A tüntetők elszántsága figyelemre méltó, azonban a céljaik sokszor homályosnak tűnnek még számukra is.
Fotó: Reuters / Mitar Mitrovic - Gazdák és diákok tüntetnek Újvidéken 2025. január 28-án
Már három hónapja folyamatosan zajlanak a tüntetések Szerbiában. Azonban a demonstrálók végső célja, hogy mit szeretnének elérni ezekkel a megmozdulásokkal, még mindig nem világos - talán még maguk a résztvevők számára sem egyértelmű.
A The Guardian által meginterjúvolt demonstrálók többsége a transzparencia és a korrupció megszüntetésének fontosságát hangsúlyozta, ám nem feltétlenül a hatalmon lévők leváltására törekednek. Eközben a CNN cikke a folyamatos tüntetések által Aleksandar Vučić szerb elnök hatalmára gyakorolt potenciális veszélyeket vizsgálja.
A tüntetés célja az volt, hogy követelje az átláthatóságot, elszámoltathatóságot, a valós felelősségre vonást, valamint a mindent átszövő korrupció csökkentését. Ezek a követelések azonban egy mélyebb, strukturális problémára utalnak: a hatalom centralizáltságára. Vučić elnök szerepe elengedhetetlen a szerb politikai tájképen és a kulcsfontosságú döntések meghozatalában. Érdekes ellentmondás, hogy a tüntetők azt hangoztatják, csupán a követeléseik teljesítésére fókuszálnak, miközben a hatalmon lévő politikai erők leváltása már nem szerepel a prioritásaik között.
- nyilatkozta az Economxnak Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa és kutatója.
Hozzátette, a háttérben az is húzódhat, hogy jelen állás szerint az elégedetlenkedők azt láthatják, hogy nincs alternatívája a jelenlegi vezetésnek.
Múlt héten, január 28-án Milos Vucsevics szerb miniszterelnök hivatalosan is benyújtotta lemondását. A sajtótájékoztatóján kijelentette, büszke a kormány elmúlt időszakban elvégzett munkájára, különösen a gazdaság területén elért sikerekre, valamint arra, hogy katonailag semleges tudott maradni az ország. Szerinte az, ami a kormány munkájára rossz fényt vetett, és ami miatt lemondásra kényszerül, az a november elsején bekövetkezett újvidéki tragédia.
Vučić bejelentette, hogy sürgősen és radikálisan meg kell reformálni a kormányt. Ugyanakkor jelen pillanatban még nem lehet biztosan kijelenteni, hogy ez a jövőbeli események végső kimenetele.
- mondta Ármás Julianna.
Jelenleg még nem világos, hogy 2023 decemberét követően sor kerül-e újabb előrehozott parlamenti választásokra. A kutató hangsúlyozta, hogy "az elnök személyével kapcsolatos kérdés jelenleg nincs napirenden Szerbiában". Az utolsó elnökválasztás 2022-ben zajlott le, így Vučić hivatalosan még 2027-ig betöltheti az államfői tisztséget.
Az Európai Unió tagállamainak vezetői és az uniós hivatalnokok egyelőre óvatosan kezelik a szerbországi tüntetések ügyét, és nem sietnek véleményt formálni. Ármás Julianna megjegyzése szerint ez érthető, hiszen az alapelv szerint az államok belső ügyeibe nem illik beavatkozni. Jelen esetben pedig egy olyan belpolitikai válságról van szó, amely szigorúan a hazai viszonyokkal összefüggő kérdésekre vonatkozik.
De szerepet játszhat a hallgatásukban az óvatosság is.
A szakértő véleménye szerint Szerbia nemzetközi kapcsolatrendszere kedvező, hiszen az ország vezetése mind a keleti, mind a nyugati partnerekkel erős kapcsolatokat ápol. Hagyományosan Oroszország a legfontosabb partnere, de emellett Kínával, Törökországgal és az Európai Unióval is dinamikus és aktív viszonyt épít ki.
