Mégsem valósul meg Akon futurisztikus luxusvárosának építése Szenegálban.

Az afrikai ország megerősítette a feltételezést, hogy a 2018-ban bejelentett grandiózus vállalkozásból végül semmi sem lesz. A projekt megálmodója, az R&B világsztár Akon ugyanis nem tudta rá összeszedni magánbefektetőktől a szükséges forrást, és időközben Szenegálban is beütött a gazdasági krach. De a zenész Akoin nevű kriptovalutája is válságban van, amely a hivatalos fizetőeszköz lett volna a fekete-afrikai fejlődési irányt kijelölő, a helyi jómódúakat megcélzó, a Marvel-filmek féle Wakandát másoló metropoliszban.
Serigne Mamadou Mboup, a parti területek fejlesztéséért felelős állami szerv, a Sapco-Senegal vezetője megerősítette, hogy "Akon City már nem létezik." Ezzel az állam végrehajtotta korábbi fenyegetését, miszerint ha a projekt nem teljesíti a kitűzött fejlesztési célokat, visszaveszi a zenésztől az Atlanti-óceán partján található, ingyenesen átadott 500 hektáros földet. Akon, aki eddig mindig reagált az ilyen figyelmeztetésekre, az alapkőletétel óta csupán egy információs központ betonvázát és egy kosárlabdapályát tudta megvalósítani.
A szenegáli kormány tavaly augusztusban utoljára szólította fel az amerikai születésű énekest, aki részben az afrikai országban nőtt fel, hogy végre kezdje el az építkezést. Az Akon City projekt Mbodiene közelében valósult volna meg, és a sztár 15 ezer új munkahelyet ígért a helyieknek. A várakozások azonban csalódást okoztak, így egy humoros youtuber megjegyzése szerint Akonból mára már csak "con artist" lett, utalva arra, hogy az énekes neve és a csaló angol megfelelője között hasonlóság van. Ez a szójáték azonban kissé félrevezető, hiszen Akon több millió dollárt fektetett bele a saját zsebéből a projektbe, a piaci befektetési ígéretek viszont nem váltották be a hozzá fűzött reményeket.
Akon 2022-ben a BBC érdeklődésére azt nyilatkozta, hogy a projekt "100 ezer százalékosan halad előre", és hogy a "kritikusok később nevetségesnek tűnnek majd". Valójában azonban érdemi építési munkálatok a fentebb említetteken túl nem történtek a területen. A megaprojekt terveit 2020-ban mutatták be, állítólag 2021-re az összesen 6 milliárd dollárból összejött 4 milliárd, ebből kellett volna az első fázist megvalósítani 2023-ra bevásárlóközponttal, luxusszállodákkal, kórházzal, rendőrőrssel és napelemparkkal, a határidőt azonban kitolták az idei évre a koronavírus-járványra hivatkozva. Az átadás ideje is módosult így 2026-ról 2029-re, a kormány türelme azonban elfogyott, köszönhetően a jövőre pont errefelé megrendezendő Ifjúsági Olimpiai Játékoknak is, amelynek kapcsán a Dakartól kb. 100 km-re lévő régió turisztikai palettájának fejlesztése stratégiai céllá vált.
Akon City külseje sokak szemében a Fekete Párduc című Marvel-film Wakandájára emlékeztet. Valóban lényeges hasonlóság figyelhető meg, hiszen mindkét elképzelt város modern afrikai dizájnnal készült, melyet impozáns épületek és felhőkarcolók jellemeznek. A szenegáli, fenntartható, napenergiára építő okosváros egyik ékköve a tervezett Akon Tower, amely nem csupán egy luxushotelnek adna otthont, hanem az ország gazdasági fejlődésének szimbólumaként is fontos szerepet játszana.
Eredetileg egy ambiciózus üzleti negyed tervei is készültek, ahol filmstúdiók, egyetemek, valamint prémium társasházak és elegáns villák építkeztek volna a multifunkcionális stadion szomszédságában. Sőt, a projekt keretében még egy területet is elkerítettek volna az óceánból, hogy ott egy kulturális falut alakítsanak ki, amely a hagyományos nyugat-afrikai építészeti stílust tükrözte volna, mindezt luxus villaparkként megálmodva. Akon City nyilvánvalóan a szubszaharai Dubaj vagy Abu-Dzabi megtestesítője kívánt lenni, a régió kulturális, üzleti és turisztikai központjaként, célul tűzve ki, hogy vonzza a fekete-afrikai elitet Szenegál területére. Emellett felmerült az ötlet is, hogy a város lakói és az oda bejegyzett vállalkozások adómentességet élvezzenek.
Akon City, ha valóban megvalósult volna, egy különálló entitásként funkcionált volna a szenegáli államon belül, különösen pénzügyi értelemben. Itt nem a Szenegálban elterjedt, az euró árfolyamához kötött CFA frank lett volna a hivatalos valuta, hanem Akon saját kezdeményezésére létrehozott kriptovalutája, az Akoin. Az erről szóló hivatalos nyilatkozat szerint a kriptovaluta célja az lett volna, hogy elősegítse a mikrogazdasági tranzakciókat és támogassa a pénzügyi stabilitást, nemcsak Afrikában, hanem azon túl is.
A BitMart által közzétett információk alapján az Akoin ára drámai mértékben, mindössze néhány hónap leforgása alatt 0,15 dollárról 0,00035 dollárra csökkent. Ezzel párhuzamosan felvetődtek kérdések azzal kapcsolatban is, hogy vajon az Akoin jogszerűen működhetett-e, mint az Akon City lakosai által preferált elsődleges valutaként. Érdemes megjegyezni, hogy a CFA frank kibocsátója, a nyolc nyugat-afrikai ország monetáris politikájáért felelős Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unió központi bankja kifejezetten ellenzi a kriptovaluták alkalmazását.
A projekt legfőbb támogatója Macky Sall, Szenegál elnöke volt, aki 2012 és 2024 között vezette az országot. Eleinte olyan pletykák is szárnyra kaptak, miszerint az elnök ajándékba adta volna a területet a világszerte elismert, ötszörös Grammy-jelölt énekesnek. Bár ez az állítás végül nem bizonyult igaznak, egy állami könyvvizsgálat révén napvilágra került, hogy Sall kormánya a hivatali ideje alatt összesen 7 milliárd dollárnyi, be nem jelentett adósságot halmozott fel. Ez az eltitkolt pénzügyi válság jelenleg akadályozza az ország hozzáférését a nemzetközi hitelpiacokhoz; ennek következtében a Nemzetközi Valutaalap 1,8 milliárd dolláros támogatását is befagyasztotta.
A befektetők körében elriasztó hatásúvá vált a helyzet, és világossá vált, hogy az állam sem képes teljesíteni azt az ígéretet, miszerint 116 millió dollárral beszáll a közműhálózat kiépítésébe. Ennek ellenére a felek nem engedték el egymás kezét, és közösen vágnak bele egy egymilliárd dolláros turisztikai központ fejlesztésébe, amely 8 hektáron valósul meg. A projekt keretében szállodák és jachtkikötő is épül a partszakaszon, mindez magánfinanszírozásból valósul meg. Továbbá Akon számára 19 hektár területet is fenntartanak, de annak célját nem részletezték. A kormány máris észlelt némi érdeklődést a potenciális befektetők részéről, és a helyiek között is akadnak, akik bizakodóak az új fejlesztések iránt. "Hosszú ideje próbálnak itt emberek, köztük Akon is, álomképeket festeni nekünk. Most végre van egy olyan álom Mbodiene számára, amiben hiszünk" - mondta egy helyi tanárnő.