A szakértők aggodalmuknak adtak hangot, mivel úgy tűnik, hogy a Balaton és a Velencei-tó vízszintjének drámai csökkenésére nincs hatékony megoldás. A helyzet sürgős intézkedéseket igényel, de a jelenlegi javaslatok nem kínálnak valódi megoldást a problémá

Magyarországon a meteorológiai aszály mellett már hidrológiai aszály is tapasztalható, ami a tavak és folyók vízszintjének drámai csökkenéséhez vezet. Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője hangsúlyozta, hogy ez a jelenség az éghajlatváltozás következménye, és sürgős, hosszú távú megoldásokat igényel – számolt be az Infostart.

Hetek óta jelentős csapadék nélkül állunk szemben Magyarországon, miközben a hőmérséklet szinte a 40 fokhoz közelít. A folyók és tavak vízszintje kritikusan alacsonyra süllyedt, és ez a helyzet egyre inkább megszokottá válik országunkban. "A tartós aszályos időszakok rövid időközönként ismétlődnek, ráadásul nem csupán meteorológiai aszályról van szó, hanem hidrológiai aszály is tapasztalható, ami azt jelenti, hogy a tavainkban és vízfolyásainkban is csökkent a vízhozam. E két jelenség együttes hatása különösen kedvezőtlen, hiszen amikor a legnagyobb szükség lenne a vízkészleteinkre, hogy pótolhassuk a hiányzó vizet, akkor ezek a források is elérhetetlenné válnak" - mondta el Bíró Tibor egyetemi tanár az InfoRádióban.

Az NKE professzora rámutatott, hogy a probléma legfőbb kiváltó tényezője az éghajlatváltozás, amelynek következtében a téli időszakok is szárazabbá váltak. Ennek eredményeként nem alakul ki elegendő talajnedvesség, és a felszín alatti vízkészletek is csökkennek. Az ország az elmúlt 6-7 évben folyamatosan aszályos körülményekkel néz szembe, és a szakember előrejelzése alapján ez a tendencia a jövőben is meg fog maradni.

A vízhiány rendkívüli mértékben befolyásolja a mezőgazdaság helyzetét. Míg az őszi gabonák viszonylag jól tűrik a szárazságot, a kukoricahibridek már komoly nehézségekkel szembesülnek. A szakértők, köztük egy neves professzor, hangsúlyozzák, hogy a következő évtizedekben olyan növényfajtákra kell áttérni, amelyek kiemelkedő aszálytűrő képességgel bírnak. A Homokhátság vízgazdálkodási problémáival kapcsolatban Bíró Tibor rámutatott, hogy a Tisza alacsony vízszintje miatt évente több mint 250 millió köbméter víz veszít el a térség, ami súlyosan érinti a helyi ökoszisztémát és mezőgazdasági termelést.

Tartósan kis vízállások vannak a Tiszán, és ha a Tisza vízszintje alacsonyabb, mint a környező terület talajvízszintje, akkor természetesen leszívja a talajvizet, és egyre kevesebb az az időszak, amikor olyan a vízállás, hogy duzzasztani tudja a talajvizet

- magyarázta. A szakértő véleménye szerint a megoldás kulcsa az árhullámok vízkészleteinek hatékony kihasználásában rejlik. Ehhez olyan víztározókat kellene kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a magasabb vízállások idején is jelentős mennyiségű vizet tároljanak, nemcsak a folyók medrében, hanem a környező területeken is.

A professzor hangsúlyozta, hogy a Balaton és a Velencei-tó történetének során már többször is előfordult, hogy a tavak kiszáradtak. Mindkét vízfelület viszonylag kicsi vízgyűjtő területtel rendelkezik, ami szélsőséges vízállásokat okozhat, sőt, akár egy éven belül is jelentős ingadozásokra számíthatunk. A más forrásokból történő vízpótlás viszont nem mentes a kihívásoktól: az eltérő ásványi összetételű víz ugyanis befolyásolhatja a tavak ökológiai egyensúlyát.

A felmelegedő víz nemcsak a fokozott párolgás miatt jelent problémát, hanem az élővilágra is káros hatással van. "30-32 foknál már olyan fehérjék denaturálódnak, amely bizonyos életközösségeket károsan érintenek, és a táplálkozási lánc miatt természetesen a teljes életközösséget érinteni fogja. Tízfokos hőmérséklet-emelkedéssel duplájára emelkedik a biokémiai reakciók sebessége, ez fogyasztja az oxigént, és ezt az élővilág egyre nehezebben tolerálja" - figyelmeztetett a szakember.

Bíró Tibor a tartós vízhiányt Magyarország három legsúlyosabb problémája közé sorolta, hangsúlyozva, hogy a víz stratégiai erőforrás, amely az ország gazdasági teljesítőképességét és az életfeltételeket is jelentősen befolyásolja.