Kis karácsony, nagy karácsony, sült-e már a finom kalácsom?

Karácsonyi varázslat és meghitt hangulat öleli körül a Kiscelli Múzeum látogatóit: legújabb kiállításuk a sütemények igazi klasszikusát, a mézeskalácsot állítja reflektorfénybe, miközben felfedezhetjük a méz csodálatos világát is. A tárlat egy több mint kétszáz éves családi műhely történetével meséli el, hogyan vált ez az ünnepi finomság a karácsonyi asztalok elengedhetetlen részévé.

1812-ben egy Keszthelyen töltött nyári diákmunka után döntötte el Beliczay Imre, hogy abbahagyja az iskolát és kitanulja a mézeskalács-készítést. Végigjárta a céhes gazdaság megkívánta ranglétrát, és 1831-ben Pesten alapította meg saját műhelyét a Király utcában. Az 1838-as árvíznek áldozatul esett épület helyett a Kismező, jelenleg Csányi utcában kezdte újra a mézeskalács készítését. Létrehozta az első önálló mézeskalácsos céhet, amelynek ő lett a főcéhmestere. Fia, Beliczay Béla - akit az édesapja avatott mesterré - továbbvitte a sikeres vállalkozást, kibővítette a termékpalettát.

A mézeskalács-készítés mellékterméke a viasz, az abból készült gyertya iránti kereslet az ebben a korban elterjedt sztearin megjelenésével jelentősen lecsökkent, de Béla találmánya alapján a viaszt padlóápolóként hasznosították, ez jelentette a családi vállalkozás fő bevételi forrását a mézeskalács huszárok és szívek mellett. 1886-ban a Csányi utcában kétemeletes családi, bér- és műhelyházat építettek.

mindez hozzájárulhatott Beliczay Béla 1920-as halálához. A műhely vezetését Beliczay Endre vette át, aki ismét felvirágoztatta a céget: az 1930-as évekre ők voltak Budapesten az egyedüli méz- és viaszkereskedők. 1936-ban Beliczay Lászlót jegyezték be a cégbe, aki bővítette az édességek termékpalettáját a gyertyák és a padlóápoló mellett. 1949-ben államosították a műhelyt, betagozódott az állami cukrászati gyárak rendszerébe. 1951-ben egykori műhelyük, a Csányi utca 3. szám alatti lakók értesítették a Kiscelli Múzeumot, hogy ütőfákat égetnek a ház udvarán. (A mézeskalácstésztát faragott mintákba tették, kisütés után az asztalhoz ütve esett ki belőle a sütemény, innen származik az ütőfa elnevezés). A múzeum kiérkező munkatársai hetvennégyet tudtak megmenteni a tűz martalékából, a mostani tárlat alapját képezik ezek.

A család által gondosan megőrzött tárgyak és dokumentumok kulcsszerepet játszottak a tárlat létrehozásában. Különösen figyelemre méltó Beliczay Imre műhelyalapító vésőfelszerelése, valamint az 1834-ből származó privilégiumkönyv, amely hitelesíti a Pesti Mézeskalácsos és Viaszöntő céh hivatalos bejegyzését. Emellett a céh pecsétnyomója is megtekinthető, ami a mesterség hagyományait idézi. Az 1873-as bécsi világkiállításon elnyert érdemérmet igazoló oklevél szintén a látnivalók között szerepel, és nem utolsósorban, elolvashatjuk a Beliczay Béla névnapjára érkezett, segédektől származó szívmelengető köszöntőlevelet, amely a családi összetartozást és a közösségi értékeket hangsúlyozza.

A tárlat nemcsak a mézeskalács készítés hagyományait tárja elénk, hanem annak gazdag történelmét is bemutatja. Érdekesség, hogy a rómaiak már a régmúltban is készítettek mézeskalácsot, amelyet cserépből készült ütőfával formáztak. A középkorban az ütőfák elsősorban vallási szimbolikát hordoztak, gyakran szenteket ábrázoltak. A kiállításon nyomon követhetjük az ütőfák "divatjának" alakulását is: a különleges darabok között egzotikus állatok, kis testrészeket ábrázoló offerek, valamint háromdimenziós mézeskalácsok, mint bölcsők és kocsik is megtalálhatók. A tárlat különlegessége, hogy David híres Napóleon-festményének kifaragott változata is látható, a huszárok, szívek és pólyás babák mellett, így a látogatók egy igazán sokszínű és lenyűgöző világba nyerhetnek bepillantást.

A tárlat középpontjában a karácsony ikonikus édessége, a mézeskalács áll, ám nem csupán ez a sütemény vonzza a figyelmet. Az alapját képező méz és a méhek is alaposan megvizsgálásra kerülnek, így a látogatók mélyebb betekintést nyerhetnek e csodálatos hozzávalók világába.

mintegy húszezerféle méhfaj él a Földön, és ezek közül csak kevés készít mézet, és hogy a mézet sebgyógyításra is szokták használni baktériumölő hatása miatt.