Érdemes lenne olyan gyümölcsöt választani, amely nem tette meg a tízezer kilométeres utazást.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb elemzésében alaposan megvizsgálta a globális és a hazai, vagyis a magyar gyümölcstermelés helyzetét. A kutatás részleteiről Szigethy-Ambrus Nikoletta elemzőt faggattuk.

Magyarországon az import évek óta magasabb szinten van, mint az export: a behozatal a szomszédos országokból, illetve a hagyományosan tekinthető déli országokból áramlik legfőképpen az országba, míg a kivitel (alma, körte, meggy, szőlő és egy egyéb bogyós áru) jellemzően a regionális országokba irányul - ismertette az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta.

Elmondása alapján a behozatal zömmel azokból az országokból történik, amelyek a globális számokban is nagyban megjelennek, például nálunk is gyakori, hogy Iránból importálunk gránátalmát, de a törökországi, tunéziai, spanyol, holland és német termékek is megjelennek a boltok polcain.

Hogy van-e a gyümölcstermelésének globális vezető hatalma, közölte: az elmúlt években kialakult egy stabil rangsor, ami tartja magát. A 2023-as adatok alapján Kína - közel 270 millió tonnányi gyümölcs betakarításával - toronymagasan vezet a többi országgal szemben: a világ zöldség- és gyümölcstermesztésének az 50 százalékát adja. A termesztési adatokban ezután "törés" látható, majd Indiával, Brazíliával és Törökország következik. A tízes mezőnyt Irán zárja.

Kína teljesítménye szorosan összefonódik a technológiai sokszínűség rugalmas kihasználásával. Olyan tényezőket alkalmaznak és alakítanak a saját hasznukra, amelyek más országokban nem rendelkeznek ekkora súllyal. A kínai gyártók célja, hogy maximálisan kihasználják a rendelkezésre álló technológiai megoldásokat, így nemcsak a belső piaci igények kielégítésére törekszenek, hanem arra is, hogy a globális termelés élvonalába kerüljenek.

Az üvegházakban végzett termesztési módszerek, az ellátási lánc menedzsmentje és az e-kereskedelem folyamatos innovációja mellett egyre inkább figyelembe veszik a hatékonyság növelését is. Például, míg 2015-ben a gyümölcs- és zöldségeladások online aránya Kínában még viszonylag alacsony volt, 2023-ra ez a szám 35 százalékkal emelkedett, ami évente jelentős növekedést jelent. Ez a tendencia arra ösztönzi a helyi termelőket, hogy fokozzák a termelésüket – nyilatkozta az Oeconomus munkatársa.

Kína a modern gyümölcstermelésben tulajdonképpen az egész világot legyorsulta, és globális szinten is olyan pozíciót ért el, ami megdönthetetlen. Olyan technológiákat alkalmaz és olyan megoldásokat vet be a gyümölcs- és zöldségtermesztésben is, ami tulajdonképpen az ország minden területén alkalmazható, és mivel egy nagyon változatos földrajzi fekvésű országról beszélünk, ezért nagyon jól tudnak alkalmazkodni például az éghajlati viszonyokhoz. Tehát Kína ebből a szempontból nagyon ügyesen használta ki a technológia adta lehetőségeket - ismételte meg a szakértő.

2023-ban a betakarított terület alapján Magyarországon a szőlő- és az almatermesztés vezetett. Szőlőt 57 528 hektáron takarítottak be, almát pedig 22 786 hektáron. A termésmennyiség tekintetében ugyancsak hasonló adatokat láthatunk. A szőlő és alma mellett a meggy termésmennyisége kiemelkedő arányú, amely a belső értékesítés mellet magas exportértéket is képvisel - derül ki a kutatásból.

Szigethy-Ambrus Nikoletta rámutatott, hogy az alma és körte mellett a dinnye és más termékek, mint például a kajszibarack és az őszibarack exportja is jelentős, feltéve, hogy a termés megfelelő mennyiségű és minőségű. Az export elsősorban a közeli piacokra irányul, így például Ausztriába, Szlovákiába, Szlovéniába, Csehországba és Németországba jutnak el ezek a magyar gyümölcsök. Érdekesség, hogy bizonyos magyar gyümölcsfajták még távoli országokban, mint Egyiptom, Szaúd-Arábia vagy Kuvait is megtalálhatóak.

Visszakanyarodva az almára, az elemző emlékeztetett, hogy Magyarországon az almapiac a múltban igencsak kiterjedt volt, olyannyira hogy az amerikai piacokra is jutott szabolcsi gyümölcs, ami olyan értékes, prémium áru volt, hogy selyempapírba csomagolva szállították. Nem mondaná, hogy ennek már vége, de mint fogalmazott, erőteljesen lecsökkentek a hazai számok, ami a különböző környezeti ártalmaknak is köszönhető, lásd megváltozott időjárási viszontagságok, bizonyos kártevők megjelenése, elszaporodása, valamint a munkaerőhiány, ami a gyümölcstermesztésben dolgozók helyzetét nagyban nehezíti. Ezekre a fókuszpontokra nemcsak itthon, hanem az egész világon megoldást kell találni a következő évtizedekre - emelte ki.

Az Oeconomus elemzője szerint a divat és a közösségi médiában látott tartalmak nagyon erősen képesek befolyásolni azt, hogy milyen gyümölcsöket vásárolunk és mik jelennek meg a boltok polcain. Míg néhány évvel ezelőtt például avokádót vagy duriánt nem is nagyon lehetett látni itthon, ma már jóformán a sarki zöldségesnél vagy gyümölcsösnél is találni ilyen árukat, de ezeknél egzotikusabb termékek is megjelentek, mint mondjuk a licsi vagy a sárkánygyümölcs. Megismételte, a különböző közösségi platformokon az egyes influenszerek vagy közösségi tartalmat gyártó személyek teljes mértékben képesek befolyásolni a hazai keresletet azzal, hogy ők milyen termékeket fogyasztanak.

A gyümölcsfogyasztási szokásainkat jelentős mértékben befolyásolja a globalizáció, hiszen a külföldi utazások, különösen az ázsiai országok felfedezése, új ízek és termékek iránti igényt generál. Ez a kereslet pedig a boltok polcain is tükröződik, amelyek igyekeznek kielégíteni a vásárlók kíváncsiságát. Szigethy-Ambrus Nikoletta elemző hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság szempontjából a legjobb megoldás az lenne, ha szezonális gyümölcsöket fogyasztanánk, elkerülve ezzel a hosszú utakat, amelyeket a külföldi termékek megérkezése jelent. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a modern világ kihívásai miatt ez nem mindig kivitelezhető. Ennek ellenére fontos, hogy támogassuk a helyi termelőket, és minél inkább a hazai gyümölcsöket részesítsük előnyben, míg a távolabbról érkezőket csak mérsékelten válasszuk.