Soha nem tapasztaltunk még ilyen kiugró szintet a japán kötvényhozamok terén, ami komoly aggodalmakat vet fel a jövőre nézve.

Japán leghosszabb lejáratú államkötvényeinek hozama kedden történelmi magasságba emelkedett, miután egy gyenge aukció megrengette a befektetők bizalmát. A piaci mozgások mögött a japán jegybank kötvényvásárlási programjának visszafogása, az amerikai vámokból fakadó globális kockázatok és Japán masszív államadóssága áll.

A japán hosszú távú államkötvények hozamai kedden új rekordot döntöttek, ami figyelemre méltó esemény a pénzügyi piacokon.

Miután egy gyengén teljesítő kötvényaukció tovább növelte a befektetők aggodalmát a kereslet csökkenése miatt, a piaci hangulat feszültté vált.

A 30 éves kötvény hozama 3,14%-ra nőtt, míg a 40 éves állampapírok hozama a legmagasabb szintet érte el, amit valaha tapasztaltunk.

3,61%-ra emelkedett - mindkét esetben 0,17 százalékpontos növekedést figyeltek meg. (Fontos megjegyezni, hogy a kötvényhozamok általában ellentétesen alakulnak az árakkal.)

A 20 éves kötvény hozama 15 bázisponttal, 2,56%-ra emelkedett, miután az aukció során a legmagasabb és legalacsonyabb ár közötti eltérés, más néven "tail", a legnagyobb mértékben nőtt az 1980-as évek vége óta.

Tokiói kamatkereskedők véleménye szerint a keddi piaci mozgások hátterében három kulcsfontosságú aggodalom húzódik meg:

A befektetők aggodalmait fokozza, hogy a japán kötvények eladásának trendje világszerte komoly zűrzavart okozhat, amennyiben a japán intézményi befektetők jelentős tőkét vonnak vissza hazájukba.

Mike Riddell, a Fidelity Investments alapkezelője figyelmeztetett, hogy a hozamok váratlan növekedése "fertőző" hatással lehet a globális kötvénypiac hosszú távú szegmensére, mivel a japán befektetők egyre inkább a hazai eszközök irányába terelhetik portfólióikat.

Mark Dowding, az RBC BlueBay Asset Management kötvénypiaci vezetője hangsúlyozta, hogy a japán pénzügyminisztériumnak sürgősen alkalmazkodnia kellene a piaci körülményekhez. Szerinte érdemes lenne felfüggeszteni a hosszú távú államkötvények kibocsátását, amíg a piaci ingadozások nem csökkennek.

A hozamemelkedés annak a fokozódó piaci figyelemnek is a következménye, amelyet a japán jegybank kötvénypiacról való kivonulása váltott ki. A BoJ az elmúlt hetekben piaci szereplőktől gyűjtött visszajelzéseket a kötvényvásárlások visszafogásának első évéről. Egy kedden közzétett összefoglaló szerint több résztvevő is úgy véli, hogy a BoJ-nak le kellene állítania a "szuper hosszú" kötvények vásárlásának csökkentését.

Derek Halpenny, az MUFG kutatási vezetője kifejtette, hogy a hosszú lejáratú adósság iránti kereslet és kínálat közötti egyensúlyhiány egyértelmű jelei miatt a Bank of Japan valószínűleg óvatosabb megközelítést fog alkalmazni a piacról való kilépés során.

A Société Générale becslése szerint a magánszektornak a 2026 márciusában záruló pénzügyi év során körülbelül 60 milliárd jennyi többletadósságot kell felszívnia. Stephen Spratt kamatstratéga szerint a kérdés az, honnan jön majd a hazai kereslet, miután az életbiztosítók nemrég bejelentették, hogy visszavonulnak a hosszú lejáratú japán állampapírok piacáról.

A befektetők politikai kockázatok miatt is aggódnak: Sigeru Isiba miniszterelnök népszerűtlen, és törékeny koalícióban kormányoz. Egyre több politikai elemző tart attól, hogy Isiba - aki semmilyen eredményt nem tudott felmutatni az amerikai vámtárgyalásokon - kétségbeesett lépésekre kényszerülhet a júliusi felsőházi választások előtt. Az esetleges adócsökkentési ígéretek pedig tovább súlyosbíthatják Japán költségvetési helyzetét.