az 5. cikk (tiltott alkalmazások) vagy 50. cikk hatálya alá tartozó MI-rendszerként hozzák forgalomba, vagy helyezik üzembe (átláthatósági követelmények).
Az MI jártasság, vagyis a mesterséges intelligencia terén való jártasság azt jelenti, hogy valaki képes megérteni, használni és alkalmazni az MI által nyújtott lehetőségeket a különböző területeken. Ezzel a tudással nemcsak az új technológiák kihívásait tudjuk kezelni, hanem a fejlődő digitális világban való eligibilitásunkat is növelhetjük. A jövőben mindenkinek fontos feladata lesz, hogy tisztában legyen az MI alapelveivel és működésével. Ez nem csupán technikai ismereteket jelent, hanem etikai és társadalmi szempontok figyelembevételét is. Az MI jártasság lehetőséget ad arra, hogy aktív szereplői legyünk a technológiai fejlődésnek, és felelős döntéseket hozzunk a jövőnket alakító innovációk terén. Az MI világában való eligibilitásunk növelése érdekében érdemes folyamatosan képezni magunkat, új ismereteket elsajátítani, és nyitott szemmel járni a digitális térben.
Az MI jártasság megteremtése egy olyan alapelvi szintű követelmény, amely gyakorlatilag mindenkire vonatkozik és alkalmazandó. Ez egy olyan edukációs igényt jelent, amelyre az MI-t használó vállalkozásoknak mindenképpen reagálni kell, akár szolgáltatói, akár felhasználói oldalon.
Az "MI-jártasság" olyan készségek, tudások és értelmezési képességek összessége, amely lehetővé teszi a szolgáltatók, felhasználók és érintettek számára, hogy figyelembe vegyék az e rendelet keretében fennálló jogaikat és kötelezettségeiket. Ennek birtokában képesek lesznek megfelelő információk alapján telepíteni mesterséges intelligencia rendszereket, valamint megismerni az MI nyújtotta lehetőségeket és kockázatokat, továbbá tudomást szerezni azokról a potenciális károkról, amelyeket az MI alkalmazása okozhat.
Az MI-rendszerek szolgáltatói és felhasználói különféle intézkedéseket tesznek azért, hogy maximálisan biztosítsák a saját munkatársaik, valamint az általuk képviselt MI-rendszerek működtetésével és alkalmazásával foglalkozó egyéb személyek megfelelő mesterséges intelligencia ismereteit. E szempontok között szerepel a szakmai tapasztalat, a végzettség, a képzés szintje, valamint az a kontextus, amelyben az MI-rendszereket alkalmazni kívánják. Továbbá figyelembe kell venni azokat a felhasználói csoportokat is, akik számára az MI-rendszerek szolgáltatásai elérhetővé válnak.
A kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen, hogy folyamatosan mérjük az adott MI-rendszerhez illeszkedő MI-jártasságokkal összefüggő kompetenciákat. Ezen kívül fontos, hogy a rendszer specifikus követelményeit is figyelembe véve, megfelelő ismereteket adjunk át. Ezáltal biztosítható, hogy a felhasználók teljes mértékben felkészültek legyenek a kihívásokra.
Szerző: Pokó Diána, aki mesterséges intelligencia és technológiai jog terén szerzett LL.M. diplomájával rendelkezik.
Dr. Réder Ügyvédi Iroda stratégiai és fejlesztési vezetője