Az erdélyi magyarság végre cselekvésre készen állt, hiszen mindenki tisztában volt vele, hogy a tét rendkívül magas - Illyés Gergely véleménye a romániai választások kapcsán.

Vasárnap romániai parlamenti választások zajlottak, amelyeken a részvételi arány meghaladta az 52 százalékot. Különösen figyelemre méltó, hogy a magyarok által többségében lakott Hargita megye a legmagasabb részvételt mutatta az országos adatok között. Emellett számos, magyar közösségekkel rendelkező településen és megyében is a választói aktivitás az átlag felett alakult. Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szakértője a hirado.hu-nak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a romániai magyarok a kampány során tapasztalt nacionalista fenyegetésekre reagálva érzékelték a választás tétjét, ami arra ösztönözte őket, hogy a korábbiaknál aktívabban vegyenek részt a szavazáson.

A romániai parlamenti választások lebonyolítására került sor, és a hírek alapján jelentős részvételi arányt tapasztaltak. Ilyen magas részvétel már korábban is előfordult, különösen olyan eseményeknél, amikor a választók erősen motiváltak voltak, hogy kifejezzék véleményüket és elkötelezettségüket a politikai folyamat iránt.

- Az utolsó időszakban nem tapasztaltunk még ilyen kiugró részvételi arányt: 52,5 százalék! Ez a szám egészen 2004 óta a legmagasabb, amikor egy napon zajlott az elnökválasztás és a parlamenti választás, ami nyilvánvalóan hozzájárult az utóbbi részvételi arányának növekedéséhez is. Az elmúlt húsz év során ennél jóval alacsonyabb részvételi adatokat regisztráltak, így a mostani eredmény igazán figyelemre méltó.

A román parlament két kamarájába hét párt került be, és a Szociáldemokrata Párt (PSD) tudhatja magáénak a legtöbb szavazatot. A politikai helyzet alapján valószínű, hogy a PSD különböző koalíciós lehetőségeket mérlegel, hogy stabil kormányzást alakíthasson ki. A lehetséges szövetségesek között szerepelhetnek más baloldali vagy centrista pártok, amelyek segíthetnek a kormányzati többség megszerzésében. Az elkövetkező hetek kulcsfontosságúak lesznek a koalíciós tárgyalások szempontjából, hiszen a politikai táj képét jelentősen befolyásolhatják a pártok közötti együttműködések és alkuk.

Még korai lenne véglegesen értékelni a helyzetet, hiszen jelenleg éppen egy elnökválasztás két szakasza között helyezkedünk el. A román alkotmánybíróság hétfő délután fog dönteni a novemberi első forduló bírósági fellebbezéséről, így csak akkor derül ki, hogy szükség lesz-e az elnökválasztás első körének megismétlésére. Ezen a hétvégén, vasárnap kerül sor a második fordulóra, ahol két jelölt verseng: a függetlenként indult, de valójában nacionalista Calin Georgescu és Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetője. Ez a helyzet közvetlenül befolyásolja a koalíciós tárgyalásokat, hiszen a pártok orientációja a két jelölt irányába komoly hatással lesz a jövőbeni politikai együttműködések alakulására. A Szociáldemokrata Párt a legtöbb szavazatot kapta, viszont a választásukra felkínált jelöltjük nem jutott be a második fordulóba. Így kulcsfontosságú, hogy ők milyen irányvonalat képviselnek, és kire voksolnak a két államfőjelölt közül. Ezen kívül létezik egy szélsőséges pártok által dominált csoport, amely 31-33 százalékos szavazati arányt ért el, és ők Georgescu mögé állnak. A Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Nemzeti Liberális Párt, amelynek elnöke a jelenlegi házelnök, szintén a színpadon van. Továbbá, várjuk az RMDSZ állásfoglalását is, amelyet a pártszövetség hétfőn este fog közzétenni, jelezve, hogy a két elnökjelölt közül melyik mellett teszik le a voksukat.

- Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnap este még óvatosan azt mondta, hogy 5-5,5 százalék körüli támogatást ért el a romániai magyar szövetség. Ma reggelre aztán kiderült, hogy sokkal jobban, 6 százalék fölött szerepelt az RMDSZ. Meglepte a romániai magyar párt erős szereplése ilyen magas részvétel mellett?

Fontos kiemelni, hogy az elnökválasztás első fordulója után egy eddig szinte ismeretlen politikai figura – aki lényegében egy neofasiszta jelölt (Georgescu – a szerk.) – került a második fordulóba. A nacionalista és neofasiszta törekvések komoly aggodalmat keltettek a romániai magyar közösség körében, ami végső soron a rendkívül magas részvételi arányhoz vezetett a magyarok lakta területeken. A magyarok által lakott városokban és falvakban a választásokon való részvétel arányosan jóval magasabb volt, mint a román közösség esetében, ami nagymértékben hozzájárult az RMDSZ sikeréhez. Országos szinten a magyarok az etnikai arányukat meghaladó módon voltak jelen a választásokon. Ez a tendencia nem volt meglepő, hiszen már a júniusi EP-választások eredményei is kedvezőek voltak. A romániai magyar közösség egységesen mobilizálódott, és jól tudták, hogy a tét óriási, ezért korábban soha nem tapasztalt mértékben vettek részt a szavazáson.

- Mennyire szokatlan ez az erős magyar reprezentáció a rendszerváltás utáni Romániában?

A magyarok által lakott megyék általában a választási részvételi rangsor alsóbb régióiban találhatók. Most azonban Hargita megye kiemelkedett, és az országos lista élére került 58%-os részvételi arányával. Emellett több más magyarok által lakott megyében is, mint Kovászna, Bihar és Szilágy, jelentős részvételi arányokat mértek, így ezek a megyék is az első tíz között végeztek. Ez még a román hírcsatornák figyelmét is felkeltette! Bár Szatmár megye, amely a magyar határ közelében fekszik, nem tartozik az élmezőnybe, a főként magyarok lakta települések itt is kiemelkedő részvételi arányt mutattak, míg a románok által lakott területeken alacsonyabb volt a szavazási kedv. Nyilvánvaló, hogy a magyar közösség sokkal aktívabb volt a választásokon, ami részben a szélsőséges magyarellenes és neofasiszta jelöltek és pártok megjelenésének tudható be.

A közelmúltban aggasztó hírek érkeztek arról, hogy a román közigazgatási rendszert olyan irányba szeretnék módosítani, amelynek következtében a magyar közösség választási befolyása és hangja csökkenhet. Mit vélekedik arról, hogy az RMDSZ képes lesz-e megakadályozni ezt a változást?

Ez a törvénytervezet az USR párt kezdeményezése, amelyről meglehetősen csendben maradtak a párt képviselői. Számukra ez a javaslat nem tűnt kiemelkedően fontosnak, vagy éppen hogy nem volt kellően kidolgozva. Ugyanakkor a választási kampány szempontjából mégis egy fontos üzenetet hordozott, ami végül 12%-os eredményhez segítette őket a vasárnapi választásokon. Úgy vélem, hogy ha létrejönne egy négypárti koalíció, az USR befolyása korlátozott lesz, még akkor is, ha ők adják az államfőt, Elena Lasconit. Ráadásul nemcsak az RMDSZ, hanem a nagyobb román politikai erők, mint például a választásokon győztes szociáldemokraták is ellenállhatnak az átszervezésnek. Jelenleg ugyanis a PSD-nek van a legtöbb polgármestere és megyei közgyűlési elnöke az önkormányzatokban. A mostani, rendkívül érzékeny politikai helyzetben egy ilyen törvényjavaslat aligha tudna többséget kialakítani.