Két alapvető tényező befolyásolja, hogy ki léphet a következő pápai trónra: ők lehetnek a katolikus egyház jövőbeli vezetői.
Húsvéthétfőn, a reggeli órákban, 88 éves korában távozott az élők sorából Jorge Mario Bergoglio, akit a világ Ferenc pápaként ismert. Miközben a katolikus közösség világszerte gyászolja a vezetőjét, a háttérben már elkezdődtek a spekulációk arról, ki lehet a következő egyházfő, aki a legnagyobb vallás élén áll majd. A fogadóirodákban számos név került előtérbe, akiket esélyesnek tartanak a Szentszék megszerzésére. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a jelenleg emlegetett potenciális jelöltekről.
Már kijelölték a katolikus egyház egyik legfontosabb és legtitkosabb procedúrájának időpontját, a pápaválasztásról értekező konklávét május 5. és 10. között fogják megtartani a vatikánvárosi Sixtus-kápolnában. A szavazás végkimenetét előzetesen szinte lehetetlen megjósolni, mivel a bíborosok egymás után adják le a szavazataikat, ezzel pedig befolyásolni tudják a soron következőt. Visszatérő eset, hogy egyesek megpróbálnak trükközni egy-egy jelölésnél, és direkt a kevésbé esélyes nevet adják le még viszonylag korán, ezzel pedig többek véleményét megváltoztatva.
Az erőviszonyok felmérése rendkívül bonyolult feladat, hiszen a fogadóirodák számára gyakorlatilag láthatatlanok a belső dinamikák. Emiatt az előzetesen favoritnak tartott jelölt akár le is maradhat a legtöbb szavazatot szerző bíborosok versenyében.
A 2013-as pápaválasztás jól illusztrálja, hogy a konklávét megelőzően az argentin Bergoglio nem éppen a favoritok között szerepelt. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a 2005-ös konklávé előtti időszak is rávilágít arra, milyen gyorsan változhat a helyzet. Ekkor Joseph Ratzinger, későbbi XVI. Benedek, váratlanul növelte esélyeit a fogadóirodák szemében, és a választás kezdetére már az egyik legkiemelkedőbb névnek számított a jelöltek között.
Jelenleg sokan úgy vélik, hogy a következő bíborosok közül választhatják meg az új pápát. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat róluk, valamint az esélyeiket, amelyek folyamatosan változhatnak. Érdemes tehát figyelemmel kísérni a helyzet alakulását, hiszen a cikk megírásának időpontjában a sorrend gyorsan átrendeződhet.
Luis Antonio Tagle, a 67 éves jeles egyházi személyiség, a Fülöp-szigetek szívében tevékenykedik, ahol hitét és tudását egyaránt kamatoztatja.
A katolikus egyház történetében Tedd megválasztása hasonlóan izgalmas újdonságot hozna, mint Ferenc pápáé, hiszen a gyorsan fejlődő lakosságú Távol-Keletről még sosem érkezett egyházfő. Gyakran tévesen írják, hogy ő lenne az első ázsiai pápa, pedig a korai időszakban több katolikus vezető is a Közel-Keletről származott. Tedd szerepe az utóbbi időben változóban van; korábban Bergoglio nyilvánvaló utódjaként emlegették, de Ferenc az utóbbi időszakban már nem helyezte őt annyira előtérbe, ami a Vatikán politikai táját is alakította. Sokszor "ázsiai Ferencként" hivatkoznak rá, mivel gondolkodásmódja szoros párhuzamot mutat az argentin pápa elképzeléseivel. A progresszív szárny egyik fontos tagjaként több jelentős pozíciót is betöltött a Vatikánban. Barátai vidám és karizmatikus személyiségnek tartják, aki folyamatosan a "harmadik világ" katolikusait érintő kihívásokat emeli ki a médiában, különös figyelmet fordítva a szociális problémákra. A melegek jogait érintő kérdésekben az enyhülés mellett áll ki, míg az abortusz ügyében határozottan elutasító álláspontot képvisel. Fiatal kora pedig hosszú távú stabilitást ígérhet a katolikus egyház számára, amennyiben őt választanák meg.
A püspök neve már jól cseng a Vatikán falai között, hiszen 2013 óta a pápai államtitkári posztot tölti be, amely a katolikus egyház legmeghatározóbb szerepei közé tartozik. E pozíciót 58 évesen vette át, így ő lett a legfiatalabb, aki az elmúlt száz évben ezt a tisztséget birtokolta. Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a 2010-es évek második felében az Egyesült Államok és Kuba között a kapcsolatok fokozatosan normalizálódni kezdtek. Azonban a legnagyobb mérföldkő, amelyet elért, a 2018-as megegyezés volt a Kínai Népköztársaság és a Vatikán között, amely lehetőséget teremtett a hosszú időn át illegalitásban működő kínai katolikus egyház helyzetének jelentős javítására, bár a tárgyalások azóta is folyamatban vannak. Ez a megállapodás azonban kritikákat is generált, mivel a helyi egyházi vezetők szerint túlzottan engedékeny volt a kommunista párttal szemben. A püspök jellemzője a mértékletesség, és közel áll Ferenc pápához, így ha őt választanák meg, valószínűleg az elődje által kijelölt irányvonalat folytatná. Kritikák érik őt a konzervatív tábor részéről is, akik úgy vélik, hogy pragmatikus megközelítése a teológiai értékek elé helyezi a diplomáciai érdekeket. Támogatói viszont azt hangsúlyozzák, hogy diplomataként az utóbbi években jelentős sikereket ért el, és folytatná Ferenc pápa által megkezdett utat.
2013-ban szinte mindenki őt tekintette a legvalószínűbb befutónak, de végül Bergoglio megelőzte a szavazás során. Évszázadok óta ő lehetne az első feketebőrű pápa, de a korának köszönhetően hátrányos helyzetbe került a jelöltségénél, hiszen már kifejezetten öregnek számít. Hasonlóan Tagléhoz, ő is gyakran kifejezi véleményét a harmadik világot érintő problémákkal kapcsolatban, különös figyelmet fordítva a szegénységre, a gazdasági nehézségekre és a társadalmi egyenlőtlenségekre, valamint a klímaváltozásra. A legfontosabb teológiai kérdésekben a konzervatív nézőpontot képviseli, így a házasság és a homoszexualitás témájában is megerősítette az egyház hagyományos álláspontját. Az utóbbi években viszont a bíboros nézeteiben némi enyhülés figyelhető meg, különösen az azonos nemű párokat érintő kérdésekben, mivel véleménye szerint Afrikában sok ország túlzottan szigorúan lép fel a közösség tagjaival szemben.
Az esztergomi érsek már 12 évvel ezelőtt is a Szentszék egyik legnagyobb figyelmet kapott jelöltje volt, ám akkor nem tudta megszerezni a szükséges szavazatokat. A konzervatív nézeteket vallók táborának egyik kulcsfigurája lenne, és megválasztása jelentős elmozdulást jelentene Ferenc pápa óvatosan progresszív irányvonalához képest. A nemzetközi sajtó hangsúlyozza, hogy pragmatikus megközelítése révén képes lenne hidat építeni a különböző csoportok között. Személyisége nem polarizáló, és teológiai munkásságának köszönhetően széles körű tiszteletnek örvend. Ugyanakkor életkora aggodalmakat vethet fel azok körében, akik inkább egy fiatalabb jelöltet preferálnának, hogy biztosítsák a hosszú távú stabilitást. Ráadásul a politikai kapcsolatai, különösen Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, visszatérő téma, hiszen 2015-ben úgy tűnt, hogy inkább Budapest álláspontját képviseli a migrációs kérdésekben, mint a Vatikánét.
José Tolentino Calaça de Mendonça, 59 éves, Portugália
Bár a fogadóirodák egyelőre nem figyelik őt a lehetséges pápai jelöltek között, a legfiatalabbnak tűnik azok között, akik eséllyel pályázhatnak a Szentszék vezetésére. Az életkora viszont hátrányt is jelenthet, hiszen a fiatalabb, ambiciózus bíborosok esetében fennáll a veszély, hogy évtizedeket kell várniuk a következő pápaválasztásra, ami a stabilitás szempontjából aggasztó lehet. Nézetei tekintetében nyitott és toleráns álláspontot képvisel a melegjogokkal kapcsolatban, továbbá megosztó véleménye van a női papok felszenteléséről, mivel egy bencés nővérrel együtt a legaktívabb támogatói közé tartozik. Úgy véli, hogy a katolikus egyháznak sokkal több kapcsolatot kellene kialakítania a modern társadalommal, és a kor kihívásaira progresszívebb válaszokat kell adnia a Vatikánnak.
Angelo Scola, 83 éves, Olaszország
Régebben az egyik legmeghatározóbb figura volt a katolikus egyház berkeiben, hiszen 2005-ben és 2013-ban is komoly esélyesként emlegették, ám végül nem ő lépett a pápai trónra. Az olasz bíboros, aki korábban Velence pátriárkája, majd 2011 és 2017 között Milánó érseke volt, Scola néven vált ismertté. Az ökumenikus szemlélet elkötelezett támogatójaként különösen az iszlám és a keresztény közösségek közötti párbeszédet keresi, kiemelten foglalkozik a közel-keleti keresztények üldöztetésének problémájával is. Emellett az ortodox egyházhoz való közeledést is szorgalmazza, és a házassággal kapcsolatos nézetei miatt is jelentős teológiai figura a katolikusok körében. Azonban a korát figyelembe véve, sokan úgy vélik, hogy pápai ciklusa rövid lenne, ami rányomja a bélyegét a jövőbeli esélyeire is.
Zuppi 2019 óta bíboros, aki Ferenchez hasonlóan a progresszív szárny egyik fontos képviselője. Az argentin egyházfő örökségét folytatva kifejezetten kiemelt figyelmet szentel az elesetteknek és a szegényeknek, valamint kifejezetten megengedő álláspontot képvisel az azonos neműek házasságát illetően. Az elmúlt időszakban a legnagyobb figyelmet azonban nem elsősorban a teológiai, hanem sokkal inkább a diplomáciai munkájának köszönheti. Az előző pápa ugyanis őt nevezte ki az orosz-ukrán háború békenagykövetévé, így Zuppi több alkalommal is Kijevbe, illetve Moszkvába utazott, ahol találkozott a legfontosabb vezetőkkel. A legfontosabb fogadóirodáknál egyelőre még nem jegyzik a top helyeken, amolyan titkos esélyesként merült fel eddig a neve.
Pierbattista Pizzaballa, 60 éves római származású, Olaszországban élő, elkötelezett vallási vezető, aki mélyen elkötelezett hitében és a közösség szolgálatában.
Az olasz Pizzaballa is a legfiatalabb jelöltek között található, és Mendonçához hasonlóan hosszú távon betöltheti a katolikus egyház vezetői szerepét. 2020 óta ő a jeruzsálemi latin pátriárka, és kulcsszerepet játszik a Szentföldön élő keresztény közösségek támogatásában. Különösen nagy figyelmet kapott, amikor a 2023. október 7-i iszlamista terrortámadást követően önként felajánlotta magát túszként, hogy megmentse a Gázában fogva tartott gyermekeket. Az ő aktív jelenléte a Közel-Kelet súlyos konfliktusaiban is megfigyelhető, hiszen 2024-ben a háborús övezetbe is ellátogatott. Bár nézeteiről keveset tudunk, és a nyilvánosság előtt ritkán nyilatkozik, sokan úgy vélik, hogy pápasága esetén folytatná Ferenc pápa progresszív irányvonalát. Jelenleg a fogadóirodák nem sorolják a legnagyobb esélyesek közé, de könnyen lehet, hogy a következő időszakban ez a helyzet megváltozik.
Bizonyos helyeken felmerülnek még olyan nevek is, mint a 80 éves kanadai Mark Ouellet, vagy a 68 éves Mario Grech, illetve még többször kerül elő a 79 éves guineai Robert Sarah neve is. Őket azonban egyelőre még nem igazán szokás a fő esélyesek között emlegetni, mivel az egyházi berkeken belül sincs meg a kellő támogatottságuk ehhez. A helyzet viszont a következő hetekben jelentősen változhat, mivel a gyász mellett ezt az időszakot az is jellemzi, hogy a Szentszékre pályázók igyekeznek a bíborosokat és a közvéleményt is maguk mellé állítani, emiatt pedig még meglepetés is lehetséges majd a konklávét követően. A pápaválasztás előtt érdemes lesz újra rápillantani a változásokra a fogadóirodáknál, ahol akár jelentős erőegyensúly elbillenés is következhet.
Sokat fog majd számítani, hogy a bíborosok milyen szempontokat fognak majd elsődlegesen figyelembe venni, ebben két tényező tűnik jelenleg döntő fontosságúnak: az életkor és a teológiai szemlélet.
Ezek a tényezők éppen elegendőnek látszanak ahhoz, hogy a politikai színtérrel összekapcsolva a következő két hétben felforgassák az erőviszonyokat.
Címlapkép forrása: Franco Origlia a Getty Images archívumából.
A cikk megírásában a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videófeliratozó alkalmazás nyújtotta a szükséges segítséget.
