Kockakő - Józsa Márta gondolatai A kockakő nem csupán egy építőelem, hanem a városok történetének tanúja is. Minden egyes darabja mesél a múltról, a járókelők lépteiről, és a mindennapi élet apró, de jelentős pillanatairól. Józsa Márta jegyzetei révén be
Értem ez alatt azt, hogy a most felidézett esemény másnapján mind az akkor regnáló miniszterelnök, mind az ellenzék vezére azonos időtartamban kifejthette álláspontját a történtekről. Képzeljenek el valami hasonlót ma, hát az maga volna a lila ködös agyszülemény. Úgy, hogy előtte pár órával az épület még ostrom alatt állt, sőt el is esett, az utcáról felszedett kockakövekkel és egyéb harcias tárgyakkal fölfegyverkezett marconák nem csak a legendás Túró Rudi-automatát hatástalanították, hanem például a mi szerkesztőségünkben telefújták a monitorokat mocskos zsidók felirattal.
"Az ostrom közvetlen kiváltó oka az akkori ellenzék által sugalmazott és mára szinte konszenzuálisan elfogadott magyarázat szerint az volt, hogy az MTV vezetői nem vették át a békés tüntetők petícióját." - írta 16 évvel az esemény után egy posztban Kert Attila akkori hírigazgató. Az akkori ellenzék, amely ezt a valóságnak nem megfelelő információt sugallta híveinek és az események élére álló pártmédiájának, ma már tizenöt éve kormánypárt. Annak a tapasztalati tudatában, hogy egy-egy szónak mekkora hatása van a hívekre, és mekkora vonzerőt képvisel a minden balhéban otthonos fociultrák számára.
Senki sem állíthatja, hogy az ellenzék dehumanizálása nem hívja táncra azokat, akik elvakultságukból, vagy esetleg kétes eredetű vagyonuk megóvásából fakadóan, szívesen emelik fel az öklüket. Minden egyes nap újabb hírek érkeznek arról, hogy a Tisza párt aktivistáit támadják, akasztással fenyegetik őket; a légkör lassan polgárháborúsra fordul – és úgy tűnik, ezt többen elfogadhatónak tartják. Kedvenc publicistájuk évtizedek óta bontogatja a közbeszéd tabuit, mára pedig már nincs olyan rossz hírű figura, akinek nevét ne hozták volna kapcsolatba azokkal, akik nem osztják a nézeteit. Ez a jelenség nemcsak az utcákon, hanem gyakran az otthonokban is megnyilvánul. Mondhatnánk, hogy nem tudja, mit művel, amikor kiengedi a szellemet a palackból, de ezt nem tehetjük. Tudatosan cselekszik, és egyre magasabbra emeli a tétet. Ahogy pedig egyre inkább belép a nagypolitikai színtérre, nap mint nap egy-egy kockakövet dobál, holott ez a viselkedés korántsem illik a sportszerűség elveire épülő szabályrendszerek sérülékeny világába.
Jelenleg éppen a hágai Nemzetközi Bíróságtól lépünk ki. "Ezzel a lépéssel a kormány világossá teszi, hogy Magyarország nem támogatja a nemzetközi jog által definiált háborús és emberiesség elleni bűncselekmények üldözését." - nyilatkozta Hoffmann Tamás nemzetközi jogász. A kiváltó ok most Netanjahu elleni eljárás, de fontos megjegyezni, hogy Putyin is hasonló helyzetben van, és az üzenet neki is szól. Egy háború kirobbantásáért felelős személynek, akinek előbb vagy utóbb felelnie kellene a tetteiért.
A hágai bíróságot számos kritika éri elvi síkon, ám ezek a viták Orbán érvelésében nem találkoznak. A kritikusok azt hangsúlyozzák, hogy a háborús bűnök megvitatása és a büntetések elfogadása hatékonyabb lehet, ha az elkövetőket saját hazájukban vonják felelősségre. Ezt a nézőpontot gyakran az nürnbergi perek sikeres példájával, valamint a délszláv háború utáni hágai eljárások negatív tapasztalataival támasztják alá. Az előbbi, a hazai közvélemény előtt zajló eljárás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a német, különösen nyugatnémet társadalom szembenézzen a múlt bűneivel. Ezzel szemben Slobodan Milošević és más, különböző nemzetiségű bűntársainak nemzetközi bíróság elé állítása nem segítette elő a volt Jugoszlávia népei számára, hogy szembenézzenek a háborúval kapcsolatos, sokszor kínos igazságokkal.
Az orbáni üzenet nem ilyen indíttatású, kockakő a nemzetközi jogrendszer szereplői közé hajítva. Az az üzenet, hogy egy kormányfő rendszeresen fittyet hány számos bíróság tekintélyének - lásd a Klubrádió esete - így nemigen lehet már pro forma sem jogrendként emlegetni azt, ahogy ő a hazát és a világot elképzeli. Így nem marad más, mint a furkósbotok sújtása és a kődobálás logikája.