A magyar nők sokszor másodrendű állampolgárként élik meg mindennapjaikat, és ez a helyzet nem csupán a munkaerőpiacon tapasztalható.

Az IDEA Intézet legfrissebb felmérésének eredményei rávilágítanak, hogy a nők és férfiak tapasztalatai a családi környezet és a munkahelyi légkör terén jelentős eltéréseket mutatnak.

A legújabb kutatási eredmények rávilágítanak, hogy a magyar nők más perspektívából szemlélik a szabadság és az emberi jogok helyzetét, mint férfi társaik.

A nők közel fele (46 százalék) úgy véli, hogy a nemekhez kapcsolódó társadalmi normák gyakran gátolják az egyéni szabadságot és korlátozzák a jogokat. Ezzel szemben a férfiaknak csupán kevesebb mint egyharmada (29 százalék) osztja ezt a nézetet.

A férfiak között a korlátozást érzékelők aránya enyhén csökkenő tendenciát mutat az életkor növekedésével, a nők körében viszont az idősebbek és fiatalabbak között is hasonlóan magas.

A kutatás eredményei alapján emellett...

a nők általános biztonságérzete is alacsonyabb szinten áll, mint a férfiaké.

Utóbbiak majdnem háromnegyede, a nőknek viszont csak kevesebb mint kétharmada érzi általában biztonságban önmagát és családját. Miközben a magyarországi nők több mint egynegyede sötétedés után nem szívesen megy egyedül utcára a lakóhelyén, addig a férfiaknak csak alig több mint egytizedéről jellemző ugyanez.

Az eredmények világosan tükrözik, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségek és a különböző valóságérzékelések a családi környezetben is kiemelkedő szerepet játszanak. Például, amikor...

Legyen szó párkapcsolatról vagy egyedüllétről, a nők általában majdnem kétszer annyi időt szentelnek a háztartási feladatoknak, mint a férfiak.

A nemek közötti munkamegosztás leginkább a 30 év alattiak körében aránytalan, de, a társadalom minden szintjén hasonló tendenciák tapasztalhatók. Az igaz, hogy a párkapcsolatban élők összességében egy kicsit kevesebb időt töltenek háztartási tevékenységekkel, mint az egyedülállók, de a férfiak és nők közötti munkamegosztás aránytalanságának mértéke inkább növekszik a párkapcsolatokban.

A hivatalos bérstatisztikák folyamatosan megerősítik, hogy a legtöbb EU-tagállamban, így Magyarországon is, jelentős bérkülönbségek figyelhetők meg a nők és férfiak között.

A felmérés eredményei szerint a nők többsége, pontosan a válaszadók 60%-a, úgy véli, hogy ha összességében nézzük...

egy-egy hónapban legfeljebb 300 ezer forintos bevétel áll a rendelkezésére, a férfiak többsége viszont (59 százalékuk) ennél magasabb bérösszegeket jelölt meg.

Ez átlagosan 25 százalékos mértékű bevételi különbséget, szakadékot jelent a két nem között a nettó bevételek tekintetében.

Ez az eltérés lényegében az összes vizsgált csoportban tapasztalható volt, ráadásul a mértéke

egyre mélyebb az idősebb korcsoportok felé haladva. A bevételi szakadék, ha kicsit csökkenő mértékben is, de az alacsonyabb és a magasabb iskolai végzettségűek körében is megfigyelhető. A bevételkülönbségből adódó elégedetlenséget az IDEA korábbi adatai is tükrözik: 2023 végén a férfi munkavállalók harmada, a nőknek viszont csak ötöde mondta azt, hogy alapvetően elégedett a fizetésével.