Lélegzetelállító felfedezés: A James Webb űrteleszkóp forradalmi lépést tett, hiszen most először sikerült közvetlenül megörökítenie egy exobolygó felszínét. Ez a mérföldkő a csillagászat történetében új perspektívákat nyit a távoli világok megértésében -

A TWA 7b bolygó lenyűgöző betekintést nyújt a fiatal naprendszerek keletkezésének csodálatos folyamatába.

A James Webb űrteleszkóp újabb történelmi mérföldkőhöz érkezett: először készített közvetlen felvételt egy Naprendszeren túli bolygóról, vagyis egy exobolygóról. A TWA 7b névre keresztelt égitest egy világító por- és törmelékkorongban halad keresztül, amely egy tőlünk 110 fényévre található csillag körül kering.

A látvány nemcsak lenyűgöző, de tudományos szempontból is óriási jelentőségű: a megfigyelés bepillantást enged egy bolygórendszer legkorábbi fejlődési szakaszába.

Egy bolygó születésekor az univerzumban minden cseppnyi anyag és energia egy csodálatos táncot jár. Az űr sötétjében, ahol a csillagok fénye még csak távoli ígéret, a gázok és porfelhők összegyűlnek, hogy életre keljenek. Az első impulzus, egy apró gravitációs vonzás, elkezdi formálni a zűrzavart, és fokozatosan egyre sűrűbbé válik. A születő bolygó felülete forró és vad, lávafolyamok és hegyek törnek elő a mélyből, miközben az atmoszférája lassan körvonalazódik. A hő és a nyomás együttes hatására az elemek keverednek, és a különböző kémiai reakciók életet adhatnak az első molekuláknak. A szél fúj, a víz csobog, és a bolygó kezd kibontakozni, ahogyan az idő múlik, egyre inkább hasonlítva arra a helyre, ahol egyszer majd élet fog virágozni. Egy bolygó születésének pillanatai tele vannak ígérettel és lehetőségekkel, egy új világ kezdetét jelzik, amelyben a jövő titkai még felfedezésre várnak.

A kutatást vezető Anne-Marie Lagrange asztrofizikus, a Párizsi Obszervatórium munkatársa szerint: "Egy olyan rendszert látunk, amely körülbelül 6 millió éves - ez azt jelenti, hogy a bolygórendszer fiatalkorának lehetünk tanúi."

A TWA 7b körülbelül akkora tömegű, mint a Szaturnusz, de különlegessége, hogy eddig ez az eddigi legkisebb tömegű exobolygó, amelyet közvetlen megfigyeléssel sikerült lefényképezni. Az exobolygók jellemzően sokkal gyengébben ragyognak, mint a környezetükben található csillag, és ráadásul rendkívül közel is helyezkednek el ahhoz. Éppen ezért a legtöbb exobolygót eddig közvetett módszerekkel azonosították, például az átvonulásuk során létrejövő árnyékok alapján.

Az új, innovatív technológiák révén vált lehetővé a megfigyelés, amelyek új dimenziókat nyitottak meg az adatgyűjtés és -elemzés terén.

A kutatócsoport egy innovatív teleszkópos kiegészítőt alkotott meg, amely mesterséges napfogyatkozás előidézésére képes: eltakarja a csillagot, így lehetőséget teremt a körülötte található, gyengébben világító objektumok megfigyelésére is. Ez a forradalmi megoldás tette lehetővé, hogy a TWA7 nevű csillag körüli bolygókorongra "felülről" ráláthassanak - mintha közvetlenül a rendszer pólusára merednének.

A képeken három koncentrikus por- és törmeléksáv bontakozik ki a csillag körül. E hasonló struktúrák létezését már korábban is feltételezték, és úgy vélték, hogy láthatatlan "pásztorbolygók" formálják őket, miközben a korong belsejében mozognak. Most viszont először sikerült közvetlenül észlelni magát a bolygót, amely egy vékony gyűrűn belül ragyogó pontként jelenik meg.

Egy távoli, lassan forgó gázóriás, amely az univerzumban rejtőzködik, titkokkal teli légkörével és lenyűgöző színeivel vonzza a csillagászok figyelmét. Ennek a hatalmas égitestnek a felhői folyamatosan változnak, miközben a mélyben rejtett energiák pulzálnak, és a gravitációs hatások formálják az arcát. A távolság és a sötétség játéka miatt szinte varázslatosnak tűnik, ahogy a csillagok fényében csillan meg, és a galaxis végtelen tengerében egyedül kering, mint egy titkos őrző, aki csak a kiválasztottak számára mutatkozik meg.

A TWA 7b egy hatalmas gázóriás, amely körülbelül ötvenszer távolabb kering a saját csillagától, mint ahogy a Föld távolsága a Naptól van. Ennek következtében keringési periódusa valószínűleg több száz évre nyúlik el. Bár tömege viszonylag csekély, mégis jelentős befolyással bírhat a körülötte lévő törmelékkorong szerkezetére, amely éppen úgy fejlődik, mint egy fiatal naprendszer.

A felfedezés a Nature tudományos folyóiratban látott napvilágot, és szakemberek szerint ez a bolygók keletkezésének kutatásában egy teljesen új korszak kezdetét jelezheti. A James Webb űrteleszkóp nem csupán egy technikai csoda megvalósítását tette lehetővé, hanem egy új perspektívát is kínál a világegyetem születésének megértéséhez.