A következő évben is megélik a fájdalmas drágulást: ezek az élelmiszerek különösen magas áremelkedéssel fognak szembenézni.
Az utóbbi hónapokban Magyarországon folyamatosan emelkedtek az élelmiszerek árai. A szakértők véleménye szerint az áremelkedés legfőbb haszonélvezői a diszkont áruházláncok, amelyek sikeresen kihasználják a helyzetet.
Az Agrárszektor Raskó György agrárközgazdászt faggatta a jelenlegi folyamatokról. A szakértő véleménye szerint az élelmiszerárak növekedése az európai uniós térségben is figyelemre méltó, és különösen aggasztó, hogy a magyar lakosság jelentősen alacsonyabb jövedelemmel kénytelen megoldani vásárlásait. Emellett Raskó a jövőbeli kilátásokról is megosztotta gondolatait.
Szeptember óta folyamatosan emelkedik az élelmiszerinfláció Magyarországon, és várhatóan decemberre már 4% fölé kúszik. Egy szakértő az Agrárszektornak nyilatkozott arról, hogy ez a drágulás túllépi az általános inflációs szintet, összhangban az üzemanyagok és szolgáltatások árának emelkedésével. Rámutatott arra is, hogy bizonyos termékek ára különösen jelentős mértékben nőtt az utóbbi időszakban.
A tojás ára különösen megugrott, hiszen 30-50 százalékkal drágább, mint egy évvel ezelőtt, míg a tej esetében is érzékelhető áremelkedésről van szó, hiszen most 10 százalékkal kell többet költenünk érte.
"Érdekes jelenség, hogy a magyar fogyasztók egy része elkezdett úgy vásárolni, hogy nézi a különböző áruházláncok újságait, és mindent onnan szerez be, ahol az épp akciós. Ezzel jelentős megtakarításokat is el lehet érni, viszont ez a módszer időben és utazási költségben magasabb. Erre azonban az átlagos vásárlóknak nincs ideje"
- mondta Raskó György, aki arra is rámutatott, hogy az üzletek egy része inkább benyeli az árak emelkedését, hogy ne kelljen azt a fogyasztókra terhelni, azonban így komoly veszteségük lesz. Mint mondta, a kisebb üzletek mintegy 90 százaléka termel így veszteséget, mert alkalmazkodniuk kell a diszkont áruházláncok alacsony áraihoz.
A szakértők szerint a magyar élelmiszerárak továbbra is meghaladják az EU átlagát. Ugyanakkor, ha a nyugati jövedelmekhez viszonyítunk, a magyar munkavállalók és nyugdíjasok körülbelül 2,5-szer alacsonyabb nettó jövedelmet kapnak. A magyar háztartások...
A havi kiadásaik körülbelül 30 százalékát fordítják élelmiszerekre, a számítások szerint.
Raskó György nem éppen optimista a jövőbeni élelmiszerárakkal kapcsolatban. Úgy véli, hogy a jövő év elején az élelmiszerinfláció mérséklődni fog, ám ennek ellenére a helyzet nem rózsás. Az emberek pénzügyi helyzete korlátozott, és az alapanyagok árára sem nehezedik jelentős nyomás.
Raskó György összegzésében kiemelte, hogy az élelmiszerinfláció továbbra is az átlagosnál magasabb szinten marad. Az előrejelzések alapján a következő időszakban 3,8-4,4% közötti inflációval kell számolnunk, azonban az élelmiszerek esetében ez a szám még ennél is magasabb értéket mutat majd.
