A helyzet itthon fokozatosan javul, azonban még mindig számos gazda nem köti meg a biztosítást. - Agro Napló

2024-re a mezőgazdasági biztosítási díjak Magyarországon összesen 28,4 milliárd forintot értek el, míg a kárkifizetések 9,1 milliárd forintot tettek ki. A gazdálkodók tavaly 24,9 milliárd forintot fizettek be növénybiztosítási díjak formájában a biztosítókhoz, ami 15,7 százalékkal alacsonyabb a 2023-as adatokhoz képest. Ebből a befizetett összegből 23,9 milliárd forint, a teljes díjbevételek körülbelül 96 százaléka után kértek utólagos állami támogatást. A növénybiztosítási szektor dominanciája továbbra is megmaradt, hiszen az összes bevétel 87,9 százalékát ez a terület adta. Az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételekből növekedett, akárcsak a vagyon- és felelősségbiztosításoké, míg az erdőbiztosítások részesedése gyakorlatilag változatlan maradt. A hazai díjtámogatott biztosítási piacon az "A" típusú növénybiztosítás tette ki a támogatott biztosítások és az azokhoz kapcsolódó kiegészítők díjbevételeinek 52,6 százalékát, valamint a kárkifizetések 35 százalékát. A díjtámogatott növénybiztosításon belül (a kiegészítők nélkül) az "A" típusú biztosítás továbbra is a legnagyobb részesedést bírta, a díjbevételek 54,3 százalékát és a kárkifizetések 50,1 százalékát képviselte.

2024-ben Magyarország gazdálkodói összesen 24,9 milliárd forintot fizettek be növénybiztosítási díjakra, ami 15,7%-os csökkenést jelent a 2023-as évhez képest. Az összegből 23,9 milliárd forint, vagyis a befizetések körülbelül 96%-a után igényelték az utólagos állami díjtámogatást – derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) legfrissebb jelentéséből. Az Agrárminisztérium által bevezetett agrárkárenyhítési rendszer mellett kiemelkedően fontos a termelői öngondoskodás, hiszen a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítások megkötésével jelentősen mérsékelhetik az időjárási viszonyok és más természeti kockázatok által okozott károkat.

A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer már tizenharmadik éve működött 2024-ben, amelynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70%-át kaphatják vissza utólagos támogatásként, túligénylés esetén pedig visszaosztásra kerülhet sor. A támogatáshoz rendelkezésre álló keretösszeg 2024-ben 13 milliárd forint volt. Az agrárbiztosítások piacának alakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszik az igényelhető állami támogatás, mivel a termelők inkább a díjtámogatott konstrukciót választják. A növénybiztosítási ágazat hegemóniája továbbra is fennállt, 2024-ben az összbevétel 87,9%-át adta ez a szegmens. Az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből 1,9%-kal, a vagyon- és felelősségbiztosításoké pedig 10,1%-kal nőtt, míg az erdőbiztosításoké a minimális szinten maradt.

Az országos középhőmérséklet 2024-ben 2,2 Celsius-fokkal múlta felül az 1991-2020-as éghajlati normál átlagot, és közel 0,7 Celsius-fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb, vagyis a 2023-as évet. A nyár folyamán hőségnapból (amikor a csúcshőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 30 Celsius-fokot) országos átlagban a normál (29 nap) kétszerese adódott, összesen 61 napot mértek. Összevetésül 2023-ban csak 37 ilyen nap volt. A forró napok száma (amikor a csúcshőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot) országos átlagban a normálnál 15 nappal volt több. 2023-ban 1 ilyen nap volt. 2024 nyarán az Alföld túlnyomó részén 40-nél több ilyen nap fordult elő, a déli területeken pedig meghaladta az 50 napot, míg a Kisalföldön 30-40 nap jelentkezett. A nyár legmagasabb hőmérsékletét (41,6 Celsius-fokot) július 16-án mérték. A magyarok a tavalyi évben is többször tapasztalhattak a szélsőséges időjárási viszonyokat, heves zivatarokat: a jégelhárító rendszer 2024-ben is aktívan részt vett a jégeső okozta károk csökkentésében. Az április 15-e és szeptember 30-a közti védekezési szezonban 93 napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 32 napon extrém módon jégveszélyesek voltak a zivatarok.

2024-ben az országos csapadéknak egy meglehetősen alacsony, 525,5 mm-es összegét mérték, ami 241,8 mm-rel maradt el a 2023-as év adataitól. A tavalyi év első nyolc hónapjában a csapadék mennyisége az átlagos szint alatt alakult, de különösen július hónap volt a legszárazabb, ahol a havi csapadékösszeg több mint 60%-kal elmaradt a sokéves átlagtól. Az év legnagyobb napi csapadékot június 22-én regisztrálták, ekkor 127,2 mm csapadék hullott. A legmagasabb éves csapadékösszeg 863,4 mm volt, míg a legalacsonyabb érték 319,9 mm-re rúgott. A csapadék eloszlása 2024-ben jól megfigyelhető csökkenést mutatott, ha a nyugati területektől a keleti irányba északról dél felé haladtunk. Észak és a Dunántúl területein az éves csapadék mennyisége általában meghaladta az 500 mm-t, míg az Alföld nagyobb része ennél kevesebb csapadékban részesült. Különösen az Alföld déli részén és a Tiszántúlon akadtak olyan területek, ahol csupán 350-400 mm csapadék hullott. Ezzel szemben a hegyvidéki és nyugati területeken az éves csapadékösszeg gyakran meghaladta a 700 mm-t.

Az országon belül északnyugatról délkelet felé haladva nőtt a csapadékhiány. A legnagyobb anomália a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közének déli részén jelentkezett, nagyobb összefüggő foltokban általában a megszokott mennyiség 50-70%-a hullott le. A Dunántúl nyugati felére átlagos mennyiség érkezett, míg keleti részén csapadékhiány alakult ki, a megszokott mennyiség 70-90%-a esett. Az Északi-középhegységben kis foltokban jelentkezett az átlagot 0-20%-kal meghaladó csapadéktöbblet.

A mezőgazdasági biztosítások terén 2024-ben a díjbevételek összesen 28,4 milliárd forintot tettek ki, míg a kárkifizetések értéke 9,1 milliárd forintot jelentett. Ez a szám a díjbevételeknél 13,4%-os, a kárkifizetéseknél pedig 24,4%-os visszaesést mutat az előző évhez viszonyítva. A növénybiztosítások esetében a díjfizetés 24,9 milliárd forintra csökkent, ami 15,7%-os csökkenést jelent, míg a kárkifizetések 8,5 milliárd forintra estek vissza, ami 26,1%-os csökkenést tükröz. Az állatbiztosítási szektor 2024-ben 539,7 millió forint díjbevétele mellett 197,8 millió forint kárkifizetést jelentett, amely a díjfizetés 0,3%-os csökkenését és a kifizetések 74,6%-os emelkedését jelenti az előző évhez képest. A vagyon- és felelősségbiztosítások esetében a díjak 2,9 milliárd forintot, míg a kárkifizetések 402,8 millió forintot tettek ki. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2024-ben 32,2% volt, a növénybiztosításoké 34,2%-ra, az állatbiztosításé 36,6%-ra, míg a vagyon- és felelősségbiztosítások kárhányada 14%-ot ért el. A főbb kategóriák közül a növénybiztosítások és a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada csökkent, míg az állatbiztosításé növekedett. A nem díjtámogatott növénybiztosítások között a legnépszerűbb a jég-, tűz- és viharkárra kötött biztosítás volt, amelyet 10 304 biztosított választott. A jég és tűz kockázati tényező esetén 24,5%-os kárhányad keletkezett 2024-ben, míg a vihar esetén ez 16,7%-ra csökkent az előző évhez képest. A kiegészítő biztosítások esetében a legnagyobb kárhányadot, 329%-ot tapasztaltak.

A hazai díjtámogatott biztosítási piacon az "A" típusú növénybiztosítás az összes díjtámogatott és a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítások díjelőírásának 52,6%-át, kárfizetésének 35%-át tette ki 2024-ben. A díjtámogatott növénybiztosításból (a kiegészítő biztosítások elhagyásával) a legnagyobb részesedést, a díjbevételek 54,3%-át továbbra is az "A" típusú érte el, míg a kárkifizetések 50,1%-át adta. A díjtámogatott biztosítások díjbevétele 4,1 milliárd forinttal csökkent, ami 15,1%-os mérséklődést jelent, a kiegészítő biztosításoké szintén visszaesett 127,9 millió forinttal a vizsgált évben az előző évhez képest. A kárhányadok 2024-ben a bázisévhez viszonyítva a díjtámogatott növénybiztosításoknál a "B" típus kivételével minden kategóriában csökkentek. A díjtámogatott növénybiztosítás átlagos kárhányada 24,8%-ot tett ki 2024-ben. A kiegészítő biztosításkötések figyelembevételével - amelyeket a díjtámogatott biztosításokra kötöttek - a kárhányad 34,3%-ra esett vissza. A díjtámogatott biztosítások esetén 2024-ben a biztosítottak számában az "A" típusnál 1,1%-os, míg a "C" típusnál 0,6%-os csökkenés alakult ki, a "B" típusnál pedig 2,9%-os növekedés regisztráltak.

A díjtámogatott biztosítással rendelkező ügyfelek száma 29 468 főre csökkent, ami 0,4%-os csökkenést jelent a 2023-as évhez viszonyítva. A "B" típusú biztosítás esetében, bár a biztosítottak létszáma nőtt, a biztosított terület 12,3%-kal, míg a díjbefizetések 8,7%-kal csökkentek. Ezzel szemben a kárkifizetések drámai módon, 62,4%-kal emelkedtek az előző évhez képest. A mezőgazdasági termelők körében egyre inkább tudatosul, hogy a biztosítás nélküli termelés komoly kockázatokkal jár. Bár léteznek alternatív védelmi megoldások, mint például a jégháló a jég, az öntözés az aszály, vagy különféle fagy elleni intézkedések, ezek jelentős anyagi ráfordítást igényelnek, és nem minden gazdálkodó számára elérhetőek. A termelők szeretnék minimalizálni a potenciális jövedelemkiesést és a vele járó károkat, ezért egyre inkább a biztosítók szolgáltatásait keresik.

A szerződések megkötésekor a biztosítók általában csomagbiztosításokat kötnek, amely átfedésekhez vezet a díjtámogatott biztosítások A, B és C típusainál, illetve a kiegészítő biztosításnál szereplő szerződés és biztosítottak számával. A gazdálkodóknak megéri kiegészítő biztosítást kötni, mivel így teljesebb a biztosítási védelmük és ezáltal magasabb összegű kártérítéshez juthatnak, vagy olyankor is jár nekik kártérítés, amikor alapesetben nem kapnának.

Az állatbiztosítások piacán 2024-ben is az elemi károkra szerződtek a legtöbben, összesen 1067 biztosítást kötöttek. Ennek következtében 356,1 millió forint folyt be a rendszerbe, amelyből 42 millió forintot kártérítés formájában visszafizettek a termelőknek. A betegség- és balesetbiztosítások esetében a kárhányad elérte a 124,2%-ot, ami azt jelzi, hogy ez a kárkategória volt a legdominánsabb az állatbiztosítások terén, mind a befizetések, mind a kifizetések szempontjából. Érdekesség, hogy 2024-ben egyéb járványos megbetegedésekre nem történt kárfizetés.

A vagyon- és felelősségbiztosítások terén 2024-ben a korábbi évekhez hasonlóan a mezőgazdasági vagyonbiztosítások kerültek előtérbe. Az összesen befolyt díj 2,9 milliárd forintot tett ki, ami az előző évhez képest 2,7%-os csökkenést jelent. A biztosítók által kifizetett kártérítési összeg 402,8 millió forintra rúgott, ami szintén a kárhányad 14%-os csökkenését mutatja 2023-hoz viszonyítva. A mezőgazdasági beruházások folyamatos növekedése arra ösztönzi a gazdákat, hogy értékeiket megóvják, amit a mezőgazdasági vagyonbiztosítások iránti kereslet emelkedése is tükröz. A legnagyobb káresemények, amelyek a mezőgazdaságot 2024-ben érintették, a viharok, a jégesők és az aszályok voltak. Ennek következtében a kárhányadok a legtöbb kategóriában csökkentek, kivéve a jég- és tűzkár, valamint az állatbiztosítások és a díjtámogatott "B" típusú biztosítások esetében. A jégkármérséklő rendszer hatékonyan hozzájárult a jégkárok csökkentéséhez, tovább növelve a mezőgazdasági biztosítások jelentőségét.

2021-től az állam új kezdeményezést indított a termelők jövedelmi ingadozásainak csökkentésére és a jövedelmek stabilizálására, amely a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer (MKBR) néven ismert. Ez a rendszer a mezőgazdaság különböző ágazataiban felmerülő kockázatok széles spektrumát hivatott kezelni. Az MKBR egy komplex kockázatkezelési eszközként funkcionál, amely a biztosítás és a támogatás elemeit egyesíti. E sajátos megközelítésének köszönhetően nem csupán az időjárás okozta károkra nyújt védelmet, hanem a termelési, gazdasági és piaci kockázatok ellen is segítséget ad, így hozzájárulva a gazdaságok jövedelmezőségének fenntartásához. Az utóbbi időszakban az állattenyésztők, növénytermelők és kertészek számára lehetőség nyílt arra, hogy a piaci zavarok, áringadozások, valamint a gondos munkájuk ellenére bekövetkező természeti katasztrófák vagy pandémiai hatások miatt elszenvedett veszteségeik ellen biztosítsák gazdaságukat.

A krízisbiztosítási rendszerbe való belépés önkéntes alapokon nyugszik, és a termelők saját felelősségvállalásán alapul. Azok a gazdálkodók, akik csatlakoznak a rendszerhez, három éves elköteleződést vállalnak, mely időszak alatt évente hozzájárulást kell fizetniük a krízisbiztosítás keretein belül. E hozzájárulás mértéke a mezőgazdasági termelő által művelt földterület nagyságán, valamint az átlagos állatállományon alapszik. Az MKBR tagjai rendszeresen szolgáltatják gazdaságuk pénzügyi és gazdasági adatait, amelyek a referenciaidőszakra és az aktuális évre vonatkoznak, ezzel segítve a mezőgazdasági jövedelem pontos meghatározását.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő által elért éves jövedelem a referenciaidőszakhoz képest - a termelőn kívül eső okok miatt - 30%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor jogosulttá válik a krízisbiztosítási rendszer keretein belül a kölcsönös kockázatkezelési alap támogatására. Ez azt jelenti, hogy a termelő krízisbiztosítási kompenzációt igényelhet az alapból. A kapható kompenzáció maximális összege a jövedelemkiesés 69,9%-áig terjedhet, míg a minimum összeg a hozzájárulás 120%-ának megfelelően alakul. Ezzel szemben, a hagyományos biztosításokkal ellentétben az MKBR keretein belül nem szükséges a tényleges kár felmérése a kompenzáció meghatározásához; a termelők jövedelemcsökkenését kizárólag a benyújtott adatok alapján állapítják meg. A Magyar Államkincstár folyamatos ellenőrzéseket végez a csatlakozott termelőknél, hogy biztosítsa az adatok hitelességét. Az induló évben, 2021-ben, 136 mezőgazdasági vállalkozás csatlakozott a rendszerhez, vállalva a krízisbiztosítási feltételeket és megfelelve a szigorú ellenőrzési kritériumoknak. 2024-re a jogosult termelők száma 208-ra emelkedett, míg az érintett évben 19 új belépő csatlakozott.