A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss kutatása érdekes eredményekkel szolgál: a várakozásokkal ellentétben kevesebb időt töltünk telefonunk nyomkodásával, mint ahogyan azt sokan gondolnák.
A telefonhasználatunk nem csupán egy egyszerű technikai tevékenység, hanem egy bonyolult társadalmi és pszichológiai jelenség is, amely mélyen beágyazódik mindennapi életünkbe. Érdekes módon a kutatások azt mutatják, hogy valójában kevesebb időt töltünk mobiltelefonunkkal, mint ahogy azt magunkról vélnénk: a felhasználók átlagosan napi két órával túlbecsülik a képernyő előtt eltöltött időt. Ez a felfedezés rávilágít arra, hogy hajlamosak vagyunk a saját szokásainkat és viselkedésünket eltúlozni, ami újabb rétegeket ad a digitális világunkkal való kapcsolatunkhoz.
A mobiltelefon-használat pihenőidője ma már szinte ismeretlen fogalom, hiszen telefonjaink csupán addig "pihennek", amíg mi is alszunk - ez derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által végzett kutatásból, amely a fiatalok digitális platformhasználati szokásait vizsgálja. A felmérés részletes áttekintést ad a hazai fiatalok és fiatal felnőttek okostelefon-használati szokásairól, beleértve a képernyőidő értékelésének hitelességét, valamint a telefonhasználat és a mentális jólét közötti kapcsolatokat is.
A kutatás során megállapították, hogy a fiatal felnőttek telefonhasználati szokásaiban jelentős eltérések figyelhetők meg a nemek és életkor szerint. A nők jellemzően korábban kezdik a napot a telefonjukkal, átlagosan reggel 7 órakor. Ezzel szemben a férfiak csak 15 perccel később, reggel 7:15-kor lépnek be a digitális térbe. Érdekes módon, este viszont a férfiak hajlamosabbak hosszabb ideig használni a telefonjukat, mint a nők.
A vizsgálat eredményei érdekes mintázatokra világítanak rá a 16-36 éves korosztály telefonhasználati szokásaiban. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalok reggel elsőként a közösségi médiaplatformok, különösen a Facebook és a Messenger felé fordulnak. A fiatalabb generáció tagjai főként a vizuális, gyorsan fogyasztható tartalmakra áhítoznak, kíváncsian böngészve az Instagram és TikTok friss bejegyzéseit, míg az idősebbek inkább a nap kezdetén az információgyűjtésre és az üzenetek megválaszolására összpontosítanak. Ez a különbség nem csupán a digitális szokások eltérésére mutat rá, hanem a napi rutinok és prioritások átalakulásának jeleit is tükrözi.
A fiatalabb generációk a telefonjaikat hosszabb időn keresztül és gyakrabban veszik kézbe, jellemzően gyors interakciókkal. Ezzel szemben az idősebbek hajlamosabbak a szelektívebb, de hosszabb ideig tartó online tevékenységekre. Érdemes megjegyezni, hogy a korosztályok közötti eltérések folyamatosan mérséklődnek.
A válaszadók átlagosan 5 óra 29 percnyi használati időt becsültek meg maguknak, azonban a tényleges mérések csupán 3 óra 49 percet mutattak. A túlbecslés különösen a 20 év felettiek körében figyelhető meg. Ez a különbség részben az emlékezeti torzításokból, részben pedig a töredezett használati mintázatokból ered, hiszen minél rövidebb időt töltenek a készülék használatával, annál inkább hajlamosak pontatlan becsléseket adni.
A kutatás során felfedezett összefüggések rávilágítanak arra, hogy a telefonhasználat és a mentális egészség között szoros kapcsolat áll fenn. Azok, akik hajlamosabbak a szorongásra vagy a depresszióra, gyakran a közösségi médiát használják önkifejezésre, identitásuk megerősítésére, valamint a valóság elől való menekülésre. Ezzel szemben a kedvezőbb érzelmi állapotban lévők sokkal ritkábban fordulnak ehhez a platformhoz unaloműzés vagy menekülés céljából. Általánosan megfigyelhető, hogy a mentálisan sérülékenyebbek akár kétszer annyi időt is eltöltenek a passzív szórakozást nyújtó online felületeken, mint azok, akik kiegyensúlyozottabb lelki állapotban vannak.
A kutatás különféle elméleti kereteket mutat be a telefonhasználat következményeiről. A kiszorítási hipotézis szerint a passzív internetezés elszigetelődéshez vezethet, míg a stimulációs hipotézis a kommunikációs eszközök társas kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatását hangsúlyozza. Az eredmények azt sugallják, hogy a telefonhasználat módja kulcsszerepet játszik abban, hogy melyik hatás válik dominánssá.
Minél többet mozognak az emberek, annál többet használják a telefonjukat. Ez az összefüggés különösen Budapesten erősebb, mint a kisebb településeken, hiszen a tömegközlekedés megengedi a telefonhasználatot, míg az autós vagy kerékpáros közlekedés kevésbé.
Ezeket a megállapításokat figyelembe véve, a telefonhasználatunk nem csupán egy technikai eszköz alkalmazása, hanem egy komplex társadalmi és pszichológiai jelenség is. A kutatás rámutat arra, hogy a telefonhasználat következményei nem egyszerűen jónak vagy rossznak tekinthetők; sokkal inkább az egyéni életkörülmények és a használati szokások sokszínűségétől függnek.
Több újabb tévhit dőlt meg a legfrissebb kutatások alapján. A Publicis Groupe CEE (Közép- és Kelet-Európa) és a GWI közösen vizsgálták a közösségi média használati szokásainkat, és érdekes megállapításokra jutottak.
Folytatnád az olvasást? Érdekelnek a legújabb szakmai hírek, trendek és újdonságok? Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel heti hírlevelünkre, és tartsd magad naprakészen!
