Friedrich Merz egy német politikai figura, aki a Kereszténydemokrata Unió (CDU) prominens tagja. Született 1955-ben, Merz jogi végzettséggel rendelkezik, és hosszú politikai pályafutása során több fontos pozíciót is betöltött. A 2000-es évek elején már a

A cikk megosztásához kérlek, kattints ide, vagy másold ki az alábbi linket, és küldd el emailben: https://demokrata.hu/vilag/a-kameleon-957896/

Egyre több német szavazó érzi úgy, hogy becsapták. Friedrich Merz már a választás másnapján megszegte ígéretét. "Senki sem beszélt a határok lezárásáról" - vonta vissza korábbi kijelentéseit az illegális bevándorlás megfékezésére. Pedig azelőtt azt mondta, hogy visszafordít a határról minden papírok nélkül érkező menedékkérőt. Ezt egyrészt a határok lezárása és a belépők ellenőrzése nélkül nem lehet megtenni, másrészt meg az SPD aligha egyezik bele.

Mi történik a választási ígéretekkel? Olyan ez, mint a régi vicc, amikor a pokolba került lelkek panaszkodnak, hogy Lucifer nem a forró üstöket hozta el, hanem csinos nőket és fényűző lakomákat ígért. A válasz viszont kegyetlenül egyszerű: nos, azt a kampányban hallották. Most pedig itt van a valóság.

Merz, aki korábban a politikai diskurzusban szokatlan módon közelítette meg a migránsgyerekek kérdését, gúnyosan „kis pasáknak” nevezte őket. Az ukrán menekültek ügyében pedig a szociális turizmus kifejezést használta, miközben megígérte, hogy helyreállítja a német gazdaságot. Konzervatív imázsának része volt, hogy a választások előtti napon egy müncheni sörözőben kifejezte dühét az antifa, valamint a „zöld és baloldali idióták” ellen, kijelentve, hogy a baloldali politikának vége. De vajon érdemes hinni neki?

Miután a CDU-CSU történetének második leggyengébb eredményével megnyerte a Bundestag-választásokat, Merz bejelentette, hogy a leggyorsabban kormányt kíván alakítani a szociáldemokratákkal. Annak ellenére, hogy a második helyen végző AfD-vel kényelmesen megszerezhette volna az abszolút többséget – hiszen január végén már együtt is szavaztak a bevándorlás szigorításáról –, Merz a gyengélkedő SPD-vel való nagykoalíciót választotta. Ezt a koalíciót jóindulattal sem lehet erősnek nevezni, hiszen a Bundestagban csupán hajszálvékony többséggel rendelkezik.

Friedrich Merz, aki közel 70 évesen még sosem állt kormányzás alatt, életének eddigi szakaszában sok politikai pozíciót betöltött. Teljes nevén Joachim-Friedrich Martin Josef Merz, 1955. november 11-én látta meg a napvilágot Brilonban. Apja, Joachim Merz, az arnsbergi kerületi bíróság bírája volt, aki egészen 2007-ig a CDU tagjaként dolgozott, míg édesanyja a neves Sauvigny család leszármazottja. Friedrich Merz jogi tanulmányait a Konrad Adenauer Alapítvány ösztöndíjasaként végezte a bonni és marburgi egyetemeken, majd vizsgálóbíróként tevékenykedett a saarbrückeni járásbíróságon. Magánéletét tekintve nős, három felnőtt gyermek büszke apja. Politikai pályafutása 1972-ben indult, amikor középiskolásként csatlakozott a CDU-hoz, később, 1980-ban a Junge Union elnökévé választották. Merz 1989-ben került be az Európai Parlamentbe, ahol 1994-ig képviselte nézeteit. Ezt követően, 1994 és 2009 között a német Bundestag tagja volt, 1996 és 1998 között pedig a CDU-CSU parlamenti frakció vezetőjeként és a pénzügyi bizottság elnökeként tevékenykedett. 2000 februárjában Wolfgang Schäuble utódjaként a CDU-CSU képviselőcsoport elnökeként az ellenzék vezetői szerepét töltötte be. A 2002-es választások után Angela Merkel ambíciói miatt a parlamenti frakció elnöki posztja elveszett számára, így Merznek az elnökhelyettesi tisztséggel kellett beérnie.

Merkel és Merz kapcsolata nem éppen a harmóniáról szólt; inkább egy örökös rivalizálás jellemezte őket. Ez a feszültség 2000 februárjában kezdődött, amikor Helmut Kohl hirtelen lemondott egy fegyverkereskedő, Karlheinz Schreiber által kirobbantott adománybotrány következtében. Ezt követően Wolfgang Schäuble, a CDU akkori frakcióvezetője is kénytelen volt távozni, miután a párt vezetése nyomást gyakorolt rá. A CDU így vezető nélkül maradt, ami komoly válságot idézett elő. Aznap este sürgős válságtanácskozást hívtak össze, ahol a legnagyobb tekintély a CSU-s Michael Glos volt. Ő pedig villámgyorsan hozta meg a döntéseket, amelyek alapvetően meghatározták a párt jövőjét.

- Angela, te átveszed a pártot és te, Friedrich, a frakciót.

A kettős vezetés körüli ellentétek és feszültségek gyökerei ide nyúlnak vissza. A közös együttműködés viszonylag rövid életű volt, végül Merz veresége pecsételte meg sorsát. 2004 decemberében Merz lemondott posztjáról, és hátat fordított a politikai színtérnek. 2018-ban visszatért a CDU köreiből, de csupán az elveszített Bundestag-választás után, 2021 decemberében kapott lehetőséget arra, hogy valóban újraéledjen politikai pályafutása.

Angela Merkel potenciális utódai között olyan politikai figurák szerepeltek, akik mind az ő irányvonalát képviselték. Annegret Kramp-Karrenbauer, akit sokan "mini-Merkelnek" tituláltak, a Merkel-kormány szellemi örökösének számított. Hasonlóképpen, Norbert Röttgen is a merkelista táborhoz tartozott, ahogyan Jens Spahn, a kormány egészségügyi minisztere is. Az 2021-es választások során Armin Laschet, aki súlyos vereséget szenvedett el, szintén a Merkel által képviselt politikai vonal követőjének számított.

Az állhatatos Merz kivárta, hogy eljöjjön az ő ideje. Hosszú-hosszú éveken át dédelgetett álma, hogy kancellár legyen, most valóra válhat. A korábbi választásokon rendre alulmaradt minden jelölttel szemben, mert a CDU pártelitje távol akarta tartani Merkeltől nagy riválisát. 2021-ben azonban egy jóval szélesebb kör szavazata döntött. A CDU négyszázezres tagságának több mint hatvan százaléka, mintegy kétszázötvenezer párttag adta le voksát a 2021. december 16-ai határidőig.

Friedrich Merz diadalmas győzelme nemcsak az első körben elért abszolút többségében mutatkozott meg, hanem abban is, hogy a kancellárságért folytatott küzdelemben a jelzőlámpakormány bukása előtt még sokáig várnia kellett. 2021-ben Merz határozottan jelezte, hogy véget kíván vetni a merkeli politikai irányvonalnak. Magabiztos diadala feltárta egy olyan, korábban jól elrejtett feszültséget, amely a CDU vezetése és a párt tagsága között mély szakadékká nőtte ki magát. Merz saját szavainak tükrében egy válságos helyzetbe került pártot vett át, amelynek újjáépítése komoly kihívás elé állította.

"Nincs már egyetlen olyan téma, amelyben vezető szerepet tölthetnénk be. Még a gazdaságpolitika terén is hiányzik a befolyásunk. Egyetlen választói csoport sincs, ahol a legtöbben ránk szavaznának, még a hatvan év felettiek között sem" - így fogalmazta meg pártja akkori helyzetét. Azóta a CDU Merz irányítása alatt csupán 4,4 százalékot tudott erősödni az elmúlt négy évben, ami különösen figyelemre méltó, hiszen ellenzéki pozícióban vannak.

Amikor 2004-ben Merz hátat fordított a politikának, az üzleti életben hatalmas vagyonra tett szert, egy sor nagyvállalat felügyelőbizottságának tagja lett, köztük a BASF, a Commerzbank, a Német Börze, a Borussia Dortmund és nem utolsósorban a BlackRock, a világ legnagyobb vagyongazdálkodó szervezete. Mintegy 146 milliárd dolláros vagyonával a BlackRock nagyjából 18 ezer vállalat és bank társtulajdonosa az USA-ban, Nyugat-Európában és Ázsia gazdag nagyvárosaiban, például Szingapúrban. Egy gigamonopólium, amely összefonódott a kormányokkal, a pártokkal, a pénzügyi intézetekkel, a médiával és a lobbistákkal. Milliárdokat keres fegyverkezéssel, háborúkkal és újjáépítéssel. A BlackRock - mint ahogy a nevében is benne van - egy olyan fekete doboz, amely láthatatlanságot nyújt szupergazdag ügyfeleinek. A BlackRock Ukrajna újjáépítésének a fő koordinátora, a fegyver- és energiaipar fő részvényese. Az üzlet annál jövedelmezőbbnek ígérkezik, minél tovább tart a háború.

Friedrich Merz pályafutása során szinte végig a nemzetközi nagytőke érdekeit szolgálta. 2016-ban vette át a BlackRock felügyelőbizottságának elnöki posztját, ekkor a vállalat Németország legnagyobb részvényese lett, és több mint száz jelentős német cég társtulajdonosává vált. 2020-ban lemondott erről a tisztségről, mivel az ellentétben állt politikai ambícióival, de kérdéses, hogy ez valóban megváltoztatta volna eddigi nézeteit vagy kapcsolatait. Merz igazi ideológiai kaméleon, aki gátlástalanul képes tagadni korábbi állításait. A neoliberalizmus és a globalizmus szellemisége, amelyet Merz képvisel, aligha kedvez Németország számára. Már az ukrajnai háború előtt is ellenezte az Északi Áramlatot, és a mai napig kitart amellett, hogy Németország küldjön nagy hatótávolságú Taurus rakétákat Ukrajnába.