Feltárult, milyen aggodalmak gyötrik a magyar vállalkozásokat.
Jelenleg a hazai vállalkozások fókuszában a működési stabilitás áll, s emellett beruházásokat és munkaerőfelvételt is terveznek – derül ki az EY legfrissebb felméréséből. A tanácsadó cég által végzett kutatás során, amely a közép-, kelet- és dél-európai, valamint a közép-ázsiai (CESA) régiót vizsgálja, több mint 230 magyar vállalkozó osztotta meg véleményét. Az eredmények alapján a vállalkozások legnagyobb kihívásai közé tartozik a bonyolult szabályozói környezet, a munkaerőhiány és a kiélezett piaci verseny.
A jelenlegi hektikus gazdasági helyzet az egész térségben óvatosságra készteti a szereplőket, különösen Magyarország esetében, ahol ez a jelenség még kifejezettebb.
A hazai vállalkozók többsége nyilatkozott úgy, hogy befektetési terveit akadályozhatják a piaci bizonytalanságok. A magyarok ezért a környező országoknál kisebb arányban vesznek igénybe hitelt vagy állami támogatást. Elsősorban a nyereségük visszaforgatására támaszkodnak tevékenységük finanszírozásához. A hazai válaszadók számára a legnagyobb kiadást a munkaerő- (65%), a nyersanyag- és ellátási költségek (32%), az energia- és közüzemi díjak (30%) valamint a technológiai fejlesztések (22%) jelentik, ami összhangban van a nemzetközi eredményekkel.
Ez a fokozott óvatosság a növekedési stratégiákban is megfigyelhető, mivel a közép-, kelet- és dél-európai régióra általánosan jellemző, hogy a vállalkozók mostanában a gyorsan megtérülő fejlesztésekre összpontosítanak. A hazai válaszadók egyértelműen arra készülnek, hogy a következő tizenkét hónap során új gépek beszerzésére, meglévő berendezéseik modernizálására, illetve informatikai rendszereik (54%) frissítésére és cseréjére fordítsák a forrásaikat.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, a technológiáért, valamint a védelmi iparért felelős, a legutóbbi sajtóeseményen kiemelte: a legfrissebb felmérések alapján a hazai KKV-k jelenleg óvatosabb megközelítést alkalmaznak a beruházások terén. E helyzet orvoslása érdekében a kormány számos ösztönző programot indított, köztük a Demján Sándor Programot is.
A hazai válaszadók számára a legnagyobb kihívást a szabályozói környezet jelenti. A vállalkozók körében mintegy harmada úgy véli, hogy ez gyakran gátolja az innovációs folyamatokat, hiszen az összetett előírások között való eligibilitás nem mindig egyszerű feladat. A kutatás során azt is megerősítették, hogy...
A szabályozási keretek egyszerűsítése új lehetőségeket nyithat meg az innovációs kezdeményezések előtt.
Fontos megjegyezni, hogy számos kulcsfontosságú jogszabály, mint például a GDPR (adatvédelem), a nemrégiben életbe lépett NIS2 (kibervédelem), valamint különböző fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedések, mint a CBAM (karbonvám) és az EUDR (erdőírtás elleni rendelet), kötelezően alkalmazandók az Európai Unió tagországai számára. Ezek a szabályozások jelentős hatással bírnak a tagállamok működésére és a vállalatok stratégiáira is.
A jövőbeli lehetőségek szempontjából biztató jel, hogy a hazai cégek mindössze egy kis része fontolgatja a létszámcsökkentést a következő egy év során.
A felmérés szerint a válaszadók jelentős része (29%) azt jelzi, hogy szívesen bővítené a csapatát teljes munkaidős munkavállalókkal, míg sokan inkább nem terveznek változtatni a létszámukon. A tehetséges munkaerő vonzása a vállalkozások számára már most is égető problémát jelent. A megfelelő készségekkel és tapasztalatokkal rendelkező jelöltek felkutatása, valamint a versenyképes juttatási csomagok kidolgozása komoly fejtörést okoz a megkérdezett cégek számára.
Magyarországon a megkérdezett tulajdonosoknak mindössze negyede fektetett be a mesterséges intelligenciába, miközben a régiós átlagnál is jelentősebb előrelépést várnak a technológiától a működési hatékonyság területén.
A válaszadók jelentős része az MI-t elsősorban személyes fejlődés, adatelemzés vagy különféle marketingtartalmak előállítása céljából használja, holott a mesterséges intelligencia lehetőségei sokkal szélesebb spektrumot ölelnek fel.
A vállalkozók edukációja, a megfelelő stratégiai partnerségek kialakítása, valamint különböző, a mesterséges intelligencia felelős használatára ösztönző programok bevezetése tehát jelentősen növelheti még a hazai vállalkozások hatékonyságát.
"A geopolitikai instabilitás, az innovatív technológiák megjelenése és a feszes munkaerőpiac számos összetett kihívást támaszt a vállalkozások számára. Az EY Vállalkozói Barométer friss adatai azonban világosan jelzik, hogy a hazai vállalkozók nem csupán a stabil működésre törekednek, hanem elkötelezettek a növekedés iránt is. Ehhez elengedhetetlen, hogy szilárd alapokra építsenek, folyamatosan elemezzék a működési kockázatokat és lehetőségeket, valamint hatékony stratégiákat dolgozzanak ki ezek kezelésére és kiaknázására" – nyilatkozta Horváth Csaba, az EY-Parthenon partnere.
Az EY több mint 1000 vállalkozót kérdezett meg 16 különböző országban, köztük Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Szerbiában, hogy felmérje a vállalkozói légkört. Az elemzés során olyan kulcsfontosságú területeket vizsgáltak, mint a beruházási kedv, a finanszírozási lehetőségek megítélése, a munkaerőfelvételhez kapcsolódó kihívások, a növekedési perspektívák, az innovációs hajlandóság, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának elfogadása.
